Herb Piper és életvidám felesége, Lorna a
Long Island-i Babbington tengerparti városkájának idilljében élnek. Herb
Studebaker autókat árul, odahaza a pincében barkácsolgat önjelölt
feltalálóként, és igyekszik elkerülni a rossz befektetéseket. Napos délutánok
és szépen ápolt pázsitok színesítik a párocska csöndes, szerény mindennapjait –
elénk tárul Norman Rockwell Amerikája. Ám Herb és Lorna a házaséletük
bugyraiban különös kis titkokat rejtegetnek egymás elől, melyek csak lassan
sejlenek fel a szexualitás ezen univerzális misztériumát bemutató krónikában.
Ez a humoros, megrendítő, szokatlan szerelmi történet finoman boncolgatja a
rejtélyt, hogy mi az, ami képes együtt tartani két embert még hosszú évek
múltán is.
Amikor
Peter Leroy-nak tudomására jut, hogy néhai nagyszülei voltak a mozgatható
erotikus ékszerek megszületésének meghatározó alakjai, kénytelen módosítani a
róluk magában kialakított képen. Rádöbben, hogy ez a férfi és nő nem csupán az
ő Mammamája és Pappapája voltak, hanem élettel teli, szenvedélyes emberek
sok-sok rejtéllyel. Amikor Peter elhatározza, hogy felfedezőútra indul a
múltba, szép lassan megismeri a valódi Herbet és Lornát. Végigköveti a
szerelmüket, az eseményeket, amelyek e felé az elképesztően valószínűtlen életút
felé terelték őket, és megpróbálja megfejteni vidámságuk és derűjük titkát
A fülszöveg olvasása után felvázolódott
előttem egy kép, hogy miről szólhat a könyv, milyen lehet. Gondoltam én, hogy
Peter Leroy nekiindul vájkálni a múltban, hogy fény derüljön a titokra, ami
közben megelevenednek előttünk Herb és Lorna meghatározó pillanatai, szerelmük
és az erotikus ékszerek története. A páros úgy élt bennem e néhány sor
hatására, mint két rendkívül felvilágosult, merész felfedező, akik ízig-vérig
élvezik az életet. Már előre beleképzeltem mennyire vidámak, pajkosak lesznek,
mindezt a 20. század elején, amikor még a gondolat is néha túl merésznek tűnt,
nemhogy a tett.
Hát nem teljesen azt kaptam, amit
nagyhirtelen kigondoltam magamban. Fel sem merült bennen, hogy ez a történet,
mint egy életrajzi mű kerül a lapokra, amit az unoka a nagy felfedezés után
megír. Mert bizony Peter Leroy egy könyvben örökítette meg felfedezését, a
nagyszülei életét, amelybe ő csak megszületése pillanatától lesz jelen.
A történetünk még jóval Herb és Lorna
születése előtt kezdődik, bemutatva a vidéket, a Piper és Huber családot, ahová
egy idő után bekopog a gólya és megkezdi életét a két főhősünk. Ahogy elkezdi
körülfonni őket az erotikus ékszerek piaca, készítése és az elkerülhetetlen találkozás,
amikor Herb bekopog egy esős délután egy házba, ahol egy gyönyörű fiatal lány
nyit ajtót. A titkok az első pillanattól jelen vannak, és bután őrzik is az
utolsó pillanatig. Tanúi leszünk számos költözésnek, szerelem és gyermek
születésének. Hőseinket sújtja a háború, a gazdasági válság, pénzhiány, de
biztos pontként mindig tudnak nyúlni a tehetségükhöz és az erotikus
ékszerekhez.
Nagyon kíváncsi lennék, hogy pattant ki az
író fejéből, hogy az erotikus ékszerek köré építi a történetét. Így a 21. században
élve, valahogy nagyon apróságnak tűnnek nekem a meztelen női alakot ábrázoló
inggombok, az óratoknyi mozgatható csodák, miközben főhőseink a különös
izgalmak ellenére, megismerték a szégyenérzetet is. És ez bánt is engem egy
picit. Szerettem volna őket úgy látni többet, hogy büszkén vállalják
tehetségüket, kiállnak a nagyvilágban magukért és a gyakorlatban is
kamatoztatják az élénk fantáziájukat. Mindenesetre egy idő után megjött a
bátorságuk, hogy igazán megnyíljanak egymás előtt, és az öregkor visszahozta az
igazi ifjonti szenvedélyt. Ekkor hihetetlenül édesek voltak.
Jobban örültem volna, ha az életük aprólékos
bemutatását tarkította volna valami izgalmasabb cselekmény, mert így Lornáék
életének szinte minden évét csupán végigkövethettük, és hiába volt gondokkal
tűzdelt, mégis néha túl nyugodtnak, egy hangyányit unalmasnak tűnt.
Néhány szereplő, esemény fel tudta kelteni
az érdeklődésem, de sajnos nem törődtünk velük eleget.
Az első pillanattól nehezen tudtam
elképzelni, hogy ez egy kitalált történet, hiszen végig annyira aprólékos volt,
annyira életrajzszerű, nem pedig, mint egy szórakoztató irodalmi mű.
Egy olyan barkácsolni vágyó és mesterien is ügyködő férjet, mint Herb én is elfogadnék magamnak. Arról nem is beszélve,
hogy mindvégig őszintén szerette Lornát.
„Herb és Lorna a legvidámabb könyvek egyike,
ráadásul nagyon szexi…” hirdeti a borító. Kicsit túlzásnak érzem, inkább egy
megmosolyogtató, idilli történet, jóban-rosszban kitartó szerelemmel. Egyedi az
kétségtelen. Az erotika pedig folyton folyvást jelen van, de többet őriznek meg
a szereplők maguknak ebben a tekintetben, mint vártam volna, mégis volt benne
néhány aprócska perverzió, és pikantéria, úgy, hogy közben tényleg a 20.
században érzed magad.
Érdekes élmény volt, de most úgy gondolom,
hogy egyszeri is.
A könyvet köszönöm a Cor Leonis Kiadónak!
3 pont
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése