Nalini Singh - Angyali szárnyalás

Kellett nekem mert valami gyönyörűséges, kellett nekem mert Nalini Singh, kellett nekem mert Angyali vadász, tehát az igazi rajongók teljes fanatizmusával vetettem rá magam a könyvre. Törődtem is én azzal, hogy csupán szösszenet novellákat fogok olvasni, amelyek ritka kivétellel tökéletesen kerekek és kidolgozottak. Bános is én, hogy néhol túl gyorsan zajlottak az események, máskor szinte semmi sem történt, számomra így is élvezet volt a könyv minden sora. Imádtam!

Angyali játszmák

Sosem származik jó abból, ha egy vámpírvadász és egy vámpír együtt dolgozik. Pláne, ha a vámpírvadász egy nő, a szóban forgó vámpír egy tapasztalt, őrjítően csinos férfi, aki már többször kicsúszott a vadász markából. De vajon Ashwini képes lesz ellenállni Janvier-nak, miközben elsimítanak egy igen kényes ügyet, amelybe vámpírok, vámpírvadászok és angyalok is belekeveredtek?

Ez a könyv egy hatalmas mézesmadzag volt, hogy hihetetlenül megkedveljem a párost és imádkozzak egy mihamarabbi teljes történetért, és ha értesüléseim nem csalnak, tényleg lesz, csak az a kérdés, hogy mikor.
Így utólag nem is értem, hogy az Angyaltánc egy jelenetének olvasásakor miért nem támadt fel bennem az érdeklődés irántuk. Bezzeg most. 

− Ezek flörtölnek.
Elenának leesett az álla.
− Ne! − Ash-hez fordult. − Te és Janvier? Ezt nem hiszem el!
− Ki az a Janvier? − A vadász olyan angyalian ártatlan arcot vágott, hogy Elenából kipukkadt a nevetés.
− Komolyan azt tetted vele, amire gondolok? − kérdezte és korábbi frusztrációjának utolsó nyomai is elmosódtak. Mert ez a hely és ezek az emberek is őhozzá tartoztak.
Ashwini szája vad mosolyra görbült.
− Csak annyit mondok, hogy az a rohadék vámpír legközelebb kétszer is meggondolja, szórakozik-e még velem.
Ekkor megcsörrent Sara telefonja.
(...)
− Ash − szólalt meg Sara. − Van egy munkám a számodra. − Lassan elmosolyodott.
Ashwini összehúzta a szemöldökét.
− Vigyázz a szádra! − Sara szemei vidáman villogtak. − Úgy tűnik, Janvier már megint bajt kavart. Floridában, valahol az Everglades Nemzeti Parkban.
− Ott mocsarak vannak! − vicsorgott Ash. − Utálom a mocsarakat! És ő nagyon jól tudja, hogy utálom a mocsarakat. Oké, ennyi volt! Kész, vége! Megölöm azt a szemetet, és nem érdekel, hogy ugrik a jutalmam! − Kikapta Sara kezéből a papírt, amit az igazgató feléje nyújtott és kiviharzott a szobából.

Mivel ez a legrövidebb novella, így tényleg csak ízelítőt kaptunk.
Egy kis nyomozás, némi politikai csatározás Nazarach udvarában, ahol a szálak kibogozása a vámpírvadász lányra, Ashwinire hárul, aki társként viszi magával "ellenségét", a szexi vámpírt, így pedig a vadász és az üldözött egy oldalra áll. Korán sem egy beteljesült kapcsolat, de az izzás köztük letagadhatatlan.

 Angyali próbatétel

Sara, a Vámpírvadász Céh egyik legjobb vadásza választás előtt áll: Simon, a Céh vezetője felajánlja neki az igazgatói széket. Vajon egy vérbeli vadász elfogadja-e, hogy a jövőben a diplomáciával kell foglalkoznia, és soha nem lehet magánélete? És mit tegyen, ha éppen ebben a kényes pillanatban találkozik a férfival, aki minden vágyát képes valóra váltani? Meg tud-e küzdeni a kísértéssel? Kell-e egyáltalán?

Talán Saraval találkozhattunk az eddigi kötetekben a legtöbbet a most főszereplővé avanzsált társaságból. Mindig is kedveltem a már boldog házasságban élő nőt, akinek férjét elég titokzatosság övezett. Eddig is tudtam, de most már megcáfolhatatlan tény, hogy Deacon aztán nem semmi hapsi. Veszélyes, mert kiváló gyilkos, veszélyes mert rendkívül szexi. Imádtam a fazont. A páros ugyan az első találkozás lendületével mondhatni már ágyba is vetődött, de ennek ellenére is ez volt az akcióban, harcban leggazdagabb történet.

Angyal és farkasa

Egy megtört vámpír a veszélyes és vonzó angyal nő udvarába kerül. Új megbízatása látszólag a pályája és élete végállomását jelenti, de Nimra birodalmában semmi sem az, aminek tűnik. A pusztulás helyett talán mégis a gyógyulás és a boldogság vár a vámpírra..

