Mi az a szösszenet?
Rövid értékelés azokról a könyvekről, amelyek nem ihlettek meg igazán, de néhány sorban azért szeretnék megemlékezni róluk.
A történet:Szinte még magához sem tért legjobb barátja, Kay halálából, ám Billire máris újabb feladat vár: a templomosoknak vérfarkasok ügyében kérik segítségét. De ilyen vérfarkasokkal Billinek még nem akadt dolga.
Úgy nevezik magukat: polenyicák, azaz férfiölők. Kelet-Európa ezen ősi harcosnőit évszázadok óta halottnak vélték. Azonban előmerészkedtek, és most a tavasz gyermekére vadásznak, egy olyan nagy hatalmú orákulumra, aki elindíthatja a Hármastelet, vagyis az emberiség teljes pusztulását okozhatja.
Hogy kiszabadítsa a tavasz gyermekét, és megmentse a világot, Billinek el kell nyernie egy fiatal orosz katona, Ivan Romanov bizalmát, aki senkiben sem bízik, pláne nem a lányban.
A folklór és a mítosz rémisztő valósággá válik ebben a lélegzetelállító kalandban, amelynek története az időből lassan kifutó világról szól. És Billi SanGrealról, mert egyedül ő mentheti meg.
Határozottan várós könyvnek tartottam Az ördög csókja folytatását, hiszen emlékeimben az első kötet, a templomosokkal színesített ifjúsági fantasy kellemes emlékeket hagyott. Akkor leginkább a hangulat fogott meg és néhány átlátszó momentum ellenére is tetszett Mihály, egy bukott angyal és a tizedik csapás újrajátszása. Viszont, mikor az Éjistennő előtt újra elővettem egy olvasás erejéig Billi SanGreal első kalandját, rá kellett jönnöm, hogy túl sok minden felett hunytam szemet és ezt a folytatásban már nem tudtam ismét megtenni.
Egyszerűen besokalltam egy 15 éves lány önállóságán, vállára helyezett felelősség súlyán, hiszen túlzónak érzem, hogy jóformán egyedül küzd meg a gonosszal, és a folyamatos megpróbáltatás, sérülés, baleset, támadás ellenére még él és virul. Nincs gond egy erős hősnővel, aki igazi harcos és túlélő, nade Billi már-már egy elpusztíthatatlan csodanő, vagyis csodalány, hiszen annyira, de annyira fiatal.
Azonban kétségtelenül kalandos történet, szinte az első oldaltól kezdve viharos gyorsasággal sodorják el a hősnőt az események és nagyon kevés pihenőre van lehetőség.
Személy szerint azt hittem, hogy jobban fog kapcsolódni Az ördög csókjához, viszont azt kell mondjam a sorozat két része tulajdonképpen két különálló epizód, Billi két hihetetlen - az utóbbi jóval akciódúsabb - kalandja. Ami közös mindkettőben, hogy sikerült az írónak más-más, de annál meghatározóbb hangulatot teremtenie, illetve a romantika szele is hasonlóképpen érintette meg őket. Billi azért nem egy igazi lányos lány, így néha elgondolkodtam kellett-e bármelyik történetbe is egy romantikus szál, főleg, hogy szerintem nem annyira lettek felvezetve a lány részéről a nem baráti érzelmek, de ezt már ya sajátosságnak tudom be. Mindenesetre Ivan, a Billi korabeli orosz cárevics jobban a szívemhez nőtt, mint az orákulum albínó fiú. A sármos srácban meg van a lehetőség, hogy jó vezető váljon, álmai, ideái vannak, de még nagyon fiatal és tapasztalatlan, azonban ennek ellenére is igyekszik segíteni Billit a harcban. A már ismerős maroknyi templomos pedig hol felbukkant, hol eltűnt, magára hagyva a lányt egy lehetetlen küldetésben.
A borító és a fülszöveg is elég beszédes, hiszen előrevetítik, hogy valóban orosz földre utaznak a szereplők, és Marija Morevna és a Halhatatlan olvasása után már tudom, hogy a szerző merített az orosz mítoszokból is, hiszen Baba Jaga és Halhatatlan Koscsej az orosz népmesék hősei, és a Romanovok is hazájuk híres alakjai.
Összességében túl hihetetlennek érzem a hősnő által véghezvitt tettsorozatot, pedig ahogy az író a vámpírokat, vérfarkasokat és a mesebeli alakokat egy kissé átszabta, és pörgette az eseményeket még igazán tetszhetett is volna, így azonban egyszeri élménynek ment csak el.
Összességében túl hihetetlennek érzem a hősnő által véghezvitt tettsorozatot, pedig ahogy az író a vámpírokat, vérfarkasokat és a mesebeli alakokat egy kissé átszabta, és pörgette az eseményeket még igazán tetszhetett is volna, így azonban egyszeri élménynek ment csak el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése