Nalini Singh - Szabadulás

Kiadó: Egmont-Dark, 2013
Oldalszám: 406
Ár: 3999 Ft

Egy világ - két faj - állandó küzdelem #5

Előre is elnézést az unos-untalan ismételgetett szavaimért, de ha Nalini Singh könyvről csak jót lehet írni...

A történet:

Ashaya Aleine a látszat szerint a tökéletes mentál: rideg, érzéketlen és gyakorlatias. Ő a tudós, aki az egész mentál népet rabszolgasorba döntő implantátumot készíti. Valójában azonban elkeseredetten küzd, hogy megmentse a fiát, és szabaduljon a Mentál Tanács befolyása alól. De hiába menekül: nem biztonságba kerül, hanem egyenesen a halálos alakváltó mesterlövész karjaiba fut. Dorian Christensen húgát egy mentál gyilkos ölte meg. A DarkRiver őrszem nem tud ugyan leopárd alakot ölteni, de a vadállat benne él, és bosszúra szomjazik. Most mégis védelmeznie kell Ashayát és fiát. Dorian soha nem gondolta volna, hogy mentál iránt a gyűlöleten kívül mást is érezhet, de a szenvedély sokszor átírja a játékszabályokat.

Amivel Nalini Singh még mindig le tud venni a lábamról:

• Érzelmi "viharok".
  Vissza az eredeti - tűz és jég - felálláshoz, alakváltó fickó mellé egy mentál nő, csakhogy most elfelejthetjük a vonakodást az érintéstől, nem gátol meg senkit a fizikai fájdalom és nem is az elcsendesedés ellen kell igazán küzdeni, mert az sosem volt az igazi. Helyette van belső vívódás egy latens - alakváltásra képtelen - leopárd lelkében, ahol bosszú és vágy tusakodik. A leopárd sóvárgásának tárgya pedig Ashaya, a mentál faj kiemelkedő tudósa, zseni, aki a hidegség és profizmus álarcát magára öltve  színjátékban élte eddigi életét. Logikus gondolkodása, kíméletlen őszintesége és a magára erőltetett nyugodtsága talán az eddigi legridegebb nőnek mutatná, azonban Dorian a legapróbb rezdülésekben is felfedezi az érzelmek széles skáláját.
  
  Vaughnre azért voltam kíváncsi, mert ő volt a DarkRiver leopárdfalka egyetlen morcos jaguárja, Doriant pedig gyászoló és dühös férfiként ismertük meg, aki nem mellesleg emberbőrbe van száműzve, hiszen a benne élő állat sosem nyújtózkodhatott ki, nem vadászhatott négy mancson. Míg a már párra talált jaguárnál úgy éreztem, hogy az írónő több teret adott Faithnek és túl egyszerűen intézte el a férfi sebzett lelkét, addig Dorian esetében nem éreztem okot semmiféle panaszra, egálban volt Shaya és az ő érzelmi tipródása. Az pedig már meg sem lepett, hogy milyen dögösnek, humorosnak és okosnak tűnt ez leopárd őrszem is.
  
  
• A háború egy újabb csatája.
  Az ellenség gyengítésének egyik legjobb módja, hogy belülről bomlasztjuk, ebben segédkezik a Szellem és a lázadók egy csoportja, amelyhez szabadsága és fia biztonsága érdekében a Mentál társadalom egyik legnagyobb lángelméje is csatlakozik. Ashaya Aliene-nek azonban két fronton is harcolnia kell, hogy szabad lehessen és úgy éreztem, hogy most nem a Tanács jelentette a legnagyobb veszélyt, hanem Amara, egy szociopata nő. A köztük lévő kapcsolat kellőképp érdekes volt, néha már bizarr és fordulatos. Nalini a megszokott mellé már megint tudott valami ütőset kitalálni.
  
  
• Az apróság mosolyforrás.
  Míg a modern romantikus regények szerzői előszeretettel csinálnak gazdit a hőseikből, legtöbbször aranyos cukiság/behemót dög/rosszcsont lurkó késztet vigyorgásra, addig Nalini a szexi pasik mellett gyerekekkel bódítja olvasóit. Szőrös kiscica, tipegő mentál és a megmentett gyerekek után Keenant látjuk elveszett gyermekként, aki az anyja után vágyik és Dorianben azonnal meglátja a védelmezőt.
  
  
• Nem feledjük a falka tagjait.
  Egyrészt azért, mert a barát mindig melletted áll, és a falka körülvesz, másrészt pedig a harc a Mentál Tanács ellen csak az alakváltók (és lázadók) szoros szövetségével lehetséges. Viszont az már nem lenne követelmény,  hogy szinte kivétel nélkül mindenki folyamatosan szerepeljen, az írónő azonban talál lehetőséget arra, hogy senki se vesszen a feledés homályába.


• Lépjen elő a következő!
  Mercy, mint Dorian legjobb barátja somfordált néha-néha a képbe, és vallotta meg "magányát", magának pedig már be is ismerte, hogy fantáziáját egy bizonyos SnowDancer farkas birizgálja. Farkas és leopárd... az alakváltók szerint furcsa pár lenne, szerintem izgalmas, mert két heves és domináns ösztönlény együtt pazar páros lehet. Tehát vár Mercy és Riley.
  
  
• +1 utolsó megjegyzés
  Az öt a tíz fele, és ha az öt Ashaya és Dorian, akkor a tíz már Sienna és Hawke lesz. Nem most, de a féltávot már akkor is megtettük. Várom már nagyon, na.

Nalini Singh - Angyalárny

Kiadó: Egmont, 2013
Oldalszám: 446
Ár: 3999 Ft
A sorozat köteteiről

Angyali vadász #5

Az Angyali vadász ezennel belépett azon kevés hazai sorozat közé, amelyek esetében a magyar megjelenésnél is fontosabb lett, hogy előbb megszáradjon a tinta az eredeti utolsó lapjain, vagyis emberek, beértük a külföldi megjelenéseket!!! A kiadó részéről ez mindenképpen dicséretes, viszont ott a tény, hogy így valószínűleg hosszabb várakozás előzi meg a folytatásokat. Bár abban biztos vagyok, hogy így sem maradunk Nalini Singh regény nélkül, sőt az a hír járja, hogy a tavasz nem csak felmelegedést, hanem újabb mentál-alakváltó kötetet hoz.

A történet:

Az éjfélszín szárnyú Jason az árnyak között érzi otthon magát. De amikor India arkangyalának, Nehának férjét holtan találják a palotájában, a kémmester kénytelen kilépni a fénybe. Egy arkangyal őrült haragja ugyanis szörnyű pusztítást végezhet a világban, Jasonnek pedig meg kell találnia a gyilkost, hogy ezt megelőzze.
De Neha bizalmának ára van: a kémmesternek az arkangyal vérvonalához kell kötnie magát, véresküt kell tennie Mahiya hercegnőnek. A lánynak, aki szörnyű titkokat hordoz a szívében, és már senkiben sem bízik meg. Legfőképpen nem egy ellenséges kémmesterben.
A gyilkos után kutatva Jason és Mahiya egy évszázados rémálom közepébe cseppen. A váratlan szenvedély feltámadó, fekete vihara pedig mindkettejüket magával ragadja… könnyen lehet, hogy a halálba.

Gondolatok:

Dmitiri után most Jason szorítja háttérbe az eddig főszerepben tündöklő párost, Elenát és Raphaelt, és egy epizód erejéig újra elhagyjuk New York városát, hogy a Menedék után Indiában nyomozzunk az álcázás mesterével.

"Mindig ilyen, ugye? Ebben a világban él, de kívülálló is. Egy árnyék, ami soha nem lesz része semminek."

A sorozat elején, amikor még csak ismerkedtem a szereplőkkel, egy-egy jellemző vonás, tulajdonság alapján igyekeztem őket emlékezetembe vésni. Illiummal könnyű dolgom volt, a "kék madár" szárnya és játékossága szembeötlő volt, Dmitri és Méreg elsőnek is tagadhatatlanul provokatív személyiségeknek tűntek, Jason pedig maga volt az éjszaka, egy kissé komoly, szűkszavú tetovált angyal. Saját könyve első oldalain pedig az írónő már elkezdi pedzegetni zárkózottságának okát, egy igen rövid, de annál beszédesebb emlékkel  indítva meg a múltbéli pillanatképek sorozatát, amelyek egy szomorú történetet mesélnek el.

"Miért dugta az anyja erre a sötét helyre? Hiszen tudta jól, hogy fél a sötétben!"

A regény teljes mértékben idomult Jason személyiségéhez, így egy sokkal nyugodtabb, ha áldozatokban nem is szegényebb, de mindenképpen szelídebb sztori kerekedett ki. A feszültséget inkább az kelti, hogy Jason, Mahiya és az egész város Neha, a mérgek királynője kénye-kedvének van kitéve, aki az őrület és nyílt kegyetlenség határán egyensúlyozik, hiszen lánya, Anoushka után a gyűlölve szeretett férjét is elveszítette. A romantika terén mérséklődött az erotikus hangulat, a szenvedély. Ritkán csaptak igazán össze a páros tagjai, akik nem kóstolgatták egymást, hanem igen hamar azonos hullámhosszra kerültek, szövetségesek, barátok lettek, elnyerték egymás tiszteletét és az érzések fokozatosan terebélyesedtek és jutottak kifejezésre.
Ez a kapcsolat éles ellentétben állt a szüleik példájával, hiszen mindketten egy végzetes és egyben tragikus szerelem gyümölcseként jöttek a világra, és ez rányomta a bélyegét egész életükre. Jason teljesen magába zárkózott, míg Mahiya azért küzdött, hogy a rideg bánásmód ellenére is csak kedvességet őrizzen a szívében és egyetlen célja volt, túlélni Neha "vendégszeretetét".

"Ezalatt Mahiya végig figyelte a macskaszemével, ő pedig a mérgező gyűlöletet kereste benne, aminek elvileg meg kellett volna fertőznie Mahiyát az udvarban... de csak metsző intelligenciás látott és lelkének kedvességét, amit a lány képtelen volt leplezni, bármilyen ügyesen is hordta az udvari álarcokat. "

A lányt szerintem nem lehet vádolni, hogy egy pillanatig is idegesítővé vált volna. Méltó párja az angyalnak, mert a kémmesterhez hasonlóan az életben maradás érdekében rendkívül jó megfigyelővé és éleslátóvá kellett válnia, hiszen csak így tudott lavírozni egy kegyetlenségre hajlamos úrnő birodalmában. Nincsenek érzelmi kirohanásai, nem makacskodik, nem kéreti magát, szárnyai ellenére két lábbal áll földön.

"Mahiya elindult, de közben testének minden sejtjével a mellette lépkedő fekete szárnyú, feketébe öltözött angyalra összpontosított. A kémre, aki lenyűgözte. Úgy, ahogyan a gyereket megigézi egy acélosan csillogó penge éle, míg végig akarja húzni az ujját rajta, hogy meglássa valóban olyan éles-e."

Mint már megszokhattuk a szerelem a közös (nyomozó)munka közben bimbózik és holtestek sora kövezi ki az utat a tetteshez. Ez  most sem történt másként, azaz egyre gyakrabban hullottak a fejek, és míg Jason és Mahiya információk után kutatott, én szépen rájöttem a megoldásra. Mondhatni ennyire hamar még sosem derítettem fényt az igazságra egy Singh könyv esetében és meg is lepett, hogy a párosban sokáig fel sem merült kósza gondolatként, legalábbis hangot nem adtak neki, de  igazán tévútra sem tévedtek. Harctól azért nem volt mentes, látványos jelenet is akadt a végére, így összességében egy megszokott formát könnyen tudott hozni. Hangulatilag egy kicsit hozzátett a helyszín, bár a ruhák emlékeztettek leginkább arra, hogy Indiában járunk.

Attól, hogy Jason kötete volt és leginkább a Távol-Keleten voltunk, az írónő nem felejtette el az előző kötet ifjú párját, azaz Dmitrit és Honort, akik életébe néhány pillanatra betekintést nyertünk. Méreg is visszatért egy rövid ideig teremtője birodalmába,  és esküszöm, egyre inkább megszeretem a fickót. New York arkangyala és párja szintén csak vendégszerepelt, Illium azonban bánatomra távol maradt.

Ahogy a mentálos sorozat esetében, úgy az írónő az ötödik kötetre itt is kezdi igazán keretbe foglalni az alapvetően folytatásos, és mégis epizód jellegűvé vált sorozatát, hiszen most nevet adott egy sorsszerű eseménysorozatnak, amellyel megmagyarázza az angyalok világában zajló változásokat, amelyeknek már mi is tanúi lehettünk és ez így nagyon tetszik. Szóval elfogult vagyok, rajongó vagyok, imádom a karaktereket, imádom a könyvek hangulatát és ez a történet is csak újabb bizonyítékként szolgált erre, így egy rossz szavam sincs. 

A könyvet köszönöm az Egmont kiadónak! 

Sorozat Szombat (18)

Nalini Singh - Angyali vadász

Guild Hunter

Egmont kiadó
440 oldal
3999 Ft

Angyalárny
5. kötet

Az éjfélszín szárnyú Jason az árnyak között érzi otthon magát. De amikor India arkangyalának, Nehának férjét holtan találják a palotájában, a kémmester kénytelen kilépni a fénybe. Egy arkangyal őrült haragja ugyanis szörnyű pusztítást végezhet a világban, Jasonnek pedig meg kell találnia a gyilkost, hogy ezt megelőzze.
De Neha bizalmának ára van: a kémmesternek az arkangyal vérvonalához kell kötnie magát, véresküt kell tennie Mahiya hercegnőnek. A lánynak, aki szörnyű titkokat hordoz a szívében, és már senkiben sem bízik meg. Legfőképpen nem egy ellenséges kémmesterben.
A gyilkos után kutatva Jason és Mahiya egy évszázados rémálom közepébe cseppen. A váratlan szenvedély feltámadó, fekete vihara pedig mindkettejüket magával ragadja… könnyen lehet, hogy a halálba.

Megjelenés:
Napok kérdése, mivel a hivatalos megjelenést JANUÁR 30-ra ígérte a kiadó.

A borító: 5/5

Tökéletesen illik a sorozat közé, ami már eleve remek borítókkal indult.

Érdeklődési indexem:  5/5

Abszolút kedvenc sorozatról van szó, és cseppet sem bánom, hogy nem a sorozatindító párosnak, Elenának és Raphaelnek jut a főszerep. Dmitri már bizonyított, hogy főszereplésük nélkül is lehet jó egy kötet, Jason pedig olyan rejtélyes, tehát igazán várós könyv.

A sorozatról

Műfaj: urban fantasy

Főhősnőnk Elena Deveraux, vámpírvadászként éli életét, legújabb megbízója pedig nem más, mint New York uralkodó arkangyala, Raphael, aki a világot maguk között felosztó Tizek Tanácsának egyik tagja. Nem csak a munka különleges és veszélyes, de a lánynak meg küzdenie az éledező tűzzel. Elenát és Raphaelt, az "új álompárt" az első  nyomozás összehozza, a második új lehetőségeket teremt számukra, a harmadikban eggyé érnek, a lány pedig egyre szorosabb kapcsolatba kerül az angyalok világával.

