Nalini Singh - Borzongás

The psy/changeling series 3.  

Mindig nagy izgalommal várom az új Nalini könyveket, teljesen mindegy melyik sorozatából valók. Rendkívül boldog vagyok, mikor már pontos időpontok is szárnyra kapnak és a sok negatív példa után pedig egy hangyányi meglepetésként tudatosul bennem, hogy tényleg itt van és napok kérdése, hogy a kezemben tarthassam. Más kiadókkal ellentétben az Egmont még sosem okozott ígéretek terén csalódást, így nagyon örülök, hogy ez a különleges sorozat ilyen jó kezekbe került. Elhiszitek, hogy egy éven belül már a harmadik mentálos könyvvel ajándékoztak meg minket és még el se kellett hozzá hanyagolni az Angyali vadász sorozatot.

Brenna és Judd könyve pedig rendkívül élvezetes volt. 

Judd Lauren mentálképességei gyilkolásra valók. A mentálhálón egy titkos osztag katonájaként iszonyatos dolgokat tett; most a farkas alakváltó falka odújában a Mentál Tanács végzetes tervének meghiúsítására használja erejét. Az Elcsendesedést azonban nem törheti meg, mert ezzel a környezetére szabadítaná gyilkos hajlamait.

Brenna Shane Kincaid ártatlan farkas alakváltó lány volt, mielőtt egy sorozatgyilkos mentál elrabolta és megtörte az elméjét. Azóta látszólag felgyógyult, de a sérülések mélyebbek, mint ami a felszínen látszik.

Kísérti a múltja. Juddhoz fordul segítségért, de bármilyen erős is közöttük a vonzalom, a rideg mentál nem tudja megadni a lánynak azt, amire a teljes gyógyuláshoz szüksége van.

Az írónőnek most is sikerült gyorsan hangulatba hoznia, hiszen az első sorok az Elcsendesedés és a mentálok egy újabb fejezetére tekintenek vissza, amely árasztja magából a könyv jellegzetes hangulatát.

Egy kicsit változik a felállás az eddigiekhez képest. Eltávolodtunk a DarkRiver falkától és most a SnowDancerek farkasainak életébe kapunk nagyobb bepillantást, az ott élő farkaslány, Brenna és a befogadott mentál család, a Laurenek egy képviselője, Judd által. Tartozékként elmaradhatatlanok a fivérek, Drew és Riley, na meg Hawke, a falkavezér. Nem kell félni a szövetség él és erős, így kisebb-nagyobb szerepek erejéig régi ismerősök is megjelennek, segítséget nyújtanak.

Brenna azzal, hogy egy támadás áldozata lett és lelki sérülésekből lábadozik, már elég érdekes személlyé lépett elő számomra, továbbá ő az első női farkas, aki főszerepet kap. Tudjuk, hogy viselkedik egy birtokló hím, hát most látjuk, hogy Brenna sem marad el mögöttük. Ha élesen akarom kihangsúlyozni azt, ami kevésbé tetszett, akkor azt mondanám, hogy hevesen és gyakran pukkadozó, levakarhatatlanul makacs kis kullancs volt a lány. Viszont ennyire egyszerűen nem lehet leírni. Foggal-körömmel harcolt azért a férfiért, aki a támadás óta és életében először igazán felkeltetette az érdeklődését. Nem hagyta, hogy Judd elmeneküljön a kölcsönös vonzalom elől és mégis meg kellett tartania a távolságot, hogy a mentál férfi szellemi és fizikai épségét megóvja, így viszont az érintésre, ölelésre vágyó farkasnak nem jutott elegendő „táplálék”. A kiszabadítása óta azon munkálkodik, hogy túlélje a történteket, visszanyerje elveszett önmagát és erős maradjon. Így nézve már egy nagyon szimpatikus karakter vált belőle. Az viszont tény marad, hogy értetlenül néztem, hogyan képes a lány már az első oldalaktól kezdve párként kezelni magukat, miközben Juddnak időbe tellett belátni és elfogadni a dolgokat. Úgy éreztem Brenna olyan dolgokat követel, amiket még túl korai, és sokszor alakváltóként akarja kezelni Juddot, pedig ő sose lesz az.

Judd Lauren, a könyörtelen gyilkos felfedi múltja történetét, tk-cell képességeit, a lelkében dúló csatát. Már az első perctől fogva besoroltam őt az izgató és szexi kategóriába, ridegsége rendkívül vonzó és nem csalódtam benne.

Ha azt hittük, hogy az eddig ismert mentál nőket őrületbe kergette leendő párjukkal való testi érintkezés, akkor most el kell képzelnünk milyen fizikai kínokat, sejtszintű károsodást szenved el Judd Brenna közelében. A férfi nem egyszerű Elcsendesedésen vett részt, gyilkolni vágyó természetét a fájdalommal való nevelés által tartották kordában, így számára az Elcsendesedés megtörése sosem lehet lehetőség és nemegyszer szembesülünk, hogy vérrel és fájdalommal fizet minden érintésért. Számomra azért ez megdöbbentő volt, megszenvedtette az írónő ezt a kemény fickót. Nagyon tetszett, hogy minden fájdalom ellenére éledezett benne a birtoklási ösztön, a vágy és lassan, fokozatosan került igazán közel a lányhoz és fogadtatta el magát a falkával.

A könyv a legkevésbé sem volt kiélezve az erotikára. Hosszú időnek, sok oldalnak kellett eltelnie, míg egy pillanatra is szóba került a szex, és nem siettették a dolgokat. Egy elnyújtott hosszú előjáték után vetettek véget Judd önmegtartóztató, szűzi életében. Egy idő után kezdtem attól félni, hogy a „nagyjelenet” majd csalódást fog okozni, mint az Angyalcsókban, mert ott a sok hűhó semmiért volt, annyira nagy feneket kerített neki az írónő és csak fokozni és fokozni akarta a hatást, hogy a végére épp az ellenkezőjét érte el vele. Itt azonban minden rendben volt, élveztem minden sorát.

A történetnek volt ugyan izgalmasabb cselekménye, mégis csak egy gyilkos les Brennára, sőt a Mentál Tanács is serényen munkálkodik azon, hogy csapást mérjen az alakváltókra, mégis leginkább Judd vívódása, belső küzdelme és lassú összecsiszolódása a lánnyal került az előtérben.

Nem tudom nem megemlíteni, milyen ennivalóan édes jelenet zajlott le Judd és egy négy éves farkaskölyök között, kár, hogy a kicsik csak ilyen keveset szerepelnek. Szerintem a legtöbb olvasót mosolyra késztetik ezek a csöppségek. Ahogyan már előre vigyorgok a Sienna – Hawke pároson is. Ha igazi parázs vitáknak nem is voltunk fül és szemtanúi, de a már majdnem felnőtt mentál lány már most ügyesen csapkodja az ajtókat és borzolja a falkavezér idegeit. Istenem, de kár, hogy csak a tizedik kötet az övék. Most sokkal szívesebben olvasnám őket, mint a szinte ismeretlen Clay történetét.

A mentálok által keltett és a sorozat sajátosságaként elkönyvelt hangulat mit sem kopott. Brenna és Judd remek páros. Ha Brennának nem is, de Juddnak mindenképpen a kedvenc szereplők között a helye. 

A könyvet köszönöm az Egmont kiadónak!

5 pont

Ezen olyan jót vigyorogtam: 

A mentál megcsókolta a lány fülkagylóját.

-  Nem akarok több könnyet látni. Soha.
-  Bocs, tündérbogár, de én farkas vagyok, nekünk már csak ilyen hevesek az érzelmeink. Jobb lesz, ha hozzászoksz.
-  Ezt ne! A drágámat elviselem, még az édest is – érezte, hogy felszabadul, amikor hallotta, hogy Brenna hangja újra a régi volt -, de azt, hogy tündérbogár, soha.
-  Angyalbögyörő? – Brenna a férfi mellkasának dörgölte az arcát.
Judd kölcsönvett egyet Adrew kifejezései közül.
-  Most csak gonoszkodsz, ugye?
Brenna felkacagott. Judd úgy érezte, egy örökkévalóság óta nem hallott ilyen csodás hangot.

Csak úgy halkan még megjegyezném, hogy engem kicsit zavart ez a nagy becézgetés. Az édessel néha kiegyeztem, de valahogy szerintem Juddhoz ilyenek nem illenek, de az már az én bajom.

A sorozat további kötetei:

1. Vonzódás tovább

2. Látomás tovább

Angyali vadász sorozat tovább