Nancy Verde Barr - Az utolsó falat

Kiadó: Kulinária, 2008

Oldalszám: 296

Ár: 2890 Ft

Az őrült rukkolázással töltött napjaim egyikén akadt meg a szemem a könyvön, előtte még csak nem is hallottam róla, de azonnali utánanézésre sarkallt a cím és a fülszöveg, hiszen az idei évben már nem egy tűzhely mellett született szerelemről olvastam. Biztató vélemények és a lemaradt happ után a könyvtárban próbáltam szerencsét, mert bizony vágyódtam a könyv után.

A történet:

„A huszonkilenc éves Casey Costello, egy reggeli tévéműsor előkészítő szakácsa több félresikerült párkapcsolat után egy életre leírja a férfiakat. Elvégre kinek van ideje ilyen bohóságokra? Casey örül, ha sikerül kézben tartania a zsebkendőnyi méretű előkészítő konyha lármás személyzetét, kedvében járni a hisztis sztárvendégeknek, megfelelni olasz anyukájának (aki szerint a főzés az élet minden problémájára megoldást jelent), illetve rájönnie, hogy Sally Woods – a gasztronómia nagyasszonya, és a reggeli tévéműsor rendszeres szakácsa – miért viselkedik olyan különösen, amióta megjelent a színen az új PR‑ügynöke. Amikor a szexi, fiatal ír séf, Danny O’Shea vendégszereplésre érkezik a műsorba, Casey elutasítja a férfi közeledését. Ám miután egy olaszországi forgatás idején Danny izgalmas meglepetést főz ki a lánynak, az érzelmek felpezsdülnek, akár a jóféle habzóbor.”

Gondolatok:

Az írónő igyekezett változatos hozzávalókat felhasználni, hiszen voltak itt showműsor kulisszatitkai, receptek, olasz életérzés, egy kis itáliai körutazás, romantika, makacskodás, titkok, rejtélyek, egy „kémregény” néhány felvonása. Nagyjából mindegyikhez tudnék pro-kontra érveket sorakoztatni, és a továbbiakban igyekszem is elmondani, hogy miért csak egy átlagos, legfőképpen egyszeri olvasmánynak tartom.

Elég jelentős részét tette ki a regénynek a főzőműsorok, jelen esetben a Morning in America kulisszáinak bemutatása, a sok-sok háttérmunkással, akik precízen megtervezik a műsor felépítését, látványát, és előkészítik, fázisokra bontják és megfőzik a show háziasszonya által bemutatni kívánt fogásokat. Többnyire érdekesnek találtam olvasni ezeket a számunkra láthatatlan folyamatokat, bár néha már úgy éreztem túlságosan dokumentum jellegűre sikeredett. Viszont ezt teljes mértéken oldják a jópofa szereplők, a különc asszisztens, a kisegítő Tonyk, a nyafogó ételstylist, és a műsor nagyasszonya, a sztárszakács.

A sorok közt megbújó elég részletes recepteket jómagam nem igazán tudtam értékelni, mert szinte biztos vagyok benne, hogy a felét meg sem enném, de az is biztos, hogy aki vizuális típus, azt nyálcsorgatásra késztethetik ezek az ínyenc falatok.

Az olasz életérzést két oldalról is megkapjuk. Egyrészről Casey Costello, a főszereplő, olasz felmenőkkel rendelkező család szülötte, aki ha gyakorolja, akkor jól beszéli magát a nyelvet is és jól káromkodik olaszul verbálisan és nonverbálisan egyaránt, és az utóbbiak késztettek jobban mosolygásra. Családi hagyomány pedig a vasárnapi közös ebéd. Igazából ezzel csak az volt a problémám, hogy közel tizenöt ember rövid élettörténetét ismerhettük meg oldalakon keresztül és őszintén megmondva alig tudtam követni ki kicsoda, a fele nem is érdekelt, hiszen csak alkalmi szereplő volt. Így viszont nagyon soknak éreztem a rám zúdított információkat.

Az olaszos hangulatról másrészről pedig egy olasz városokat érintő körutazás gondoskodott, ahol a főzőműsor sztárvendégei voltak a helyi szakácsok és hagyományos olasz ételeik. Ekkor kaptunk egy csodás romantikus városnézéssel töltött napot, ahol Casey és Danny O’Shea végre közelebb kerülhettek egymáshoz.

Csakhogy a hangulatot igen gyorsan elvágta néhány kémregénybe illő fejezet, amely gondolom az izgalmakat akarta becsempészni a könyvbe, amit én rém feleslegesnek találtam, mivel röhejesen gyengécskére sikerült.

Danny O’Shea, a jóképű séf biztosította a romantikus vonalat, legalábbis igyekezett Casey kegyeibe férkőzni. A könyv végére barátkoztam meg vele igazán, hiszen nehezen tudtam átlépni a kifutófiús első benyomáson és a minden nővel flörtölő, taperoló stílusán, de egy idő után már könnyebb volt meglátnom benne a vonzó férfit. Ráadásul ír, ami már plusz pontot jelent számomra.

Bevallom, csalódott vagyok egy kicsit, sokkal jobb történetre számítottam, bár az olvasást így sem bántam meg, hiszen akadtak olyan részek, amelyek igazi élvezetet okoztak, de nem hiszem, hogy a jövőben újra a kezembe venném a történetet. 

3 pont