Nalini benne van a top erotikus szerzőim között. Rendkívül hangulatos, vibráló történeteket tud írni, úgy, hogy közben nem rakja tele az oldalakat szexszel. Beszélnek róla, akarják, de csak húzzák és húzzák. Nekem pedig ez a felállás az egyik kedvencem. A történetek java része New Yorkban játszódik, amitől rendkívül modern világot látok a képzeletemben. Az Arkangyaltoronnyal, a pelyhes csodaszép szárnyakkal és néhány további megoldással igen látványos jelenetek íródtak, a képek a fejemben pedig gyakran filmszerűen peregnek. Ha a nyomozás nem is a legmozgalmasabb, mégis történetet ad a szerelmi évődés mellé, és gonoszból mindig lesz újabb jelentkező.

Nemcsak Raphael karaktere remek, de az őt védő Hetek tagjai is egyre több információt fednek fel magukról, amiktől változatos és érdekes szereplők lesznek. A harmadik kötet után pedig az írónő végre elkezdte sorra venni őket, Dmitri után most Jason kapott (teljes) történetet. Galen novellája után így már két angyal és egy vámpír lett kipipálva a Hetek közül. Ha emlékeim nem csalnak, akkor a folytatás újból Elena és Raphael körül forog majd, de idővel sorra kerülnek a többiek is.

A sorozat kötetei:

1. Angels' Blood (2009) - Angyalvér (2010)
   Elena & Raphael
2. Archangel's Kiss (2010) - Angyalcsók (2011)
   Elena & Raphael
3. Archangel's Consort (2011) - Angyaltánc (2011)
   Elena & Raphael
4. Archangel's Blade (2011) - Angyalkard (2012)
   Honor & Dmitri
5. Archangel's Storm (2012) - Angyalárny (2013)
   Mahiya hercegnő & Jason
   
   Angels' Flight (2012) - Angyali szárnyalás (2012) antológia
   Ashwini & Janvier, Sara & Deacon, Nimra és Noel, Jessamy & Galen rövid története.
   
   A sötétség angyalai könyvben is megtalálható Nimra és Noel története, az Angyal és farkasa.

Az írónő honlapja itt.

Nalini Singh - Feloldozás

Kiadó: Egmont Dark, 2012

Oldalszám: 400

Ár: 3999 Ft

Egy világ - két faj - állandó küzdelem 4.

Mit mondjak, remek érzés, amikor rádöbbensz, hogy nem hónapokat kell várnod, hogy olvass egy várt könyvet, hanem a hónapok hirtelen napokká csökkennek. Egy Nalini Singh könyv esetében pedig sosem lehet kérdés, hogy várom-e és hiába volt egy kérdőjel a fejemben, hogy ki is pontosan Clay Bennett az eddig megismert szereplők közül, akkor is türelmetlenül csaptam le a Feloldozásra, amelyhez mint kiderült, rendkívül kifejező borító készült.

A történet:

„Clay Bennett falka nélkül, emberek között nőtt fel. Megpróbálta elfojtani leopárd énjét, de az a felszínre tört és embert ölt. A vérengzés után a fiú elvesztette egyetlen barátját, Talint is. A DarkRiver falka otthont és hivatást adott neki, de a lelkének fájdalmát, a bűnhődését nem tudta enyhíteni. Talin McKade túlélte rettegéssel és szenvedéssel teli gyermekkorát. Régi rémálmaihoz azonban újabbak adódnak, amikor az utcagyerekek, akiket pártfogol, sorra tűnnek el. Talin szívének legfájóbb sebeit is hajlandó felszakítani, hogy megmentse őket: bár retteg a találkozástól, segítséget kér a legerősebb férfitól, akit valaha ismert. Clay segít Talinnak, de közben szembe kell nézniük a közös múltjuk gyötrő titkaival is. Ha nem teszik, mindketten elveszítik az egyetlen dolgot, ami eddig életben tartotta őket.”

Gondolatok:

Néha úgy gondolom, hogy az írónő a sorozat minden kötetében valami teljesen újat alkot, aztán jobban belegondolok és rájövök, hogy nem csinál mást, csupán árnyalatnyit változtat a jól bevált sémáján. Vegyünk egy párt, verjünk éket közéjük a testiség terén, válasszuk el őket egy fallal, amelyet az egyik fél szinte már agresszíven kezd el bontani, hiszen szüksége van a másikra, aki sokáig csak tagad és nehezen akarja elfogadni a nyilvánvalót. A mentálok higgyék azt, hogy ők a világ urai, mi olvasók pedig higgyük azt, hogy már mindent tudhatunk róluk és akkor jön Nalini Singh és megmutatja, hogy mekkorát tévedünk.

Itt született meg az első ember-alakváltó szerelmi történet, mely évtizedes barátságra, egy rég kialakult kötelékre épül. Ez a barátság alapjaiban határozta meg a kapcsolatot, hiszen úgy ismerték egymást, mint a saját tenyerüket és viselkedésük néha már egy veszekedő házaspárnak felelt meg. Clay hiszi, hogy ő az úr a háznál, az van amit ő mond és pont, hiszen ő a nagy és erős ragadozó macska. Néha durcás, sértődött, legtöbbször ingerült, többek között azért is, mert már nehezen fér a gatyájába. A legtöbb esetben szívem szerint rásütöttem volna az arrogáns seggfej jelzőt, de közben egyértelműen látszik, hogy él-hal a nőért, akinek fájdalmas, sötét, erőszakos múltja még mindig befolyásolja az életét.

Előzetes kritikák alapján igyekeztem magam felvértezni Talinnal szemben, mert nem sok jót hallottam róla és képzeletemben egy kibírhatatlan nőszemély élt, akinek ostobaságait rendkívül nehéz elviselni. Azonban úgy érzem, teljesen feleslegesen készítettem fel magam a legrosszabbakra, mert Talin nem okozott különösebben fejfájást. Nem tartom idegesítő karakternek, félelmei, visszakozó magatartása Clay-jel szemben nem ment az idegeimre, és ha puszipajtások nem is lettünk, de nem érzem semmivel sem rosszabbnak, mint bármely más Singh által megformált (női) karaktert. Sőt néha kifejezetten megsajnáltam, és sokszor éreztem azt, hogy az összetartó falka meglepően nyíltan ellenséges vele. Lehet, hogy csak az emlékeim koptak meg, de nem emlékszem ennyi keménységgel átitatott beszélgetésre a falka - legfőképpen nőtagjai - között se Sascha, se Faith beilleszkedése közben.

Ami nem tetszett a párossal kapcsolatban, hogy a barátságból bontakozó szerelembe nekem túl gyakran tolakodott be a haverság. Legalábbis a játékos évődés egyik leggyakoribb megnyilvánulása a "kötekedő" kontra "bitang" replika ismételgetése volt, amely nekem teljesen haveri érzetet keltett és ez kissé zavart. Egyébként az állandóan nyalakodó Clay és a huzakodó, de annál féltékenyebb Talin között megfelelően izzott a levegő és senki sem mondhatja, hogy túlzásba vitték volna a szexet, bár Talin múltját ismerve ez így volt jó.

Ami pedig a történetet számomra igazán emlékezetessé teszi az a mentálokkal való újabb összeütközés, a megrendítő gyerekrablások ügyében történő nyomozás. Eközben számos új, érdekes információ látott napvilágot és számos olyan karakter került előtérbe, lépett egyáltalán a történetbe, akiket a későbbiekben főszereplőként foguk viszontlátni. Zseniálisnak tartom már azt is, hogy Nalini létrehozta a mentál fajt, de még jobban elámulok az Elfeledettek történetét olvasva. Rendkívül tetszett, ahogyan az írónő itt csavarta a szálakat, fűzve fel rájuk a folytatást, kovácsolva új szövetségeket.

Most már nem kétséges, hogy Doriannek kell átvenni a stafétát, aki már szemtől szemben állt leendő párjával, az érzéketlennek tűnő, mégis oly különösen viselkedő Ashaya Aleine-nel. Mit ne mondjak, kellően buzog bennem a kíváncsiság, ráadásul most már én is rájöttem milyen humoros fazon ez az alakváltásra képtelen leopárd.  Továbbá öröm volt látni a többieket is, szóval minden tekintetben azt mondhatom, hogy nagyszerű könyv volt, élveztem az olvasást.

A könyvet köszönöm az Egmont kiadónak!

4,5 pont

Nalini Singh - Angyalkard

Egmont kiadó, 2012

440 oldal

3999 Ft

 recenzió

A Nalini Singh rajongók – mint ahogy én is - igazán nem panaszkodhatunk, hiszen folyamatosan el vagyunk látva újabbnál újabb Singh történetekkel. A tavasz két Angyali vadász kötetet is hozott nekünk, egyrészt Raphael és Elena párosa után az Angyali szárnyalás további négy pár történetét elevenítette meg, köztük a Hetek egy tagjának párra találását. Galen története csupán egy novella volt, így Dmitri sztorija az első igazi teljes történet, amely a Raphaelt védő gárda tagjai sorából avanzsál főszereplőt.

A történet

„A folyóban talált vámpírfej ügye a Vámpírvadász Céh fennhatósága alá tartozna, de Raphael arkangyal jobbkeze, Dmitri ösztönei azt súgják, neki kell vezetnie a nyomozást. Van valami az áldozat bőrére tetovált, titokzatos írásban, ami régmúlt idők szörnyűségeit idézi fel benne.

A Céh Honort küldi, hogy segítsen megfejteni a jeleket, de a szörnyű támadás és kínzások során megtört vadász nem áll készen arra, hogy együtt dolgozzon a kegyetlenségéről és sötét embertelenségéről hírhedt vámpírral; még akkor sem, ha gyermekkora óta megmagyarázhatatlanul vonzódik a férfihoz.

A Honor elrablói és a vámpírfej eredete utáni nyomozás során feléled a múlt, pedig egyikük sem akarja újra átélni annak borzalmait. De a fájdalomba gyönyör is vegyül…”

Gondolatok:

Dmitrit már a kezdetekkor szexinek találtam, bár az is elmondható, hogy ebben a történetben szinte kivétel nélkül mindenkit annak találok, szóval ez annyira nem különös kijelentés. Veszélyes, érzékelten kisugárzása már csak azért is vonzó, ráadásul sokak számára rejtély, hogy miért élvezi az ősöreg vámpír Raphael feltétlen bizalmát. Az én oldalam is furdalta a kíváncsiság és most éreztem úgy, hogy fény fog derülni a titokra, azonban cseppet sem számítottam, hogy így megelevenedik a múlt és ennyire szívszorító, fájdalmas és intim pillanatoknak leszek tanúja. Az írónő nem kegyelmezett a szereplőknek és az erőszak minden formáját elkövette rajtuk, hogy a két összetört lélek egymásra találhasson.

A történet elején sokáig hiányérzettel küszködtem, Dmitritől többet vártam, nem éreztem a vibrálást a szereplők között, és kissé hiányzott Raphael és Elena. Viszont egyre gyakrabban villantak fel képek, párbeszédek a múltból, évszázadokkal ezelőttről és szinte fel se fogtam, hogy szerelmes lettem Dmitri történetébe. Nem a jelenébe, nem Honor és Dmitri kapcsolatába, hanem abba a szenvedélyes, mély szerelembe, amit Dmitri a felesége, Ingrede iránt érez. Számomra szívszorító volt olvasni a múlt minden pillanatát, és bármennyire is megkedveltem Honort, akkor is visszarepíteném a vámpírt a múltba, hogy mindez meg se történjen vele és egy emberöltőt élhessen le első asszonyával és családjával.

Kétségtelen, hogy Nalinis írás, azonban pont azt ötvözte történetében, ami már egyszer Kenyon Végzetes ölelésében és Ward Megsebzett szeretőjében a legjobban megérintett, így nem állhattam ellen a történet szépségének.

Jelenről szinte vétek beszélni, ha nem nyomoztak volna, én ugyan azt se bántam volna, mivel ez nem a jelen története volt, hanem egy évezredes szerelem elmesélése. De ha mégis jelen, akkor Honoré a főszerep, hiszen a lánynak kell szembenézni a támadóival és Dmitri segítésével egyesével leszámolni velük és ezzel együtt saját belső démonaival is. Bátor, erős és talpraesett lány, aki két hónapnyi szenvedés után is az életet választotta.

Nem gondoltam volna, hogy jelentősebb szerepben valaha is találkozni fogok Urram ámokfutásának egyetlen túlélőjével, Holly-val, aki most már a Sorrow nevet vette magára, hiszen a régi Holly már nem létezik. Ha pedig Sorrow, akkor mostantól Méreg neve villog a fejemben és boronáltam őket össze, hiszen el tudnék képzelni velük egy jó kis csatározást. 

Összességében sokkal meghittebb, mélyebb érzésű kötetet kaptam, mint valaha vártam volna. Egyik kedvenc jelenetem - a visszaemlékezéseken túl -, amikor Dmitri bocsánatot kér. Egy pillanatra ott a szívem is megállt dobogni. Imádtam. Továbbá jólesett, hogy ha csak ritka pillanatokra, de a régi ismerősök is megmutatkoztak és Jason történetét is ugyanolyan hévvel várom, mint az eddigi összes Singh könyvet.

A könyvet köszönöm az Egmont kiadónak!

 5 pont

Angyali vadász kötetei:

1. Angyalvér
2. Angyalcsók
3. Angyaltánc

Antolgóia: Angyali szárnyalás

Néhány szívemnek kedves idézet a molyról:

– Volt már nő, aki visszautasított?
– Egyetlenegy. (…) Őt feleségül vettem.

– (…) És nem tudott főzni.
Honor szikrázó szemmel nézett fel rá.
– Ezt neki is elmondtad?
– Hát ennyire butának tartasz? (…) Ő úgy tett, mintha imádna főzni, én pedig mintha imádnám a főztjét. És mindketten epedve vártuk a falusi ünnepélyeket, amikor a vásárosoktól vehettünk ennivalót.

– Ha velem bármi történne, mennyi ideig várnál, mielőtt újraházasodnál? (…)
– Soha – válaszolt a férfi. – Soha nem házasodnék újra. (…)
– … nem akarom, hogy magányos légy, ha valaha el kell válnunk. Nem bírnám elviselni a tudatot, hogy szomorú vagy. (…)
– Egyetlen más nőt sem fogok a szívembe zárni. (…) Várni fogok, amíg visszatérsz hozzám. Szóval ne maradj túl sokáig!

– De tudd, ez a szemét nem érdemli meg, hogy a lelked legapróbb darabját is rápazarold.
(…)
– Biztos vagy benne, hogy van lelkem?
– Megtépázott, sérült, de van.

Nalini Singh - Angyali szárnyalás

Kellett nekem mert valami gyönyörűséges, kellett nekem mert Nalini Singh, kellett nekem mert Angyali vadász, tehát az igazi rajongók teljes fanatizmusával vetettem rá magam a könyvre. Törődtem is én azzal, hogy csupán szösszenet novellákat fogok olvasni, amelyek ritka kivétellel tökéletesen kerekek és kidolgozottak. Bános is én, hogy néhol túl gyorsan zajlottak az események, máskor szinte semmi sem történt, számomra így is élvezet volt a könyv minden sora. Imádtam!

Angyali játszmák

Sosem származik jó abból, ha egy vámpírvadász és egy vámpír együtt dolgozik. Pláne, ha a vámpírvadász egy nő, a szóban forgó vámpír egy tapasztalt, őrjítően csinos férfi, aki már többször kicsúszott a vadász markából. De vajon Ashwini képes lesz ellenállni Janvier-nak, miközben elsimítanak egy igen kényes ügyet, amelybe vámpírok, vámpírvadászok és angyalok is belekeveredtek?

Ez a könyv egy hatalmas mézesmadzag volt, hogy hihetetlenül megkedveljem a párost és imádkozzak egy mihamarabbi teljes történetért, és ha értesüléseim nem csalnak, tényleg lesz, csak az a kérdés, hogy mikor.
Így utólag nem is értem, hogy az Angyaltánc egy jelenetének olvasásakor miért nem támadt fel bennem az érdeklődés irántuk. Bezzeg most. 

− Ezek flörtölnek.
Elenának leesett az álla.
− Ne! − Ash-hez fordult. − Te és Janvier? Ezt nem hiszem el!
− Ki az a Janvier? − A vadász olyan angyalian ártatlan arcot vágott, hogy Elenából kipukkadt a nevetés.
− Komolyan azt tetted vele, amire gondolok? − kérdezte és korábbi frusztrációjának utolsó nyomai is elmosódtak. Mert ez a hely és ezek az emberek is őhozzá tartoztak.
Ashwini szája vad mosolyra görbült.
− Csak annyit mondok, hogy az a rohadék vámpír legközelebb kétszer is meggondolja, szórakozik-e még velem.
Ekkor megcsörrent Sara telefonja.
(...)
− Ash − szólalt meg Sara. − Van egy munkám a számodra. − Lassan elmosolyodott.
Ashwini összehúzta a szemöldökét.
− Vigyázz a szádra! − Sara szemei vidáman villogtak. − Úgy tűnik, Janvier már megint bajt kavart. Floridában, valahol az Everglades Nemzeti Parkban.
− Ott mocsarak vannak! − vicsorgott Ash. − Utálom a mocsarakat! És ő nagyon jól tudja, hogy utálom a mocsarakat. Oké, ennyi volt! Kész, vége! Megölöm azt a szemetet, és nem érdekel, hogy ugrik a jutalmam! − Kikapta Sara kezéből a papírt, amit az igazgató feléje nyújtott és kiviharzott a szobából.

Mivel ez a legrövidebb novella, így tényleg csak ízelítőt kaptunk.
Egy kis nyomozás, némi politikai csatározás Nazarach udvarában, ahol a szálak kibogozása a vámpírvadász lányra, Ashwinire hárul, aki társként viszi magával "ellenségét", a szexi vámpírt, így pedig a vadász és az üldözött egy oldalra áll. Korán sem egy beteljesült kapcsolat, de az izzás köztük letagadhatatlan.

 Angyali próbatétel

Sara, a Vámpírvadász Céh egyik legjobb vadásza választás előtt áll: Simon, a Céh vezetője felajánlja neki az igazgatói széket. Vajon egy vérbeli vadász elfogadja-e, hogy a jövőben a diplomáciával kell foglalkoznia, és soha nem lehet magánélete? És mit tegyen, ha éppen ebben a kényes pillanatban találkozik a férfival, aki minden vágyát képes valóra váltani? Meg tud-e küzdeni a kísértéssel? Kell-e egyáltalán?

Talán Saraval találkozhattunk az eddigi kötetekben a legtöbbet a most főszereplővé avanzsált társaságból. Mindig is kedveltem a már boldog házasságban élő nőt, akinek férjét elég titokzatosság övezett. Eddig is tudtam, de most már megcáfolhatatlan tény, hogy Deacon aztán nem semmi hapsi. Veszélyes, mert kiváló gyilkos, veszélyes mert rendkívül szexi. Imádtam a fazont. A páros ugyan az első találkozás lendületével mondhatni már ágyba is vetődött, de ennek ellenére is ez volt az akcióban, harcban leggazdagabb történet.

Angyal és farkasa

Egy megtört vámpír a veszélyes és vonzó angyal nő udvarába kerül. Új megbízatása látszólag a pályája és élete végállomását jelenti, de Nimra birodalmában semmi sem az, aminek tűnik. A pusztulás helyett talán mégis a gyógyulás és a boldogság vár a vámpírra..

Mivel ez a novella megtalálható A sötétség angyalai könyvben is, így hadd idézzem szavaimat az előző posztból.

"Hát nem Noel nevének említésére csillant fel a szemem, de bízva az írónőben, úgy éreztem rossz történet nem születhet. Ennél kellemesebben nem is csalódhattam volna, mondhatom felülmúlta várakozásaimat, mégpedig úgy, hogy a már megismert világon és Dimitrij néhány soros telefonbeszélgetésén túl, ismerős szereplők nem tarkították az oldalakat, csupán Nimra és Noel, meg az új udvartartás tagjai. Szexi volt, Nalinisan erotikus hangulatú, de leginkább meghittnek éreztem. A kegyetlen hírnevű, de mégis jólelkű angyal és egy megtört, de erős, büszke vámpír története, számos sétával, beszélgetéssel, szócsatával, miközben rosszakarók lesnek rájuk. Őszintén mondom, nem sok minden történt a könyvben, nem volt hihetetlenül izgalmas mégis annyira jó volt és kerek. Nekem rendkívül tetszett, de lehet, hogy az elfogultság beszél belőlem." 

Angyalszárny

A Tanár évezredek óta látja felcseperedni az angyalokat. A legveszélyesebb harcosok és arkangyalok is tőle tanultak mindent. Jessamy a hosszú évszázadok során csonka szárnyú, röpképtelen angyalból érett, nyugodt, sorsába beletörődő nővé vált. Az angyalvilág krónikása ellen azonban merényletet kíséreltek meg. Ki lehet az, akinek a nő útjában áll? Ki lehet az, aki megvédi nemcsak a támadók, hanem önmaga ellen is? Galen, a nyugtalanító, védelmező harcos nem köntörfalaz: Jessamy kell neki, úgy, ahogy van. De el lehet-e söpörni a nyers vággyal két és félezer év szenvedéseit?

Nem csak azért volt jó a történet, mert lassú, szenvedélyes és meghitt volt, hanem mert itt kezdenek összeállni a számunkra már ismerté vált Hetek tagjai. Galen, a vörös hajú barbár angyal, Raphael új fegyvermestereként csatlakozik az arkangyal birodalmához és első pillanatokban kinézi magának azt a törékeny angyalt, akiről a legtöbb férfi elfelejtette, hogy nem csak tudós krónikás, hanem ízig-vérig nő is. Jessamynak pedig rendkívül hosszú évek magányát és szenvedését kell megtörnie, hogy boldog lehessen. Nincs könnyű dolga, mert Galen túl nyílt, túl nyers, de kérés nélkül teljesíti a lány titkos vágyait, mutatja meg neki az égbolt csodáit, lassan megtöri a burkot, amit Jessamy maga köré épített. Szép volt, hogy az idő és távolság adta meg a bizonyosságot, hogy ez a szerelem igaz és örökre szól. Romantikus lelkemet igazán melengette a levelezés.
Továbbá jó volt még látni a többieket, Raphael, Illium, Dimitri, Jason személyében és ha már őket emlegetem, nem tudom kihagyni ezt az idézetet. Nekem mosolyt csal az arcomra.

