Karen Rose - Érints meg

Kiadó: Ulpius-ház, 2010
Oldalszám: 628
Ár: 3999 Ft
Az írónő további könyvei

Szinte napra pontosan két évvel ezelőtt volt szerencsém először a könyvhöz és már akkor nagy Karen Rose rajongónak tudtam magam. Két év alatt a kiadó nem tudott kitermelni magából több könyvet az írónőtől, de a böjtöt a néhány hete - már hivatalosan is - megjelent Számolj tízig törte meg. Nem haboztam lecsapni rá, befejezve pedig vitt tovább a hangulat, és úgy éreztem, hogy Aidan és Tess sztorijára is szükségem van. Rá kellett jönnöm, hogy hiába több mint hatszáz oldal, akkor is villámgyorsasággal tudom falni az oldalakat, és a Halj meg értem után a második kedvenc kötetet tisztelhetem benne az írónőtől. Egyszerűen imádom.

A történet:

Valaki gyötri dr. Tess Ciccotelli orvosnő pszichiátriai betegeit, addig a pontig, míg végül kétségbeesésükben öngyilkosságot követnek el. Az eseteket pedig úgy rendezi meg, hogy a gyanú Tessre terelődjön. A doktornő azonban még a rendőri kérések ellenére sem hajlandó megszegni az orvosi titoktartási esküt.

Aidan Reagan nyomozó tökéletesen megérti, hogy Tess óvja a betegeit, de minden jel arra mutat, hogy ez a név és arc nélküli ellenség eltökélte, hogy tönkreteszi Tess karrierjét, családját, és végül elpusztítja magát Tesst is. Aidan és Tess mindent megtesz azért, hogy megállítsák a gyilkost, de egyre nyilvánvalóbb, hogy Tess nyaka körül szorul a hurok, és a nő sehova sem menekülhet, sehova sem rejtőzhet.

Gondolatok:

A Gyilkolj értem c. könyvvel lezárult egy szövevényes történetfolyam, amely a Vartanian család és a georgia-i Dutton városának mocskos titkait fedte fel. A kisvárost elhagyva Chicago lesz az új helyszín és biztos vagyok benne, hogy az elkövetkező kötetek a chicagoi rendőrkapitányság nyomozóinak ügyeibe, szerelmi életébe fognak betekintést engedni. A kiadótól pedig nem is várhattam volna mást, mint hogy ismét fittyet hány a logikára, ami azt követelné, hogy minimum Abe Reagan és Kristen Mayhew I’m watching you című kötetével kezdjék a sort, hiszen velük már egy kisbabás boldog párként találkozhatunk ebben a kötetben, arról nem is beszélve, hogy Kristen szájából elhangzik egy poéngyilkos mondat is a saját történetére vonatkozóan. Így viszont, hogy az Érints meg került hamarabb terítékre egy ismerősre mindenképp számíthattunk, hiszen Tess Ciccotelli a Halj meg értem béli Vito Ciccotelli húgocskája, Vito pedig nagyon is felbukkan, hogy a védelmező báty szerepét eljátssza, igaz a történtek idején Sophie Johanssen még nem rabolta el a férfi szívét, hiszen időben jóval az ő kötete előtt járunk.

E történet párocskája határozottan közel áll a szívemhez és jóformán az első perctől kezdve szimpatikusak nekem. Egyszerűen nagyon tetszett, hogy ha közvetlenül nem is ismerték egymást, mégis előtörténetük volt, ami által Aidanből az első igazi találkozás a közös ügy kapcsán ellenszenvvel, már-már megvetéssel vegyes vonzalmat váltott ki. Nem is igazán hibáztatom a férfit, hiszen a doktornő rendkívül jól ölti magára a rideg, érzelemmentes, profi pszichiáter szerepét, pedig az álca fenntartása hatalmas erőfeszítéseket követel a nőtől. Azonban Aidan gyűlölete viszonylag hamar szertefoszlik és támasza és védelmezője lesz a nőnek, akit egy őrült célpontjául szemelt ki. Aidan határozottan az a fickó, aki nem fél beismerni, ha tévedett, remek zsaru, sokat tanult, mire megtalálta igazi hivatását, és ráadásul nagyszerű testvér. Határozottan megkedveltem a Reagan családot. Tess mindenképpen megérdemli a tiszteletet, mert mindig tisztességes maradt és hiába sújtotta újabb csapás, erős maradt és sosem adta fel.

A rendőrség munkáját csak dicsérhetem, nem futottak fölös köröket, nem volt igazi toporgás, hanem szépen lassan rakták ki a kirakós darabjait és nem dőltek be a félrevezető nyomoknak. Határozottan szimpatikussá váltak a nyomozók, akik a későbbiekben is fel fognak még bukkanni.

Másodszorra már elkerülhetetlenül minden szemöldökráncolást és gyanút keltő mondatot elsőre kiszúrtam, ami a gyilkos kilétére utalt, és rájöttem, hogy hiába tippeltem jól már első olvasáskor is, elég későn szúrta ki a szemem az igazság. Maga a gyilkos munkamódszere határozottan tetszett, jómaga csak a romeltakarítást, a tanúk elhallgattatását végezte, minden más csupán szervezettség kérdése és a türelem játéka volt. A gyilkosságok nem az élvezetét növelték, hanem eszközök voltak, hogy lelkileg gyötörjék az igazi célpontot, Tess Ciccotellit. Halottak akadtak szép számmal, a szerencsétlen áldozatoktól kezdve a cinkostársakig. Mondhatni, hogy az őrült elme elég okos volt, hogy szépen szövögesse a terveit, de önhittsége a vesztét okozta, ráadásul lebecsülte a barátság erejét. Tess és a gyilkos szemtől szembeni találkozása hozta a nagy vallomásokat, amelyek számos szituációt új megvilágításba helyeztek, a rendőrségi nyomozás vége pedig a bosszú egy másik kiindulópontjára adott magyarázatot.

