Megidézve

 

 

Jem mintha átnézett volna rajta, és a háta mögött bámult volna valamit, a folyosó kanyarulatán túl, még az Intézet falain is túl.

– Akármi vagy is testben – szólt –, akár fiú, akár lány, akár erős, akár gyenge, akár beteg, akár egészséges, mindez sokkal kevesebbet számít annál, mint ami a szívedben van. Ha egy harcos lelke lakik benned, harcos vagy. Akármilyen színű, formájú vagy mintájú ernyő rejti is el, a fény a lámpa belsejében mindig ugyanolyan marad. Te vagy a láng! - Ezzel elmosolyodott, mint aki kissé zavartan arra eszmél, hogy visszatért az álomból a valóságba. - Én ebben hiszek.

Cassandra Clare - Pokoli szerkezetek 1.: Az angyal

Megidézve

– Arra gondoltam, esetleg meghív egy italra vagy valamire.
– Semmire! Semmire nem hívom meg magát! És a lakásomban sem akarom látni! 
– Egy kávét? Nem kaphatnék egy csésze kávét? 
                   – Egy pofon-szendvics megfelel? A két öklöm között egy pofa, persze 
                   a magáé! Kéri?
                   Pete, hüvelykujját az övpántjába fűzve elmosódott.
                   – Akkor ez azt jelenti, hogy egy jóéjszakátpuszi szóba se jöhet, ugye?
                   – Kifelé!! – mutatott kinyújtott karral az ajtóra a lány. – Ki innen!

Janet Evanovich: Pimasz alak

Megidézve

 

– Nagyon elkomolyodtál. Mi jár a fejedben, Anita?

Odahajoltam hozzá, és megcsókoltam.

 – Vér, szex és halál. Mi más?

Laurell K. Hamilton: Gyilkos tánc

Megidézve

Adrian az ég felé fordította a tekintetét.

– Álmok, álmok. Bennük járok; bennük élek. Velük csapom be magam. Csoda, hogy egyáltalán képes vagyok még érzékelni a valóságot.

Richelle Mead - Örök kötelék

 

 

Megidézve

  
– Ez a mosoly …
– Milyen mosoly?
– A mindentudó mosoly – mondta Jean-Claude.
– Amiben benne van a sok mocskos gondolat ígérete, amit mind megteszel velem, ha hagyom. Még soha más nőt nem láttam, akinek egyszerre sikerült ilyen gonoszkásan és mégis ártatlanul nézni.
– Gonoszkásan? Most sértődjem meg?
– Isten őrizz. Épp csak boldog vagyok, hogy megint megkaptam ezt a mosolyt – csókolt homlokon Richard. – Már lemondtam róla.
– De az ártatlanság meg a gonoszság egyetlen pillantásban …
– A bukott angyalok pillantása, ma petite – magyarázta Jean-Claude. – A bukott angyal is csak angyal, még ha ki is esett a kegyből. A szárnyait nem veszítheti el olyan könnyedén.

/L.K. Hamilton - Lidérces álmok II. kötet/

Hasonló rovatot találsz a Könyves blogok oldalán.

Megidézve

 

Hittem, hogy lesz idő, midőn megismersz.
S helyet cserél bennünk a fájdalom:

És folyni látom, majd ha már késő lesz 

A megbánásnak könnyét arcodon.

 /Vajda János: 30 év után/

Ez egy rendhagyó idézet, mert verseket nem gyakran fogok posztolni, de ez a négy sor szívemnek mindig kedves marad. Kifejezetten nem szeretem a verseket, mert számomra nagy gondot okoz az értelmezésük, többnyire csak szavak zagyva halmazának látom őket. Ritkán egy-egy rímes darab akár mosolyra késztet, de semmi több. Legtöbbször versrészletekkel is csak a könyvekben találkozom, de még a neves költők sorai se késztetnek rá, hogy elgondolkozzam az írottakon. Viszont  valahogy ez a kis szösszenet olyan szépnek tűnik.

Hasonló rovatok a Könyves blogok oldalán.