– Nézzük, milyen gyors vagy igazából, harangvirágom!
(…)
– Ó, csak nem mindketten elhibáztátok? – Színpadias, megjátszott sajnálkozással a hangjában folytatta. – Szegény drágáim!
– Azt hiszem, megfeledkezel arról, hogy én arkangyal vagyok – intette tiszteletre száraz hangon Illiumot Raphael.
A kék angyal a bűntudat legkisebb jele nélkül lenevetett rá.
– Megpróbáljátok újra? Ígérem, hogy nagyon lassan mozgok majd, mert tudom, hogy mindketten olyan öregek vagytok!
Galen Raphaelre pillantott.
– Hogy lehet, hogy még életben van?
– Senki sem tudja elkapni.

Határozottan elfogultnak érzem magam, objektíven nem is tudnám igazán megítélni a történeteket, de érzésem szerint csak rajongóknak ajánlatos a könyv, mert az igazi élvezethez már valamelyest ismerni kell a szereplőket, szeretni a világot, mert nem ebből fogják az új olvasók igazán megérteni. Nem tudnék kedvenc novellát választani, személy szerint mindért odavoltam és ezentúl sok szereplőre fogok más szemmel nézni, mert már én is ismerem az előzményeket.

A könyvet köszönöm az Egmont kiadónak!

5 pont

Kiadó: Egmont Dark
Sorozat:  Angyali vadász

1. Angyalvér
2. Angyalcsók
3. Angyaltánc

Megjelenés: 2012
Oldalszám: 414

Ár: 3999 Ft

Egyedi értékelés: 5* pont
Forrás: saját példány (recenzió)

Sorozat szombat (2)

Nalini Singh - Angyali vadász sorozat

Novelláskötet

4 Angyali vadász történet

2012. április 

Angyalkard
4. kötet

Dimitri

2012. május

Angyali szárnyalás

Az Angyali vadász könyvsorozat lenyűgöző, vad és gyönyörű világa még részletesebben tárul fel a regények mellékszereplőit bemutató négy novellában.
A pompás angyalok múltjának titkai, rideg játszmái és forró szerelmei; a vadászok emberpróbáló küldetései és emberi érzelmei; a veszélyes vámpírok félelmei… A négy történet feltárja a sok részletet, titkokat, amelyeket a regények csak sejtetnek.

Angyali játszmák
Sosem származik jó abból, ha egy vámpírvadász és egy vámpír együtt dolgozik. Pláne, ha a vámpírvadász egy nő, a szóban forgó vámpír egy tapasztalt, őrjítően csinos férfi, aki már többször kicsúszott a vadász markából. De vajon Ashwini képes lesz ellenállni Janvier-nak, miközben elsimítanak egy igen kényes ügyet, amelybe vámpírok, vámpírvadászok és angyalok is belekeveredtek?

Angyali próbatétel
Sara, a Vámpírvadász Céh egyik legjobb vadásza választás előtt áll: Simon, a Céh vezetője felajánlja neki az igazgatói széket. Vajon egy vérbeli vadász elfogadja-e, hogy a jövőben a diplomáciával kell foglalkoznia, és soha nem lehet magánélete? És mit tegyen, ha éppen ebben a kényes pillanatban találkozik a férfival, aki minden vágyát képes valóra váltani? Meg tud-e küzdeni a kísértéssel? Kell-e egyáltalán?

Angyal és farkasa
Egy megtört vámpír a veszélyes és vonzó angyal nő udvarába kerül. Új megbízatása látszólag a pályája és élete végállomását jelenti, de Nimra birodalmában semmi sem az, aminek tűnik. A pusztulás helyett talán mégis a gyógyulás és a boldogság vár a vámpírra..

Angyalszárny

A Tanár évezredek óta látja felcseperedni az angyalokat. A legveszélyesebb harcosok és arkangyalok is tőle tanultak mindent. Jessamy a hosszú évszázadok során csonka szárnyú, röpképtelen angyalból érett, nyugodt, sorsába beletörődő nővé vált. Az angyalvilág krónikása ellen azonban merényletet kíséreltek meg. Ki lehet az, akinek a nő útjában áll? Ki lehet az, aki megvédi nemcsak a támadók, hanem önmaga ellen is? Galen, a nyugtalanító, védelmező harcos nem köntörfalaz: Jessamy kell neki, úgy, ahogy van. De el lehet-e söpörni a nyers vággyal két és félezer év szenvedéseit?

Angyalkard

A folyóban talált vámpírfej ügye a Vámpírvadász Céh fennhatósága alá tartozna, de Raphael arkangyal jobbkeze, Dmitri ösztönei azt súgják, neki kell vezetnie a nyomozást. Van valami az áldozat bőrére tetovált, titokzatos írásban, ami régmúlt idők szörnyűségeit idézi fel benne.

A Céh Honort küldi, hogy segítsen megfejteni a jeleket, de a szörnyű támadás és kínzások során megtört vadász nem áll készen arra, hogy együtt dolgozzon a kegyetlenségéről és sötét embertelenségéről hírhedt vámpírral; még akkor sem, ha gyermekkora óta megmagyarázhatatlanul vonzódik a férfihoz.

A Honor elrablói és a vámpírfej eredete utáni nyomozás során feléled a múlt, pedig egyikük sem akarja újra átélni annak borzalmait. De a fájdalomba gyönyör is vegyül…

Megjelenések:

• A napokban látott napvilágot a hír az Egmont Dark facebook oldalán, hogy áprilisban várható a novellás kötet megjelenése. Azt eddig is tudtuk, hogy jön, de most már a gyönyörű borítót is csodálhatjuk. Hivatalos megerősítés ellenére, ha hiszünk az online webáruházak előrejelzésének, akkor az Angyali szárnyalás április 17/18-án érkezik.
• Szintén fb hír, hogy májusban már Dmitri történetét is olvashatjuk, ami a negyedik kötet.
• Ha nem is Angyali vadász, de Nalini Singhnál maradva. Az Egy világ - két faj - állandó küzdelem, számomra szimpatikusabb, egyszerűbb elnevezésben a Mentálos sorozat következő kötete azonban még várat magára, ősszel számíthatunk rá.

A borító: 5/5

Maradjunk csupán az Angyali szárnyalásnál, mivel Dmitri még borító nélkül árválkodik. Nagyon rövid leszek, IMÁDOM. Nagyon örülök, hogy átvettük az eredetit, mivel szemkápráztatónak és hívogatónak tartom.

Érdeklődési indexem: 5/5

Már magam sem tudom, hány bejegyzésben írtam le, hogy Nalini Singh az első perctől a kedvencemmé vált. Eddig mindig élvezetes könyveket vettem a kezembe, még akkor is, ha egy-egy kötet esetén kukacoskodni támadt kedvem. Bárkiről szóljon is a következő története én mindig türelmetlenül és lelkesen fogom várni.

A sorozatról

Angyalvér   |   Angyalcsók   |   Angyaltánc

A sötétség angyalai (antológia)

Főhősnőnk Elena Deveraux, vámpírvadászként éli életét, legújabb megbízója pedig nem más, mint New York uralkodó arkangyala, Raphael, aki a világot maguk között felosztó Tizek Tanácsának egyik tagja. Nem csak a munka különleges és veszélyes, de a lánynak meg küzdenie az éledező tűzzel. Elenát és Raphaelt, az "új álompárt" az első  nyomozás összehozza, a második új lehetőségeket teremt számukra, a harmadikban eggyé érnek, a lány pedig egyre szorosabb kapcsolatba kerül az angyalok világával.