Egy negatívumot sem tudnék mondani a könyvre, személy szerint hibát sem látok benne, bár az is lehet, hogy mégis van. Azt tudom, hogy nagyon szerettem olvasni, nagyon kedvelem a szereplőit, a szerelmi szál számomra tökéletes, a gyilkosban és tetteiben van fantázia, tehát úgy jó, ahogy van.

Tess Gerritsen - A bűnös

Kiadó: Ulpius-ház, 2011

Oldalszám: 421

Ár: 3499 Ft

Rizzoli & Isles 3.

Ha már a kedv és a lehetőség is meg volt, hogy folytassam A tanítvány után a sorozatot, akkor már nem akartam parkolópályára tenni újabb hónapokra, esetleg évekre. Nem is bántam meg, mert a könyv sok tekintetben meglepetést okozott.

A történet:

„Egy zord téli hajnalon vérbe fagyott apácát találnak egy New England-i zárda kápolnájában. A brutális támadás indítéka ismeretlen, és a klastrom lakói is titokzatos hallgatásba burkolóznak. A halott apáca boncolása megdöbbentő eredményt hoz: a huszonnégy éves Camille nővér gyermeket szült, mielőtt meggyilkolták…

Egy elhagyatott épületben a felismerhetetlenségig megcsonkított női holttestre bukkannak. Maura Isles, a halottkém, Jane Rizzoli nyomozó segítségével olyan bűnt tár fel, amely a múltban gyökerezik, és ha kitudódik, alapjaiban rengetheti meg sokak életét…”

Gondolatok:

Bár a fülszöveg is használja a zord, téli jelzőket, az apácák említésével pedig képbe hozza a vallást, egyházat, akkor sem számítottam ennyire nyomasztó, rideg hangulatra és vallási színezetre, misztikus benyomásra. Most nincs bomlott elme, csak megdöbbentő halálesetek, nincs sorozatgyilkos, csak háttérben megbúvó kusza szálak, melyek egy szörnyű, de nem elképzelhetetlen történetté állnak össze.

Maura Isles veszi át a főszerepet és enged betekintést gondolataiba, magánéletébe. Jane Rizzoli pedig ugyan nem tűnik el, de a kemény zsarut jobban megviselik a magánjellegű problémái, mint a nyomozás, pedig a felszínre kerülő információk igencsak megrázóak.

Azzal, hogy a két főszereplő hölgy magánélete is előtérbe került, a történet, vagy úgy is mondhatnám, hogy a sorozat kissé karakterközpontúbbá vált. Rá lehet fogni, hogy a szerelmi szálak segítettek közelebb érezni magamhoz a szereplőket, bár nem a nagy l’amourok története ez. Rizzoli míg az elején cseppet sem lepett meg az életét felbolygató felismerésével, a végén annál nagyobbakat pislogtam, mert én ezt nem gondoltam volna. Dean ügynök nem szerepelt sokat, annyira nem is hiányoltam, de néha sajnálom szegény fickót, hogy pont egy Rizzoli típusú nőt nézett ki magának. Dr. Isles pedig végre nem csak a halottjaival foglalkozott, hanem nagyon is az élőkkel. Szinte egymaga oldja meg a rejtélyeket, az előzőekhez képest sokkal többet van a bonctermen kívül, emberekkel érintkezve, beszélgetve. Kíváncsi vagyok, hogy alakul a kapcsolata a volt férjével, a későbbiekben vissza tér e még.

Apácák megölésével már egész érdekes történetet indított el az írónő, és a későbbiekben ezt csak fokozta számomra. A beszélgetések, teóriák gyártása közben igyekezett a vallást, a vak hitet pedzegetni, és így a rejtélyek elég sokáig tudták misztikus hangulatba vonni a történetet, ami nekem kifejezetten tetszett.

Míg az előző kötetben azt éreztem, hogy a helyszínelők, szakértők oktató jelleggel magyarázzák el, szinte definició szerűen a tudományos folyamatokat, addig ebben a kötetben ennek nyomát sem észleltem. Sokkal összeszedettebb történetnek tűnt, ahol útközben is egyre több fontos információt derítenek ki, bár azt nem mondhatom, hogy az írónő most bővebbre eresztette volna a lezárást, hiszen szinte ugyanolyan gyorsan zajlott le egy kis akció, mint az előzőekben. Egyébként pedig hangulatilag teljesen különbözik az első két kötettől, és így kicsit jobb is. A cím nagyon találó, bár ez eddig sem volt másként.

A tévésorozatot most sem tudom kihagyni, bár nem tudom, hogy ez a kötet fel van e dolgozva a sorozat valamely részében, mert bevallom lusta voltam utánajárni. Viszont itt már nagyban épített a kiadó a sorozatra, hiszen a borítón már a tévés karakterek virítanak, az nem lényeg nekik, hogy Dr. Isles egy fekete hajú, kleopátra frizurát viselő nő. Bár ez inkább már megmosolyogtat, mint bosszantana, viszont a legkiábrándítóbb, hogy Viasat3-as reklámot is odabiggyesztik az aljára, vasárnaponként 21.00 órától. Agyam eldobom ekkora marhaságtól, miért kell ilyenekkel csúfítani a könyvet, főleg ha egy idő után nem is lesz aktuális.

4,5 pont

Tess Gerritsen - A tanítvány

Kiadó: Ulpius-ház, 2010

Oldalszám: 482

Ár: 3499 Ft

Rizzoli & Isles 2.

Tess Gerritsentől ez volt a második könyvem, pedig hazánkban nem a Rizzoli & Isles sorozattal debütált, hanem már előtte is jelentek meg tőle könyvek. Mindenesetre én a Sebész alapján jóval Karen Rose, a kedvenc (romantikus) krimiszerzőm mögé soroltam, mivel úgy éreztem, hogy a nyomozás kissé toporgó, a lezárás, az ügy megoldása viharos gyorsaságú volt, a szereplők pedig bár szimpatikusak, mégsem kerültek igazán közel hozzám. Ezek után annyira nem rohantam a folytatásért, pedig már elég régóta elérhető és már olvasva, nem sok változásról számolhatok be.

