A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pszicho. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pszicho. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. dec. 26.

Karen Rose

Karen Rose az egyik kedvenc íróim közé tartozik. Minden magyarul megjelent könyve itt van a polcomon és imádom őket. Számomra ő írja a legjobb krimiket. Romantikus kriminek van titulálva, és ez néha úgy érzem elveszi a kedvet az igazi krimiket olvasóktól, mert mindig meglepődnek, hogy nem erre számítottak. 
Ezek ízig-vérig gyilkolászós, rendőrségi nyomozást végigvezető, pörgős történeket, amelyben helyet kapnak a főszereplők érzelmei egymás iránt. 
Remélem az Ulpius kiadó végre rájött a kezdeti bizonytalankodás után, hogy igenis folytatni kell a kötetek kiadását. 
Rossz voltam, mert eddig nem írtam a Daniel Vartanian trilógiáról, de egy újraolvasás után nem fogom elmulasztani még egyszer. Vagy hamarosan pótolom, még nem tudom. 

Addig is az írónő könyveiről.

2010. márc. 25.

Tess Gerritsen - A sebész

A Halj meg értem elolvasása után nagy késztetést éreztem, hogy hasonló könyveket olvassak.
Egy ideje már kinéztem magamnak és most szerencsém volt a könyvtárban is.

Igazából gyorsan bírtam olvasni a könyvet, de egy jónál több értékelést nem tudnék neki adni.
Nem kaptam meg azt az izgalmat, a brilliáns, őrült, mégis zseni gyilkost se.
A főszereplők ugyan szerethetők, de semmi több, nincs benne valami plusz.

Ajánlom a könyvet, mert azért jó volt, annak ellenére, hogy most szinte csak a kevésbé jókat fogom itt sorolgatni.

Úgy látszik túl magas lett a mérce a Halj meg értem után. Ott valahogy a körülmények, a nyomozás előrehaladta és még a főszereplők is nagyon jók voltak.

Itt a nyomozás során nem láttam, hogy haladnának is valamerre. Hogy szépen összeállna a kép oldalról oldalra. Inkább a vége felé kaptuk meg a legtöbb hasznos információt.
A befejezést is el tudtam volna másként képzelni, mármint miután mindenki megmenekült.

Maga a Sebész azért elég érdekes ember volt. Számomra viszonylag keveset beszélt, de a történetek, amiket mesélt tetszettek. Az utolsó "levele" pedig kifejezetten érdekes volt, ahogy kicsit jobban megismertük a múltat. Azt már tudtuk milyen viszony fűzi a vérhez, de a végén lesz kerekebb a Sebész személyisége.

Volt benne egy kriminológus, profilozó. Nagyon szeretem a profilozást, ahogy megismerjük a tettest, a személyiségét. De itt kifejezetten idegesített a fickó. Ahogy beszélt, főleg, hogy rengetegszer használta a "kérem" szócskát a mondatok végén. Nem tudom miért, de ez engem nagyon irritált.

Olvasni fogom az írónő többi művét is, de már jobban tudom mire is számítsak igazán.

Még egyszer mondom, jó könyv ez, bármit írtam is.


4 pont
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...