Nalini benne van a top erotikus szerzőim között. Rendkívül hangulatos, vibráló történeteket tud írni, úgy, hogy közben nem rakja tele az oldalakat szexszel. Beszélnek róla, akarják, de csak húzzák és húzzák. Nekem pedig ez a felállás az egyik kedvencem. A történetek java része New Yorkban játszódik, amitől rendkívül modern világot látok a képzeletemben. Az Arkangyaltoronnyal, a pelyhes csodaszép szárnyakkal és néhány további megoldással igen látványos jelenetek íródtak, a képek a fejemben pedig gyakran filmszerűen peregnek. Ha a nyomozás nem is a legmozgalmasabb, mégis történetet ad a szerelmi évődés mellé, és gonoszból mindig lesz újabb jelentkező.
Nemcsak Raphael karaktere remek, de az őt védő Hetek tagjai is egyre több információt fednek fel magukról, amiktől változatos és érdekes karakterek lesznek. Mindenki megérdemelne egy saját kötetet. Az már biztos, hogy Dmitri meg is kapta, most már jöhetnek a többiek. Főleg a kedvencem, Illium nagyon várós.

Nem szaporítom a szót, Nalini írásai, mindkét sorozata kedvenc..

Top

1. Angyalvér

2. Angyaltánc

3. Angyalcsók

A sötétség angyalai 

Hasonló rovatok a Könyves blogok oldalán.

Nalini Singh - Borzongás

The psy/changeling series 3.  

Mindig nagy izgalommal várom az új Nalini könyveket, teljesen mindegy melyik sorozatából valók. Rendkívül boldog vagyok, mikor már pontos időpontok is szárnyra kapnak és a sok negatív példa után pedig egy hangyányi meglepetésként tudatosul bennem, hogy tényleg itt van és napok kérdése, hogy a kezemben tarthassam. Más kiadókkal ellentétben az Egmont még sosem okozott ígéretek terén csalódást, így nagyon örülök, hogy ez a különleges sorozat ilyen jó kezekbe került. Elhiszitek, hogy egy éven belül már a harmadik mentálos könyvvel ajándékoztak meg minket és még el se kellett hozzá hanyagolni az Angyali vadász sorozatot.

Brenna és Judd könyve pedig rendkívül élvezetes volt. 

Judd Lauren mentálképességei gyilkolásra valók. A mentálhálón egy titkos osztag katonájaként iszonyatos dolgokat tett; most a farkas alakváltó falka odújában a Mentál Tanács végzetes tervének meghiúsítására használja erejét. Az Elcsendesedést azonban nem törheti meg, mert ezzel a környezetére szabadítaná gyilkos hajlamait.

Brenna Shane Kincaid ártatlan farkas alakváltó lány volt, mielőtt egy sorozatgyilkos mentál elrabolta és megtörte az elméjét. Azóta látszólag felgyógyult, de a sérülések mélyebbek, mint ami a felszínen látszik.

Kísérti a múltja. Juddhoz fordul segítségért, de bármilyen erős is közöttük a vonzalom, a rideg mentál nem tudja megadni a lánynak azt, amire a teljes gyógyuláshoz szüksége van.

Nalini Singh és a többiek - A sötétség angyalai

A novellák nem állnak közel a szívemhez, nem is olvasom igazán őket, viszont ha a paranormális romantika keretén belül kalandozunk, akkor valahogy mégsem tudok ellenállni nekik. Na jó, eddig csupán három ilyen antológia került a kezeim közé. A Halálos csókban hatalmas vonzereje volt J.R. Wardnak, A Karóban L.K. Hamiltonnak és A sötétség angyalai írói között pedig legelöl díszeleg Nalini Singh neve. Eddig kellemesen csalódtam az ilyen könyvekben, mindig tudtam kedvencet választani, és a kevésbé lehengerlő történetek is tudtak valami élvezetet nyújtani.

Hiába evezünk a fantasy és a romantika területén ezekben a könyvekben, mégis mindig valami mást érzek a középpontban, mintha másmilyen céllal írták volna őket. Míg a Halálos csókban több időt töltünk az ágyban, érzékiségtől, szenvedélytől fűtve, addig a Karóban már kalandosabb vizekre eveztünk, és az ágy egy picit háttérbe szorul. Erre a kötetre pedig valahogy csupán annyit tudnék mondani, hogy az alapötletekben meglenne az izgalom lehetősége, ahogyan az erotikáé is, a szerzők azonban általában nem élnek a lehetőségekkel, hanem a szereplők beszélgetéseire helyezik a hangsúlyt, meghitten, nyugodtan, néha hangyányit csipkelődve. Lassan kerülnek közel egymáshoz a leendő párok, csiszolódnak, ismerkednek, miközben lassan zajlanak körülöttük az események.

Nalini Singh - Angyaltánc

Angyali vadász 3. 

Nalini Singh-nak nem kellett megküzdenie azért, hogy a kedvenceim közé lépjen, hiszen a debütáló Angyalvér teljesen levett a lábamról. Majd nem is kellett sokat várni, hogy a másik sorozata is elkezdje útját kis hazánkban. Eddig két-két kötet látott napvilágot mind a mentálos, mind az angyalos sorozatból, és levonhattam a következtetést, hogy egy fantasztikus sorozatindító kötetet, egy kellemes, de kevésbé lehengerlő erejű könyv követett mindkét esetben. (Persze ez csak szerény személyem véleménye.) Elena és Raphael kapta azt a szerepet, hogy a harmadik kötetben bizonyítson és a kellemest újra a fantasztikusan jó szintre emelje. Legnagyobb örömömre sikerrel is jártak.

A vámpírvadászból angyallá változott Elena és arkangyal szerelme, Raphael visszatérnek otthonukba, New Yorkba. Megkezdhetik közös életüket és felfedezhetik, hogy valóban nagy szükségük van egymásra: az arkangyalnak Elena emberségére, a lánynak pedig Raphael erejére és támogatására, hogy megküzdhessenek saját démonaikkal.

Nyugalmuk azonban nem lehet zavartalan, a világ a feje tetejére áll körülöttük. A bolygót megmagyarázhatatlan földrengések, szökőárak és árvizek kezdik pusztítani, egy újabb gyilkosságsorozat pedig mindkettőjüket személyesen érinti. Egy ősöreg arkangyal ébred évezredes álmából: Raphael anyja vissza akarja kapni a fiát.

Nalini Singh - Látomás

The psy/changeling series 2. 

Alig néhány hónapja írtam a sorozat 1. kötetéről, de már elmondhatom, hogy megjelent a folytatás. Úgy tűnik, a kiadó szeret a rajongók kedvében járni és nem várakoztatni minket, ami ugye hatalmas öröm. Miután megkaptam a könyvet, szinte már nyúltam a fülhallgatóhoz és bekészítettem Robert Skoro számát, ami hozzánőtt az első kötethez és magához a sorozathoz. Szóval zenével a fülemben, szépen a kezembe is vettem a könyvet, hogy újra a mentálok és alakváltók között legyek.