A történet:

„A sebész ördögi volt…

A tanítvány maga az ördög…

Bostonban brutális kegyetlenséggel meggyilkolt házaspárok holttesteire bukkannak a város elegáns kertvárosi részeiben. A nyomok ahhoz a sorozatgyilkoshoz vezetnek, akit nemrégiben sikerült rács mögé juttatni. A rendőrség tehetetlen, a város rettegésben él. Ki lehet az a rejtélyes tanítvány, aki elődje és mestere orvosi módszereit alapul véve mészárolja le áldozatait? Jane Rizzoli kénytelen újra szembenézni egykori vetélytársával, élete megnyomorítójával. Arra azonban ő sem számít, hogy a mester szabadulása után csatlakozik tanítványához…”

Gondolatok:

Nem gondoltam volna, hogy ez a kötet ennyire szorosan fog kapcsolódni a Sebészhez, és így kissé bánom, hogy ennyi időt hagytam a két könyv között, bár az aprócska visszautalások egész jól felfrissítették az emlékezetem a mostani történethez képest egy évvel ezelőtti eseményekről.

Rizzolit nem is tudtam volna igazán elfelejteni, mert ritkán találkozom olyan nővel, akiben ennyire nehezen fedezem fel a NŐ-t. Jane Rizzoli annyira kemény küzd, hogy érvényesüljön a rendőrség körein belül és egyedüli női nyomozóként elismerem nincs könnyű dolga, de a nem kérek segítséget, egyedül is menni fog, mindenáron kibírom hozzáállás már inkább taszított. Pedig most lehetett volna esélye, hogy szimpatikussá váljon, hiszen Gabriel Dean FBI ügynök felbukkanását követően a sorok azt kezdték mutatni, hogy a bizalmatlankodás ellenére is elkezdett szikrázni a levegő a két nyomozó között, de én ebből nem sokat vettem észre. Pedig én vagyok az első, aki beleképzeli a nagy szerelmet, a lányos romantikát ezekbe a könyvekbe is, itt viszont kétkedve álltam ehhez a fejleményhez.

Gabriel Deantől is kissé többet vártam, mert bár nem sokat tudtam róla, de a felbukkanását már vártam és azt hittem, hogy sokkal karakteresebb lesz, de annyira még nem találom rendkívül vonzónak, pedig az írónő kétségeket ébresztett, hogy melyik oldalon áll és így érdekes figurává igyekezett formálni. Nekem még barátkoznom kell vele.

Hiába nem rejti véka alá a fülszöveg, olvasva akkor sem tudatosult bennem, hogy a Sebésznek, azaz Warren Hoytnak az elfogását követően is ennyire jelentős szerep fog jutni ebben a könyvben. Azt meg pláne nem hittem volna, hogy még jobban megmutatja, hogy mennyire bomlott elme. Az előző kötetben is borzongatott már a vérhez való vonzalma, a történelem, mítoszok bizonyos eseményeinek különös megragadása, de még hiányoltam belőle valamit, amit most kaptam meg. A neuropszichológussal való beszélgetéseket, leveleket találtam a kötet legjobb részeinek, itt beszél kendőzetlenül arról, hogy ő nem küzd a vágyai ellen, megadja magát az ösztönöknek, amelyek szerinte mindenkiben benne vannak. Intelligenciáját pedig remekül bizonyítja a jól megtervezett eseménysorozat.

A nyomozás ívét most is hiányolom kissé, mert jóformán vagy helyszíneltek az újabb és újabb áldozatoknál, vagy épp őket boncolták fel, Maura Isles bonctermében, miközben úgy éreztem, mintha lexikonból, vagy tankönyvből kiragadott definíciókkal, szinte egyetemi előadáson ülve magyaráznák el a különböző folyamatokat. Jelentős információk csak a végére kerültek Rizzoli kezébe, aki újfent belesétál a csapdába, és újfent villámgyorsan vágja ki magát szorult helyzetéből.

Összességében romantika terén a Sebész nyer, viszont a gyilkosságok már A tanítvány oldalára billentenék a mérleget, így nagyjából egálban érzem a két kötetet. Egyben tekintve azonban mindenképpen megérte olvasni, legalább egyszer.

És ha már olvastam, akkor úgy gondoltam meglesem milyen a tévéképernyőn keresztül is látni a történetet. Hiszen, ha megjelenésnél még nem is volt szinkronos sorozat, A bűnösnél már vígan hirdették, hogy a Született detektíveknek a könyvsorozat képezi az alapot. Az első rész dolgozza fel ezt a kötetet, így alig ötven percben nem meglepő, hogy nem tudták teljesen visszaadni az élményt, és kissé megkavarták a szereplőket is. Angie Harmont jó Rizzolinak tartom, csak nem tudom olvasás közben is magam elé képzelni. Dr. Isles, bár a vásznon kedvelhető, ebben a könyvben még erősen idegennek éreztem, aki tényleg csak a holtakkal törődik, de Billy Burke, mint Gabriel Dean fájt igazán, valahogy nekem ő nagyon nem Dean. Tehát én inkább a könyvet ajánlom, mint a sorozatot, bár ha különválasztom a kettőt, akkor szerintem a tévésorozat is élvezhető lehet, mondom ezt úgy, hogy csak egy részt láttam belőle.

4 pont

Julie James - A hamis partner

Mondjuk úgy, hogy ezért a könyvért aztán meg voltam lőve és istenem, milyen jól esett.

