Mercy Thompson 2.
Volt idő, amikor kétségbeesve
olvastam a híreket, hogy bizony az általam igencsak megkedvelt sorozat, az
autószerelő prérifarkas lány, azaz Mercy Thompson története sanyarú sorsra fog
jutni és hiába várom majd a folytatást, lehet nem is fog jönni (egyhamar). De
legnagyobb örömömre, az Agave kiadó mindent megtesz, hogy a kevésbé sikeres
sorozatait is vigye tovább, és ígéretüknek megfelelően, csupán némi késéssel már a
kezemben foghatom a folytatást. Továbbá igyekeztek az olvasók kedvére tenni
azzal is, hogy stílust váltottak a borítón. A kissé semleges, bár azért rikító
pirosságával mégiscsak feltűnő, és sokak számára pont ezért nem túl tetszetős
borító után, igyekeztek megfogni a kisváros Tri-City és Mercy személyiségét.
Hatalmas piros pont érte, nekem nagyon tetszik, ahogyan maga a könyv is ismét
elnyerte a tetszésem.
Mercynek mindenfelé vannak
barátai, még a legsötétebb helyeken is. És most az egyiküknek tartozik egy szívességgel.
Beleegyezik, hogy testőrként a jóbarátjával, Stefannal tartson, amikor a
vámpírnak egy üzenetet kell átadnia egy fajtatársának. De ez az új vérszívó
távolról sem mindennapi, ahogy a benne élő démon sem az. A démonlovas vámpír
olyan mészárlást rendez a városban, amilyet Tri-City települései még nem
láttak, és ez a titkos vámpírközösséget is leleplezéssel fenyegeti, így a helyi
vámpírkirálynő Mercyhez fordul segítségért. Egy prérifarkas nem lehet ellenfél
egy démon számára, de Mercynek több titkos fegyver is lapul a tarsolyában.
Az első kötet kellemes élménye
elegendő volt arra, hogy szívembe zárjam a szereplőket, megkedveljem Tri-City
kisvárosi hangulatát, elkönyveljem a történetet egy jó farkasos urban-fantasynak.
Meg volt benne a lehetőség, hogy élvezni tudjam majd egy szerelmi háromszög
alakulását, de azt is felfogtam, hogy alapvetően nem egy romantikus sztorival
állok szemben. Így nem is csodálkoztam, mikor kiderült, hogy Mercy újfent egy
bonyodalmas ügy kellős középébe csöppent és rá ruházzák a feladatot, hogy
megmentse a barátait. A lány nyomozói képességei nem teljesen győztek meg az
első kötetben, viszont most azt mondhatom, hogy előrébb lépett a szememben.
Kifejezetten tetszett Mercy hangos gondolkodása, ahogy lépésről lépésre kerül
közelebb a megoldáshoz. Nem volt elkapkodott, viszont nem is az utolsó
pillanatban zuhan ránk a teljes magyarázat. Nem csak a nagy csata, de az utolsó
tisztogató csapások is rendkívül tetszettek.
Ms. Thompson vagányságot még szedhetne
magára, viszont ha kell, bátor, kellően vakmerő, ha a barátairól van szó, akkor
főleg. Most pedig senkit sem tudhatunk biztonságban, Stefan, Sam, Adam, Warren
és még néhányan az ügyeletes rosszfiú, egy démonidéző látóterébe kerülnek, aki
bárkire kész lecsapni. Mivel a főgonosz egy vámpír, így a farkasok kénytelen
osztozkodni a főszerepen a vámpírokkal, és szinte másodhegedűsként nagyobb
teret engedni az éjszaka vérszívó lényeinek.
Miközben olvasgattam mások
értékeléseit sokszor szembetalálkoztam azzal az enyhe panasszal, hogy már
megint egy szerelmi háromszögben találjuk magunkat. Kissé elkeseredve
kérdezgetik az olvasók, hogy már megint miért? Én ezen felbuzdulva, mert hát
mindennél jobban szeretem a szerelmi civakodást, a háromszöget és bizony még a
sok és a sok-sok szöget is (pl. Anita Blake), tehát már előre dörzsöltem a
tenyerem, hogy milyen jót fogok élvezkedni a fiúk harcain, dúskálni fogok a két
alfahím, a dominánsabbnál dominánsabb egyedek féltékenységi rohamaiban,
csipkelődéseiben. És erre mit kaptam??? A nagy semmit! Erős bennem a kérdőjel,
hogy azok a bizonyos „édeshármas ellendrukkerek” mit tudtak ebben a kötetben
sokallni. Minimális volt a kötetben, amikor a fiúkák egy légtérben
tartózkodtak, jutott egy-két jelenet, amikor Mercy néhány pillanatra egyedül
maradt egyikükkel, másikukkal. Igazi nagy féltékenységek elmaradtak és
mondhatni Adam és Sam az idő nagy részében eltűnt a föld színéről.
Igaz, helyette többet szerepelt
Stefan, akit én igazán kedvelek és még inkább megszerettem, hiszen beállt a
Mercy kegyeit leső pasik közé. Egy újabb stílusos figura.
Nem hiszem, hogy tudnék kedvenc
karaktert, hapsit választani. Annyira nem vagyok odáig senkiért, hogy térdre
borulva imádjam, csak és kizárólag őt, viszont az éppen terítéken lévő, az
oldalon aktuálisan felbukkanó hímnek mindig tudok szurkolni, mosolyogni vagy épp olvadozni próbálkozásain. Én bizony remélem,
hogy Mercy egy ideig még nem választ párt magának, bár amilyen tempóban közelednek egymáshoz a részvevők ettől nem is kell félnem.
Hiába vagyok farkas párti,
cseppet sem bántam, hogy a vámpírok is igen sokat szerepeltek, a bűnös kézre
kerítése pedig sokkal élvezetesebbre sikerült, mint azt vártam volna. Én már
elsőre is megszerettem Mercy történetét, a folytatás csak tovább növelte azt.
Kellemes és szerethető szereplők, laza humor, változatos fantasy lények, akció,
csipetnyi érzelem… nekem ennyi bőven elég.
A könyvet köszönöm az Agave kiadónak!
4,5 pont
Ár: 2980 Ft
Egyedi értékelés: 4,5 pont
Forrás: saját példány (recenzió)
Forrás: saját példány (recenzió)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése