Cyn Balog - Tündérszerelem

Kiadó: Könyvmolyképző, 2012 
Oldalszám: 264
Ár: 2499 Ft

Lélekben még nagyon is gyereknek érzem magam, még ha a számok nem is ezt támasztják alá, így nem is csodálkozom magamon, hogy nem vetem meg az ifjúsági, vagy mostanság divatosabb young adult könyveket sem. Lehet, hogy nem tudok áradozni mindegyikről, de többségében szórakoztató darabokkal találkozom, és igen ritkán használom a „Kinőttem én már ebből.” mondatot, viszont most pont ezzel állok szemben.

A történet:

Morgan Sparks és Cam Browne szerelme az égben köttetett. Születésüktől fogva a legjobb barátok, mindent elmondanak egymásnak, és ó, igen – teljesen odavannak egymásért. De egy héttel közös tizenhatodik születésnapi banzájuk előtt minden megváltozik. Cam esetlen unokatestvére, Pip beköltözik, és Cam távolságtartóvá válik. Morgan le van sújtva, mikor úgy tűnik, valaha tökéletes barátja eltávolodik tőle. Mikor Morgan válaszokat követel, döbbenten fedezi fel a távolság okát. Nem egy másik lányról van szó – egy másik világról. Pip azt állítja, hogy Cam egy tündér. Nem, komolyan. Egy tündér. És most a népe azt akarja, hogy Cam visszatérjen a világukba és elfoglalja az őt megillető helyet, mint Tündérország Királya. Morgan eltökéli, hogy maga mellett tartja Camet és azt tervezi, hogy átejti a tündéreket. De ahogy Cam változik, egyszer s mindenkorra el kell döntenie, hogy tényleg ő-e a végzete, és hogy „tökéletes” szerelmük kiállja-e a bizonytalan jövő próbáját.

Gondolatok:

Hiába érzem azt, hogy feleslegesen töltöttem az időmet eme irományt olvasva, valahogy mégsem érzek késztetést lehordani a sárga földig. Egyrészt azért, mert nem tudott igazán feldühíteni, nem ment teljesen az agyamra, egyszerűen csak untam és hidegen hagyott. Másrészt pedig erősen érzem, hogy nem én vagyok az igazi célközönség, így miért is szidnám azt, ami nem az én igényeimet volt hivatott kielégíteni. Így inkább csak röviden vázolnám, mivel volt problémám.

Pro:

• A könyv igen rövid, így viszonylag gyorsan túlestem az olvasáson.
• Egyszerű, de tetszetős a borító.
• Önálló kötet, az utolsó szavakkal pontot tehettem a történet végére.
• Öööö... azt hiszem ennyi jutott eszembe.

Kontra:

• Sokak szerint a Tündérszerelem egy vicces történet, főleg az elején. Úgy látszik nekem nincs humorérzékem, mert nem nevettem. Sőt nekem már túl laza és szlenggel teli volt. Tény, hogy fel tudnék néhány jelenetet sorolni, amin mások lehet jókat somolyognának, bennem viszont  ilyenkor csak felmerült a kérdés, hogy tényleg ekkora hülye ez a csaj. (pl. Edennel való telefonbeszélgetése a látomása után vagy amikor Cam felfedi titkát)
• Hát igen... nem lettünk spanok Morgannel, nekem ő még túl kamasz és túl amerikai. Kissé felszínesnek látom, aki ugyan nem a gimi elszállt üdvöskéje, de baromira elégedett, hogy egy népszerű srác oldalbordája. Számomra a barátságban sem jeleskedett, mert úgy éreztem Edent lesajnálja és legtöbbször csak untatja a másik fecsegése. Tény, hogy nem valami észkombájn egyik sem, na de akkor is... és legkevésbé sem tudom átérezni a bájos tizenhatos, azaz a 16. születésénapi parti jelentőségét. Bár azt határozottan méltányoltam, hogy nem kezdett neki hisztizni, amikor kezdek félresiklani az események.
• Az ismertető ugyan nem említi, de Morgan rendelkezik a jövőbelátás képességével. Kérdem én, ha valaki maga is kissé természetfeletti, akkor miért jön butaságokkal, ha közlik vele, hogy a tündérek léteznek? Egyébként kissé zavar az is, hogy maga a képesség csak azért kellett a történetbe, hogy valamivel meg lehessen magyarázni, hogy Morgan miért is lát olyat, amit a halandó embereknek nem kellene, vagyis miért látja Dawnt és Cam változását. Ezen felül az írónő nem fektetett energiát arra, hogy bármilyen magyarázattal is szolgáljon Morgan erejére, esetleg valóban használja azt értelmes dolgokra.
• Ugye a tündérek hivatottak kissé feldobni a sztorit, csakhogy Cam-en kívül, aki épp tündérré válik csak egy rózsaszín paca képviseli a Seelieket, aki néha-néha dögös lánnyá alakul. Egyébként a tündérekről jóformán nem tudható meg semmi.
• A történetet gazdagítja egy szerelmi háromszög, amely akkor vált nyilvánvalóvá, amikor Pip cikiből cukivá vált, azaz lúzerből fincsi falat lett. Azonban túl rövid volt ahhoz a regény, hogy hihetővé tudja tenni az írónő a szereplők érzelmeit, főleg nem Morgan báli vallomását, bár ha kamaszkori érzésekről van szó, talán nem is áll messze a valóságtól.
• A befejezésről nem igazán tudom mi is a véleményem. Nem annyira szokványos, ami jó, de hogy tetszett-e... talán.

Összességében nekem túl tinédzser történet volt, amelyet még a tündérek sem tudtak megmenteni, pedig egy könnyed történet is lehetett volna.