Néhány hete már hírül adtam, hogy hamarosan érkezik Julie James első könyve. Akkor Lobo szavai visszhangoztak a fejemben, miszerint a Susan Elizabeth Phillips rajongóknak érdemes megnézniük maguknak az írónőt és a modernkori romantikusok szerelmesei egy új nevet csaphatnak a hazai megjelenésű írólistához. Az eredetit látva megerősítést nyert a csajos érzés, hiszen a borító szexi, csábító, elegánsan vagány, ezáltal is tovább erősítette bennem az „ide nekem érzést”. Azonban amikor megláttam a hazai borítót és elolvastam a fülszöveget elkezdett kattogni az agyam, mert nehezen egyeztettem össze SEP nevét, a fülszöveg által sugallt romantikus krimit és az eredetivel teljesen más koncepcióban készült borítót. Akartam a könyvet, csak hirtelen elbizonytalanodtam, hogy most pontosan mit is  fogok kapni. Kár volt annyit agyalni, a végeredményt akkor sem tudtam volna a valóságnak megfelelően összerakni.

Cameron Lynde helyettes államügyész a sok ezer chicagói szállodai szoba közül pont azt az egyet választja ki, amelyiknek a szomszédságában egy házasságtörő politikus heves szerelmi hancúrozása halállal végződik. Az ügyet Jack Pallas FBI-ügynökre osztják ki, aki még mindig Cameront okolja azért, hogy három évvel korábban csaknem derékba tört a karrierje…

Még hogy Cameronnal dolgozzon együtt? A bolondját járatják vele? Ez csak valami ugratás lehet, gondolja Jack, miután a száműzetéséből ismét visszatérhetett Chicagóba. De szó sincs tréfáról – félre kell tenniük a zaklatott múltat, és az ügyre kell összpontosítaniuk. Feltéve, ha a borotvaéles szócsatáik és a köztük fellángoló forró szexuális vonzerő lehetetlenné nem teszik a közös munkát…

Az első gondolatom olvasás közben és utána is az volt, hogy teljesen felesleges volt felbolygatnom a képzeletem SEP nevével, már megint mást akartam beleképzelni a dolgokba, és csak magamnak okoztam fejfájást. A kellemes humoron, pikírt párbeszédeken és szerethető karakteren kívül egyáltalán eszembe se jutott volna olvasás közben az írónő neve, így a könyvet elsősorban azoknak ajánlanám, akik szeretik a romantikus krimiket, tehát némi rendőrségi (FBI) nyomozást, némi romantikát és egy csipetnyi erotikát.

Viszont az eddig általam olvasott romantikus krimiktől eltérően merőben más elegyet képeztek az alapvető formulák. Maga a nyomozás úgy éreztem csupán a háttérben folyik, és az igazi rendőri jelenlét a házi őrizetben és testőri viselkedésben testesül meg. A gyilkos maga számol be az olvasónak tettéről, kiléte számunkra nem marad titok, és ha már a rendőrség nem talál rá, akkor majd ő gondoskodik, hogy megjelenjen náluk. Így akár mondhatnám, hogy visszafogottan volt izgalmas történet, és mégis pont jó volt, mert elég tér maradt, hogy romantikus igényeim teljes mértékben kielégüljenek.

A könyv feléig kevés érdemi esemény történt, mégis oly sok információ átfolyt az oldalakon, közben pedig észre se vettem, hogy így elkezdtek fogyni a lapok. A gyilkosság megtörténte után hamar megismertük szereplőink közös múltját, azt az ominózus konfliktust, amin most túl kell lépniük. Megjelentek a legjobb barátok, egy kedves meleg srác és egy kissé mániákus, épp esküvőjére készülő menyasszony személyében. Cameron megmutatta mily nagy igazságérzettel és ésszel is megáldott teremtés, aki ha kell igen csípősre tudja venni a figurát. Szarkazmusa mindenképpen  a keménymagot képezte a humorban. Jack egy hűvösnek tűnő, sokszor morgó pasi, neki nem kell magára erőltetni a "rossz zsaru" szerepet, magától is remekül keménykedik, kekeckedik. Nyomozói tapasztalata kétségbevonhatatlan és józanságát is csak Cameron kivillanó testrészei zavarják meg. Új társa, Wilkins egy zöldfülű újonc, morgó mellett a tréfamester "jó zsaru”, könnyed stílusával, humorával biztos az áldozata bizalmába férkőzik. Akad még néhány egyszerű rendőr, akik pletykás vénasszonyokká is képesek változni és ezzel nem egyszer csaltak mosolyt az arcomra.

A könyv erősen koncentrál Cameron és Jack között már régóta bontakozó vonzalomra, amely egy idő után letagadhatatlan és egyre gyakrabban keverednek forró helyzetekbe, bár Jack igen nagy akaraterőről tett bizonyságot, mert elég sokáig helyezte az elvégzendő munkát az első helyre, a testi vágyai helyett. A pasi számomra is vonzó jelenség volt, főleg úgy, hogy egy könyvmolynak nehéz ellenállni egy olyan rendőrnek, aki jelentős magánkönyvtárral rendelkezik és tényleg olvassa is a könyveket.

Rendkívül olvasmányos, humorban mindenképpen jeleskedik. A szereplőkbe szorult épp elég ész, hogy ne kelljen félreértéseket, értelmetlen civakodásokat végig asszisztálni, így mondhatni mindenféle ostobaságtól mentes történet. Nem kellett igazi jellemfejlődésen végigmenniük, hiszen az első oldalaktól úgy voltak jók, ahogy voltak, csupán meg kellett adniuk magukat az érzéseiknek. Nem nyálas, sablonos történet, bár kétségtelen, hogy csajos könyv. Továbbá úgy tűnik, hogy az írónő előszeretettel mozgat nyomozó, ügyvéd és hasonló jogi személyeket a könyveiben, ami számomra jó pont, és így valami hasonlóra számítok a jövőben is. Az írónő  nevét pedig felvettem a "minden könyve kell nekem" listámra.

4,5 pont

Kiadó: Pioneer kiadó
Sorozat:  FBI / US Attorney #1

Megjelenés: 2012
Oldalszám: 344

Ár: 2990 Ft

Egyedi értékelés: 4,5 pont
Forrás: saját példány

Karen Rose - Halj meg értem

Daniel Vartanian trilógia 1.