Mivel ez a novella megtalálható A sötétség angyalai könyvben is, így hadd idézzem szavaimat az előző posztból.

"Hát nem Noel nevének említésére csillant fel a szemem, de bízva az írónőben, úgy éreztem rossz történet nem születhet. Ennél kellemesebben nem is csalódhattam volna, mondhatom felülmúlta várakozásaimat, mégpedig úgy, hogy a már megismert világon és Dimitrij néhány soros telefonbeszélgetésén túl, ismerős szereplők nem tarkították az oldalakat, csupán Nimra és Noel, meg az új udvartartás tagjai. Szexi volt, Nalinisan erotikus hangulatú, de leginkább meghittnek éreztem. A kegyetlen hírnevű, de mégis jólelkű angyal és egy megtört, de erős, büszke vámpír története, számos sétával, beszélgetéssel, szócsatával, miközben rosszakarók lesnek rájuk. Őszintén mondom, nem sok minden történt a könyvben, nem volt hihetetlenül izgalmas mégis annyira jó volt és kerek. Nekem rendkívül tetszett, de lehet, hogy az elfogultság beszél belőlem." 

Angyalszárny

A Tanár évezredek óta látja felcseperedni az angyalokat. A legveszélyesebb harcosok és arkangyalok is tőle tanultak mindent. Jessamy a hosszú évszázadok során csonka szárnyú, röpképtelen angyalból érett, nyugodt, sorsába beletörődő nővé vált. Az angyalvilág krónikása ellen azonban merényletet kíséreltek meg. Ki lehet az, akinek a nő útjában áll? Ki lehet az, aki megvédi nemcsak a támadók, hanem önmaga ellen is? Galen, a nyugtalanító, védelmező harcos nem köntörfalaz: Jessamy kell neki, úgy, ahogy van. De el lehet-e söpörni a nyers vággyal két és félezer év szenvedéseit?

Nem csak azért volt jó a történet, mert lassú, szenvedélyes és meghitt volt, hanem mert itt kezdenek összeállni a számunkra már ismerté vált Hetek tagjai. Galen, a vörös hajú barbár angyal, Raphael új fegyvermestereként csatlakozik az arkangyal birodalmához és első pillanatokban kinézi magának azt a törékeny angyalt, akiről a legtöbb férfi elfelejtette, hogy nem csak tudós krónikás, hanem ízig-vérig nő is. Jessamynak pedig rendkívül hosszú évek magányát és szenvedését kell megtörnie, hogy boldog lehessen. Nincs könnyű dolga, mert Galen túl nyílt, túl nyers, de kérés nélkül teljesíti a lány titkos vágyait, mutatja meg neki az égbolt csodáit, lassan megtöri a burkot, amit Jessamy maga köré épített. Szép volt, hogy az idő és távolság adta meg a bizonyosságot, hogy ez a szerelem igaz és örökre szól. Romantikus lelkemet igazán melengette a levelezés.
Továbbá jó volt még látni a többieket, Raphael, Illium, Dimitri, Jason személyében és ha már őket emlegetem, nem tudom kihagyni ezt az idézetet. Nekem mosolyt csal az arcomra.

– Nézzük, milyen gyors vagy igazából, harangvirágom!
(…)
– Ó, csak nem mindketten elhibáztátok? – Színpadias, megjátszott sajnálkozással a hangjában folytatta. – Szegény drágáim!
– Azt hiszem, megfeledkezel arról, hogy én arkangyal vagyok – intette tiszteletre száraz hangon Illiumot Raphael.
A kék angyal a bűntudat legkisebb jele nélkül lenevetett rá.
– Megpróbáljátok újra? Ígérem, hogy nagyon lassan mozgok majd, mert tudom, hogy mindketten olyan öregek vagytok!
Galen Raphaelre pillantott.
– Hogy lehet, hogy még életben van?
– Senki sem tudja elkapni.

Határozottan elfogultnak érzem magam, objektíven nem is tudnám igazán megítélni a történeteket, de érzésem szerint csak rajongóknak ajánlatos a könyv, mert az igazi élvezethez már valamelyest ismerni kell a szereplőket, szeretni a világot, mert nem ebből fogják az új olvasók igazán megérteni. Nem tudnék kedvenc novellát választani, személy szerint mindért odavoltam és ezentúl sok szereplőre fogok más szemmel nézni, mert már én is ismerem az előzményeket.

A könyvet köszönöm az Egmont kiadónak!

5 pont

Kiadó: Egmont Dark
Sorozat:  Angyali vadász

1. Angyalvér
2. Angyalcsók
3. Angyaltánc

Megjelenés: 2012
Oldalszám: 414

Ár: 3999 Ft

Egyedi értékelés: 5* pont
Forrás: saját példány (recenzió)