Most megismerkedhetünk a mentál faj talán legelzártabban élő, a világtól elvonult J-mentálok egy példányával, mégpedig Faith NightStar-ral. A J-mentálok jövőbelátók, de az Elcsendesedés elvette az igazi vízióikat, a jövő ismeretét és csak az üzleti életre koncentráltan biztosítják a faj fennmaradásához szükséges üzleti, anyagi javakat, a jóslataik révén. Faith azonban elkezd mást is látni, mint eddig, mégpedig gyilkosságokat. Nem csak érzelmek nélkül, de mindenfajta érintés nélkül élte le eddig életét, és az alakváltók közé kerülve talán nem is az érzelmei okozzák a legnagyobb problémát, hanem az érintés által keltett ingerek. Főleg ha a lánynak rendelt pár Vaughn, aki akár az őrületbe is tudná kergetni.

Vaughn D’Angelo, a DarkRiver leopárdfalka egyetlen jaguár tagja. Benne él a felszínhez legközelebb a macska, hiszen múltja súlyos sebeket ejtett a lelkén. Őrjárata során bukkan a területükhöz közel egy elzárt telepre, ahol mentálokat észlel. Ekkor még nem tudja, hogy a végzetét, a párját rejtik a falak, de amint megpillantja a vörös hajú szépséget, már menthetetlen. Ez a nő pedig Sascha-t keresi, az ösztönei azt súgják, hogy bízhat benne, mégsem lehet óvatlan.

A történet során Faith-nek meg kell mutatni, hogy sokkal többet bír, mint gondolta magáról, erősebb mint remélni merte és felnyitni a szemét, hogy a megfelelő döntéseket hozhassa.

Nalini Singh - Vonzódás

The psy/changeling series 1. 

Nalini Singh már az Angyali vadász sorozatával belopta magát a szívembe, és íme a másik sorozata szintén megdobogtatta a szívem és birizgálta a fantáziám.

Szintén egy modern világ, olyannyira, hogy ugrunk az időben is, jó néhány évet 2079-be. Egymás mellett a gépesített világ és a természet egy sci-fi szerű történetben, amely épp csak annyira science fiction, hogy a mentál faj élethű és hiteles legyen.

„Egy világ – két faj – állandó küzdelem” hirdeti a borító. Az érzéketlen, szinte emberi gépezetek, a mentálok és az ösztönös, összetartó alakváltó csoportok. Szinte egymás ellentétei, akik nehezen tudják megérteni a másikat. Az egyik felsőbbrendűnek hiszi magát mindenkinél, míg a másik talán okosabb, mint bárki más, pedig bennük még ott él az állat és állandóan küzd, hogy a felszínre törjön.

Nalini Singh - Angyalcsók

Angyali vadász 2.

Talán én vagyok a legszomorúbb, hogy nem állhatok be azok sorába, akik az Angyalvér folytatását jobban élvezték, mint az első kötetet.

Már nagyon vártam, mivel egy olyan könyvet olvashattam az első kötet által, ami igazán megmozgatta a fantáziám, tudott újat nyújtani a teremtett világban, lényekben. Szinte testem-lelkem bizsergett olvasás közben a sok szócsata, provokáció, erőfitogtatás, szurkálódás, a határok feszegetése által keltett erotikus hangulatba. Sokan ezt úgy vettem észre néha soknak tartották, nekem ez adta a könyv alaphangulatát. Sokkal jobban szeretek olvasni arról, hogy a szereplők hogyan jutnak el az ágyig, főleg ha két ilyen erős személyiség szinte küzd egymással közben. Senki nem akar engedelmeskedni a másiknak, de nem bírnak ellenállni. Az Angyalvér vége számomra egy nagy filmjelenetszerű látványos harc volt, egy megindító és édes zuhanással, ami új fordulatot ad a szereplőinknek. New York városa és az Arkangyal torony pedig tovább fokozta a könyv hangulatát, egy modern világgal, amiben a különleges lények az emberek között élnek.

Ilyen hatalmas élmény után azért valami hasonlót vár az ember lánya, nem?

Nalini Singh - Angyalvér

Angyali vadász 1.

Megint egy könyv, amiről csak egyszer kellett olvasnom és már tudtam, hogy ez az enyém lesz és imádni fogom. És bejött, sőt sokkal jobb lett, mint vártam.

Hirtelen nem is tudom, hogy a Csitt, csitt-en kívül olvastam-e már angyalos történetet. Azzal a könyvvel persze össze sem hasonlítható. Ízig-vérig felnőtt könyv.

Összességében van egy belevaló vámpírvadász csaj, Elena, rossz családi háttérrel, remek barátokkal. New York városát pedig a nagy Raphael arkangyal irányítja. Aki persze különleges megbízást ad a lánynak és megkezdődik a keresés a gonosz után. Nyomoznak, civakodnak, szópárbaj, testpárbaj, kéj, vágy, izgalom, szerelem. A végén a nagy csata, a halálközeli élmény, majd a változás kezdete.

Ami a legjobban elvarázsolt azok az angyalszárnyak és az Arkangyal-torony. Nagyon beindította a fantáziám a fehér/kék/fekete pihés, puha, mégis erős szárnyak, a magasban repülés, zuhanás... pedig én utálok zuhanni.

Elena a belevaló csaj, a kemény, bátor vadász. Van vér a pucájában, nem szereti ha parancsolnak neki, és még a rettegett Raphaelnek is visszabeszél és akár rá is támad. A történet elején elég sok ellenséget is szerez magának Raphael szolgái közül, akik szívesen eljátszadoznának vele, de a végére egész másként gondolnak majd egymásra.

Raphael az egyik arkangyal, a Tizek Tanácsának egyike. Elején igazán arrogáns, parancsolgató, aki nem tűri a visszautasítást. Elena merészsége felkelti érdeklődését, ezzel akár magát is veszélybe sodorva. Sokkal inkább emberi és érző, mint a többi arkangyal. A végére a szerelem átveszi az irányítást felette és ez sorsdöntő lépéseket eredményez.
Nagyon megkedveltem már az elejétől kezdve.

Dimitri Raphael biztonsági főnöke, vámpír, a Hetek tagja, akik akár életük árán is védik az arkangyalt. Kicsit rámozdul Elenara, játszadozna vele és ez pedig elég sok szórakoztató helyzetet okoz. Bírtam nagyon. És még van pár vámpír és angyal is, akit nagyon megszerettem.

Urram egy arkangyal, aki rossz útra tért, elveszett a vér és a hatalom játékában.

Maga a nyomozás, Urram felkutatása, megtalálása igaz nem volt valami nagyon akciódús, de nekem bejött. A végső nagy harc látványos volt és a végén rendkívül édes.

Az angyalok és a vámpírok keveredése az elején kicsit furcsa volt, de utána már fel se vettem. Az angyalok uralkodnak és választják ki, hogy kiből válhat vámpír, aki majd az angyalokat fogja szolgálni. Ez se olyan egyszerű dolog, de a könyv folyamán kiderül mi alapján is érdemes valaki arra, hogy átváltoztassák.
Az angyalokat pedig a Tizek Tanácsa irányítja. Tíz arkangyal, akiknek nevét még meg se bírtam jegyezni. Igazából nem kedves teremtmények. Legtöbbjük hataloméhes, szeretik ha imádják őket. Szóval igazából őket nem lehet megkedvelni, kivéve persze Raphaelt.

Nagyon szépen pörögtek a képek a szemem előtt olvasás közben. Ahogy áll az Arkangyal-torony, ahogy látni felszállni az angyalokat. Amikor Raphael kitárja szárnyait, vagy felrepül Elenával...

Kellően voltak benne pimasz párbeszédek, szex ígérete, játszadozás, majdnem megtörtént események. Kegyetlenkedés, harc.
Az események alapján sejthető, hogy mi is lesz a folytatás és mit ne mondjam, alig várom.

Szóval Egmont kiadó, húzzatok bele.


5 pont


A sorozat további kötetei:
2. kötet: Angyalcsók tovább