Miután elkezdtem rendszeresen olvasni, egy picit megrekedtem a már jól bevált műfajoknál és nemigen nyitottam újak felé, de mindig is reméltem, hogy a krimi izgalma is meg tudja dobogtatni a szívemet. Első szárnypróbálgatásaim Agatha Christie-hez fűződtek. A Tíz kicsi néger természetesen le is vett a lábamról, viszont további két AC könyv olvasása után rá kellett jönnöm, hogy nem ő az én írom, nem az ő stílusa lesz az, ami megkedvelteti velem a krimit. Nekem ő túl lassú, túl sok alapozással készíti elő a könyveit, amiből én azt a néhány sornyi, esetleg oldalnyi levezetést tudom élvezni igazán, amikor minden kiderül. Szóval úgy éreztem, hogy az ő művei túl kevesek nekem. Fórumon azonban egyre többet olvashattam Karen Rose nevét, és csak áradoztak az akkoriban megjelent könyveiről. Be kell vallanom először a terjedelme tartott vissza, hogy belekezdjek, de addig-addig került állandóan a szemem elé, hogy nem bírtam ellenállni. Mit ne mondjak két nap alatt felfaltam a több mint 800 oldalt és repestem a boldogságtól, hogy már kaphatok a folytatás után is. Azután persze beállt a huzavona a további kötetek megjelenéséről, ami szerintem máig tart, de mégis úgy tűnik, hogy Karen Rose kiharcolja magának a megjelenéseket, még foggal-körömmel is.

Asa Schwarz - Nefilim

Még az első Grangé könyves posztomban írtam, hogy az Egmont MYZT különböző nemzetek nagyszerű krimijeit szeretné a magyar közönség elé tárni. Grangé mondhatni képviselte a franciákat, most északabbra utazunk, egészen Svédországig.

Nova Barakel, az elszánt Greenpeace-aktivista betör a Vattenfall AB energetikai cég vezetőjének otthonába, hogy különféle szlogenekkel írja tele a falakat. Svédország első számú környezetszennyezője végre megkapja, amit érdemel! Csakhogy valaki csapdába csalta a lányt. A cégvezetőt ugyanis meggyilkolták, méghozzá felettébb brutális módon. Nova elmenekül a bűntett helyszínéről, de sajnos hátrahagy néhány árulkodó nyomot, így ő lesz a gyilkosság legfőbb gyanúsítottja.

A mindenre elszánt lány megpróbálja kideríteni, ki bízta meg a gyilkost, és hogy miért éppen az általuk feketelistára helyezett környezetszennyezőkre vetett szemet. De vajon mit jelentenek a vízözönre és Noé bárkájára utaló jelek? Ki kutatta át Nova stockholmi lakását? És mindenekelőtt: ki akarja Novára kenni a gyilkosságokat?

És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.

(1 Móz 6,5)

Diana Rowland - A démon jele

Démonlátó sorozat 1. 

Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy a molyos figyeltek, ismerősök közül egyre többen vágnak bele ezen könyv olvasásába. Én meg elkezdtem bosszankodni, hogy még mindig nem olvastam, pedig csak egy karnyújtásnyira van tőlem a polcon, csak le kellene venni. Így minél többször jött fel egy-egy olvasás, értékelés a molyon, egyre inkább azt éreztem, hogy én is akarom. Szóval egyszer csak gondoltam egyet és fellapoztam, kíváncsian várva a végeredményt, hiszen számos jót olvastam róla. 

Amikor a fiatal rendőrnőt, Kara Gilliant ötévnyi utcai járőrözés után előléptetik nyomozóvá, azonnal egy brutális gyilkosság közepébe csöppen. Az áldozat holttestére a helyi víztisztítótelepen találnak rá, testén a kegyetlen kínzásokra utaló ezernyi seb között rábukkannak egy művészi tökéletességgel kidolgozott és hátborzongatóan ismerős jelre. A louisianai Beaulacban azt hitték, három éve véget ért a rettegett sorozatgyilkos vérengzése, most azonban minden jel arra utal, hogy a Jelfaragó visszatért.

Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ez nem egy átlagos gyilkosság, hanem egy természetfeletti erővel rendelkező démon borzalmas bűntette. Mivel Kara misztikus képességekkel rendelkezik – másik látása révén képes megidézni a démonokat –, különös összefüggésekre bukkan, és nemcsak arra jön rá, mire készül a gyilkos, de arra is, hogy mikorra tervezi mindent elsöprő gaztettének végrehajtását. Mire eljön a telihold napja, már csak a gyilkos személye kérdéses.

Kara az életét kockáztatva szembenéz a gonosszal, miközben egy természetfeletti szépségű Démon Lord kísért az álmaiban, nappal pedig egy jóképű, de gyanakvó FBI-ügynök követi minden lépését.

Jean-Christophe Grangé - Farkasok birodalma

És akkor jöjjön egy újabb Jean-Christophe Grangé könyv.

Nem is oly rég írtam a magyarul még csak most debütáló író egyik nagysikerű könyvéről, a Bíbor folyókról. A misztikus, ízig-vérig francia hangulatot idéző krimi, thriller, ki hogy nevezi, nagy sikert aratott nálam, ami után jött egy újabb könyv a szerző tollából. A Bíbor folyók és a Farkasok birodalma is megjárta a mozivásznakat, míg az elsőt én is láttam és az keltette fel az érdeklődésem, addig az utóbbi még nem került a kezeim közé, így teljes tudatlanságban ugrottam bele a török maffia bugyraiba, és az "agytérképészet" egy kis szegletébe. Hát meg is lepődtem, hogy milyen történet kerekedett ki, pedig a fülszöveg egész jól elmondja mire is lehet számítani.

Párizs.
Egy fiatal nő: Anna Heymes. Hallucinációk, amnézia.

Két megszállott zsaru: Pierre Nerteaux és Jean-Louis Schiffer.
Három halott nő. Törökök. Illegális foglalkoztatás.
De mi köze ehhez az egészhez Annának?
A lélektani mélyfúrás és a megfeszített nyomozás a plasztikai sebészet és a terrorizmus útvesztőin keresztül vezet Párizstól egészen Isztambulig, melynek a végén az is kiderül, hogy valójában ki kicsoda.

Jean-Christophe Grangé - Bíbor folyók

Az Egmont kiadó már egy ideje nem csak a gyermek olvasókat akarja elérni, hiszen az Egmont Dark kötetek a fiatal felnőtteket célozzák, az ifjúsági és erotikus fantasy könyvekkel. Most azonban nyitott egy újabb célközönség, mégpedig a borzongani vágyó olvasók felé. Az Egmont MYZT kategória alatt borzongást, rejtélyeket, titkokat, azaz izgalmas krimiket és thrillereket ígér, számos nemzet remekeiből.

Első megjelent könyvük a sokak számára már ismert Bíbor folyók c. filmet ihlető eredeti mű. 

Be kell valljam én is a film miatt szerettem volna elolvasni, hiszen - bár egyáltalán nem a közelmúltban, de - már láttam a filmet és az  meggyőzött. Szinte elfogadott tény, és a kivétel igen ritka, miszerint a könyv csak jobb lehet, mint a film. De én azért nem gondoltam, hogy ennyivel jobb lesz. 

Brenda Joyce - Halálos ölelés

The Deadly series 5.

A sorozatról

Az előző kötetet nem jutalmaztam maximális pontszámmal, mert úgy gondoltam, hogy lehet még fokozni a könyv által kiváltott hatást, az élvezetet. Nagy reményekkel indultam eme könyvnek, mert úgy éreztem felemelkedőben van a sorozat számomra, és igazi kedvenc lehet belőle. Nagyon szeretem a szereplőket, jól keveri az írónő a szálakat, viszont nem mondhatom, hogy megütötte ez a kötet az 5 csillagos kategóriát. 

Úgy látszik, hogy a műteremrongáló tovább űzi tevékenységét, felfedi perverz és őrült mivoltát, és még öl is. Bragg azonnal kéri Francesca segítségét és a páros újra a tettek mezejére lép. A történetben a párok sokasodnak, a háromszögek igazi sokszöggé alakulnak. Francesca hol Bragghez simul szerelmesen, hol Hartra veti magát a vágytól égve. A gyilkos kiléte pedig percről percre bizonytalanabb. 

Tami Hoag - Elhantolt igazság

Az írónő neve számomra mostanáig teljesen ismeretlen volt, pedig már számos könyve megjelent. A molyon találkoztam elsőnek ezzel a könyvével és meglepve tapasztaltam, hogy váratlanul rábukkantam a könyvtárunkban, csupán néhány hét eltelte után.

Egy tökéletes nő „nem mond rosszat, nem lát rosszat, nem hall rosszat”… persze hogy nem, ha elvesszük a látását, a hallását és ragasztó kerül a szájára is. 

Egy kisváros életét egy gyilkosság kavarja fel, majd további eltűnés és erőszakos cselekmények kerülnek napvilágra. Négy gyerek talál rá egy nő holttestére a parkban és így ők és a családjaik kerülnek a középpontba. Elénk tárul három, első ránézésre majdnem tökéletes család élete. Azonban mi a színfalak mögé látunk, főleg a gyerekek szemszögén keresztül. Látjuk mennyi és milyen más problémákkal kell megküzdeniük a családoknak. Egy kedves tanárnő istápolná a gyerekeket, így ő is bonyodalmakba keveredik, de megtalálja a szerelmet is és egy nála jóval idősebb férfi, egy FBI-os profilozó személyében, aki a szerencsés végkimenetelű rablótámadása után, kihasznál minden egyes pillanatot az életben.

Brenda Joyce - Halálos vágy

The Deadly series 4.

A sorozatról

Egy műterem lerombolásától eljutunk a zsarolásig, gyerekrablásig és ezt mind családi körön belül. Mert most aztán felvonul ám a Bragg familia. Megjelennek a szülők, a testvérek, gyerekek és a tékozló feleség. Az indulatok néha pattanásig feszülnek, a féltékenység a tetőfokára hág és igen heves vitákba bonyolódnak a szereplők. Mindenkit fűt a vágy, a legtöbben már az önuralmuk utolsó morzsáit szedegetik össze. Francesca is igen érzéki pillanatokat él át, miközben egyre jobban elveszik a két testvér iránti érzelmeiben. A jól megálmodott mese kezd darabokra hullani. A végére jönnek ám az nagy izgalmak. A férfiak fegyvert ragadva zsúfolódnak be egy kocsiba, komolyan, mint a maffia tagjai, hogy a szeretett nő megmentésére siessenek. A végére meg jól otthagynak a bizonytalanságban egy függő végben. De Francesca helyében én egy percig sem gondolkodnék. Igen, igen, igen.

Brenda Joyce - Halálos viszonyok

The Deadly series 3.

A sorozatról

Francesca következő ügyfele látszólag egy igen könnyű esettel bízza meg. Derítse ki, hogy a férjének van-e szeretője. Ugye ez nem is olyan bonyolult, de... Francescanál mindig akad egy "de". Szóval minden szép és jó lenne, ha leskelődés közben, a fáról lezuhanva nem egy női holttestre esne. Mégpedig azé a nőére, aki az előző rész végén segítséget kért, majd szó nélkül riadtan elmenekült. Úgy tűnik, egy őrült sorozatgyilkos járja a várost. Előtérbe kerül Maggie Kenedy, Joel édesanyja, és további régi barátnők. Mert úgy látszik a szálak összefüggnek.

Közben igen hevesen közelednek a szerelmeseink a döntő lépés felé. Hart néha-néha közbeszól, mind Francesca, mind Connie életébe. Szépen kavarja az eseményeket. Egy új szereplő, Bartolla személyében egy törtető, nagyvilági nő kerül a társaságba. Szórakozás és pénzszerzés reményében még szerintem sok-sok bonyodalmat okoz majd. Jókat mulathatunk, hogy két kislány, hogy tudja felborítani egy szolgáló életét. Egy vörös ruha pedig a férfiak lelki nyugalmát.

Brenda Joyce - Halálos gyönyör

The Deadly series 2.

A sorozatról

Francesca Cahill nyomozónak áll! Csinos kis névjegykártyát készített és várja az első ügyfelét, aki nem is várat magára sokat. Egy hölgy rejtélyes módon kéri Francesca segítségét. Hogy ne legyen az ügy egyszerű, már rögtön egy férfi holtestet talál a nő lakását és nem megoldania kellene az ügyet, csak eltüntetni a hullát. A lány tisztességes ember lévén rögtön hívja a rendőrséget, miközben a segítséget kérő nő, a szerető már el is illant. Rick Bragg pedig nem örül, hogy a kotnyeles, de igen vonzó lány már megint a rendőrség ügyeibe keveredett. De mit tehet, minden visszautasítás ellenére újra együtt nyomoz a páros. Francesca nemegyszer újra bajba kerül, miközben a családban elkezdődik az "áll a bál" helyzet. Evan továbbra is dacol a házassága ellen, Connie és Montrose kapcsolata pedig mély völgybe kerül. 

De hogy valami jó is legyen, gyarapodik a társaság Calder Hart személyével. Gyanúsítottként kap egyrészt szerepet, másrész Bragg féltestvéreként és riválisaként. Bepillantást nyerhetünk fényűző magánéletébe. Flörtölget mindenkivel, de a szíve mélyén sok mindent tartogat még nekünk.

Brenda Joyce - Halálos szerelem

The Deadly series 1. 

A sorozatról

Francescáék szomszédjának gyermekét elrabolják, üzeneteket során keresztül irányítgatja az emberrabló a szereplőket, közben néhány féltve őrzött titok is kiderül.

Francesca és az új rendőrfőnök először pillantják meg egymást és innentől nincs menekvés. Nyomozás közben mély tisztelet, barátság és már annál is több érzelem bontakozik ki a szereplők között. Francesca az utca veszélyeit figyelmen kívül hagyva nyomozgat magában, majd egy Joel nevű kis tolvaj társaságában. Az események során a "kotnyeles" lány olyan dolgok szemtanúja lesz, amit nem hitt volna. Egyszerre foszlik szerte rajongása sógora iránt, és döntenie kell, vall és tönkreteszi a családi boldogságot, vagy ahogy mindenki tanácsolja hallgat, mint a sír. Mindeközben Bragg egyik féltett titka is napvilágra kerül. 

Brenda Joyce - The Deadly Series

Úgy látszik megérett az idő, hogy írjak erről a sorozatról is. Nem most kezdtem, de nem sietem el a folytatások olvasását, ha rálelek a könyvtárban a következő kötetre, akkor megörülve elhozom, ha nem, akkor csak türelmesen várok.
Akik nagyon szeretik, azok azt mondják méltánytalanul olvasatlan sorozat. Én se sokat láttam, hogy írtak volna róla, és látni se látom, hogy olvasnák. Én szeretem annyira a sorozatot, hogy végigolvassam a köteteket, mert érdekel a szereplők sorsa,   elég egyedinek tartom, hasonlót eddig még nem olvastam. Na meg most a 3. kötet után kicsit rá vagyok pörögve a folytatásra és ez azért már jelent valamit.

Kiadja: General Press

Kötetek:

1. Halálos szerelem tovább

2. Halálos gyönyör tovább

3. Halálos viszonyok tovább

4. Halálos vágy tovább

5. Halálos ölelés tovább
6. Halálos ígéret (olvasásra vár)
7. Halálos illúzió (megjelenésre várna, de úgy tűnik a General Presstől elvették a kiadás jogát)

J. D. Robb - Meztelenül a halálba

Halálos sorozat 1.

Ha őszinte akarok lenni, ha nem lenne a 2010-es top30 romantikus magyar lista és nem lenne ez a 25. helyezett, nagyon halvány esélyt látnék, hogy valaha is a kezembe veszem. A borító engem egy picit taszít, olyan mint egy női Tarzan lenne a rajta. De nem lényeg, nem riasztanak el engem a borítók, ha már döntöttem.

Úgy álltam neki, hogy tudtam, hogy a jövőben, mégpedig 2058-ban játszódik a történet. Mégis valahogy furcsa volt egy kb. Az ötödik elem c. filmben látott világot magam elé képzelni. Minden robotok és számítógépek irányítanak. Hiperszuper egészségügyi vizsgálatok, légiközlekedés az utcákon. Még az ételt se magadnak kell csinálni. Viszont az igazi kávé, az igazi ízletes ételek méregdrága luxuscikkek. A tölténnyel működő lőfegyverek antik tárgyak, amit már csak gyűjtenek. Számítógéppel beszélgetsz, ő számolja ki neked az adatok alapján, hogy mennyi a valószínűsége, hogy az adott gyanúsított a gyilkos. Szóval semmi sem egy megszokott világ. 

Nem biztos, hogy én szeretnék egy ilyen világban élni, furcsa volt ilyet olvasni, főleg hogy a sci-fi elég távol áll tőlem.

Karen Rose

Karen Rose az egyik kedvenc íróim közé tartozik. Minden magyarul megjelent könyve itt van a polcomon és imádom őket. Számomra ő írja a legjobb krimiket. Romantikus kriminek van titulálva, és ez néha úgy érzem elveszi a kedvet az igazi krimiket olvasóktól, mert mindig meglepődnek, hogy nem erre számítottak. 

Ezek ízig-vérig gyilkolászós, rendőrségi nyomozást végigvezető, pörgős történeket, amelyben helyet kapnak a főszereplők érzelmei egymás iránt. 

Remélem az Ulpius kiadó végre rájött a kezdeti bizonytalankodás után, hogy igenis folytatni kell a kötetek kiadását. 

