Robin Kaye - Romeo, Romeo

Domestic gods 1.

Mondok öt címet: Szerelmes levelek, Csokoládéfutam, Szólóban, Jane vékony jégen táncol és a Romeo, Romeo (aminek fogalmam sincs miért kellett a magyar címet ennyire magyarosítani, mert bizony az igazi borítón virítanak ám azok az ékezetek). Ezekhez a könyvekhez én élményt kapcsolok, mégpedig azt, hogy félelemmel, vegyes izgalommal vettem a kezembe őket, amelyek közül valamelyik után már türelmetlenül áhítoztam, valamelyik azonban csak a puszta véletlen eredménye, a lényeg mégis az, hogy kinyitva – ha az első oldalak nem is, de  – rendkívül gyorsan magával ragadta romantikus lelkem a történet, a szereplők, és igen legfőképpen a férfi főhősök. Számos más hasonló történetet is imádok, de ezeknek külön hely jutott a szívemben.

Nem hibátlan könyvek, nem felettébb izgalmasak, mondhatni kiszámíthatóak, nem csöpögnek a romantikus nyáltól, mégis modernkori romantikusok, mi mások, némelyik már a borító alapján beskatulyázható és mégis imádom minden sorukat, mert nem tehetek mást. Nem tudom megmondani mi az, amitől mások nekem ezek a könyvek, milyen pluszt érzek, csak azt, hogy sose akarom letenni őket és csak csipetnyi bűntudat sarkall mégis a könyv félretételére, hiszen óvni kell a szemem világát is, ha még sok száz és ezer könyvek szeretnék olvasni.

Sajnos az ömlengést, áradozást ezzel nem tudom abbahagyni, és érdemi bejegyzést sem hiszen, hogy tudok produkálni, mert mindent szerettem a könyvben, még a hőseink hibáit, butuska és kiszámítható viselkedéseit is, amiből őszintén nem egy volt.

Mondhatnám, hogy ki ne szeretne egy olyan férfit, mint Nick, azaz Dominick Romeo-t, aki idegességében porszívózni kezd, mos, főz, takarít. Néhány órányi ismeretség, néhány találkozó után szinte beköltözik, hogy ápolja azt a nőt, aki pont az eddigi barátnői ellentéte és szentül hiszi, hogy ez csupán egy szabad kapcsolat kezdete. Ugyan-ugyan… arról már ne is beszéljünk, hogy drága autószerelőként debütált szexi macsónk, egy gazdag milliomos, bár a könyv során szinte sose tűnt annak, hiszen két lábbal jár a földön, két kezével küzdött meg a sikerért.

Egyik pillanatról a másikra köti össze az életét egy olyan nővel, aki körül hatalmas a kupleráj, mondhatni fóbiái vannak a szekrényektől, fiókoktól és túlzottan ragaszkodik a függetlenségéhez, mindazok ellenére is, hogy nem tiszavirág életű kapcsolatai voltak, hanem igenis évekig tartóak, amelyek unalmas, távolságtartó atmoszférában teltek.

Amikor pedig már mindketten ráébrednek, hogy mennyire közel kerültek egymáshoz, jöhetnek is a gondok, a sok-sok buta gondolat, tett vagy épp nem tett, ahogy az szinte minden csajos könyvben megszokható. De ugye tudjuk a vége mindig hepiend.

Amitől pluszt kap a könyv, az az olasz légkör, hangyányi, de azért érezhető. Nick és Rosalie, vagy ahogy Nick hívja, Lee olasz család szülötte és Amerikába is hozták magukkal a jó olasz temperamentumot, az olasz ételek szeretetét, amik a könyv lapjait is fűszerezik. Egy kicsit sajnáltam, hogy nem kerültek lábjegyzetben fordításra az olasz kifejezések, mert így bizony néha elvesztem bennük.

Semmi rosszat nem fogok a könyvről írni, pedig szidhatnám a szülőket, a főhőseink butaságait, ehelyett viszont csak vigyorgok mindenkire, mert engem a könyv megvett kilóra. Mondhatnám az írónőnek, hogy enyje-benyje a könyv végi „kalandos események” miatt, de nem teszem, mert csak arra emlékszem, hogy Nicket imádtam, olvasás közben repesett a szívem a boldogságtól és egy este alatt befaltam minden sorát és igencsak biggyesztettem az ajkam, hogy a folytatás még csak hónapok múlva érkezik.

Csak hogy ne térjünk el a megszokottól, legyen ez is sorozat, ami büszkélkedik még további két szépfiúval, akik most roppant kevés ideig csillogtatták lehengerlő egyéniségüket, de bízom benne, hogy Mike, az orvos, és Rick, Rosalie bátyja is hasonlóan élvezetes történetet követelnek maguknak. 

A könyv hátoldalán olvasható fülszöveg kicsit semmitmondó, amit a neten találni túl sokat is mond, magad is hamar rájössz a könyv nyitjára. A leendő olvasónak csupán azt kell tudnia, hogy ízig-végig csajos könyv, testek-lelket melengető szenvedéllyel, szerintem túlontúl hihetetlen pasival, de álmodozni róla tökéletes. A könyv nem több, mint egy biztos pont, annak aki modernkori romantikára vágyik.

5 pont

U.I.: Vessetek meg, de nekem tetszik a borító!