Rossz voltam, mert eddig nem írtam a Daniel Vartanian trilógiáról, de egy újraolvasás után nem fogom elmulasztani még egyszer. Vagy hamarosan pótolom, még nem tudom. 

Addig is az írónő könyveiről.

Karin Slaughter - The Grant County series

1. Nadragulya

Ezzel a könyvvel régóta szemeztem, de olvasatlanul nem mertem megvenni. A könyvtárban azonban szerencsém volt és egyszerre ki tudtam venni, az első két könyvet. Első olvasás után azt mondtam, hogy nem is baj, hogy nem vettem meg. Icipicit többet vártam, mindamellett tetszett. Szeretem ha a gyilkosságokban látok valami "szépséget", valami érdekeset, remekművet. Az indíték pedig legyen valami jó. Na meg szeretek belelátni a gyilkos gondolataiba, ami itt abszolút nem volt meg menet közben.
Az első gyilkosságban meg volt a kellő brutalitás, vártam volna valami hasonló durva eseteket, de nem. A második eset is a végére elég megdöbbentőre sikeredett, de ebben nem a gyilkosé volt az igazán döntő szerep. Aztán jött az egyik főszereplő körüli események, amik a folytatásra is igen nagy hatással lettek. Aztán rájöttem ki a gyilkos. Na nem sokkal előtte, mint mikor már ki is derült, de akkor is rájöttem. A kis vallomásban voltak megdöbbentő dolgok, igen. Volt küzdelem a végére. Szóval csak egy kis hiányérzetem maradt, hogy nem volt szépség benne.
(4,5)

2. Sebek

Ez egy brutális, megdöbbentő, sokkoló könyv. Nincs igazán tele véres hullákkal, nem gyilkolásszák halálra az embereket. Egyszerűen a téma, az első fejezet, a napvilágra került igazság, az emberek reakciója együttesen számomra igen jó könyvet adott. Nem beszélve a nem hétköznapi, megszokott befejezésről.
Egyszerűen olvastatta magát a könyv. Néhány résztvevő tettest nem volt nehéz kitalálni, mások azért kicsit megdöbbentettek. Főleg a szereplők közötti szálak és érzelmek kiderülése.
Nem volt kérdés, hogy ezt meg kell vennem. Nem sokára jött is egy akció és egy áráért megvettem a 2-3. könyvet, majd sikerült 500Ft-ért beszerezni az elsőt is.
(5)

3. Sikoly

Az elején igen ígéretesen kezd, egy ismerős szereplőt tragédia ér. Ennek következtében kicsit áttérünk a szereplők életének bemutatására, kicsit háttérbe szorul az igazi haláleset és az a körüli nyomozás. Aztán jönnek a további hullák. A megrendezett öngyilkosságban se látok túl sok fantáziát, hacsak nem valami nagyon jó az indok.
Megint sok szerepet kap Lena, aki néha túl makacs és büszke, na meg buta. Ezek a tulajdonságok igen érdekes és ígéretes jelenetekhez vezetnek a könyv során, amit igazából szerintem csak akkor lehet élvezni, ha előtte még nem ment az idegeidre a szereplő. Fontos szerepet kap a rasszizmus, a feleségverő férjek. Szegény Ethanre meg rájár a rúd, nem lopja be magát a szereplők szívébe, de engem megfogott, eltekintve a múltjától.
Kicsit vicces volt a gyilkos személye a számomra, de inkább erről nem mondok semmit, mert az talán spoilerhez vezetne. Aztán jött az utolsó fejezet és az utolsó sorok. Én meg felkacagtam, hogy na még rátettünk egy lapáttal és csavartunk egy felet a dolgokon és e személy tekintetében nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra.
Azon kívül, hogy nem találtam bomba jó ötletnek a gyilkosságokat, nem lehet panaszom a történetre
(4,5)

4. Kín

Még olvasásra vár. A fülszöveg elég ígéretesen hangzik, és amúgy is eddig Karin Slaughter könyveiben nem igazán tudtam csalódni, csak ha nagyon kötözködni akarok.

Na és akkor kik is a szereplők. Mert ez egy nagyon olyan sorozat, ahol a szereplők életét folyamatosan nyomon követjük, a korábbi események hatása mindig jelen van. Szerintem meg lehet kedvelni a szereplőket. Aki nem kedveli meg őket, az szerintem nem is tudja élvezni a sztorit, annyira jelen vannak.
Sara Linton a kórboncnok, a volt férje a rendőrfőnök Jeffrey Tolliver, aki személyes kedvencem. A harmadik legfontosabb szereplő pedig Lena Adams. Lena szerintem elég ellentmondásos szereplő, vagy kedveled, vagy elég unszimpatikusnak találod. Mivel elég sok megdöbbentő és szerintem érdekes jelenete volt, így én kedvelem.
Sara nem mindig a szívem csücske a stílusa miatt. Hiába szereti a férjét, néha olyanokat gondol, amik nem tetszenek.
Jeffrey mindig is szerette a feleségét, a megcsalásra is talált indokot. Elváltak, de azóta is se veled, se nélküled a kapcsolatuk. A sorozat folyamán próbálják meg rendbe hozni a dolgokat. Általában szeretik őt az emberek.
Lena szinte minden részben fontos szerepet kap és hát szinte csak csupa rossz dolog történik vele, ami szép lassan tönkreteszi.

Itt a nyomozás, az esetek nem olyan pörgősek, mint pl. Karen Rose-nál. Nem jönnek folyamatosan az információk, nem izgulod magad halálra, nem rágod az ajkad, hogy "úristen". De azért néha le tudsz döbbenni rendesen. Jók a dumák, a stílus.

A borítókkal nem vagyok elégedett. Az első még elég találóra is sikeredett, na de a többi. A 4. könyv borítója csak azért zavar, mert megint egy stílusváltás és ráhúzták más krimi könyvek megszokott borítóját.

(Fülszöveget megtalálod, ha a borítóra kattintasz.)