Nikolai valahogy az előző kötetek alatt nem nagyon keltette fel az érdeklődésem, nagyon keveset szerepelt. Rio könyvében viszont kiderült milyen jó barátságban vannak és ott tetszett a dühe, ahogy letámadta barátját az őrültsége miatt. Tetszett, ahogy rohant a harc elébe, hajtotta az ölhetnék. Ezt a viselkedést vártam volna most is.
De Niko most nem volt olyan kemény, mint akartam volna. Helyette néhol nagyon is édes volt, főleg mikor alig tudta kinyögni, hogy mit érez. És mikor használta a különleges adottságát, hogy menedéket készítsen magának és Renatanak.
Szóval Nikot megszerettem.
Renatat viszont annyira nem. Én valami harcos amazont vártam volna, valami Gena Showalter Anja hasonmást. De nem kaptam. Bátor?... lényegében az. Erős?...lelkileg. De összeségében nekem egy olyan nehéz múlttal rendelkező nőci, aki nem enged magához senkit, nem kér segítséget és nem ismeri a vámpírokat igazán.
Pedig most végre nem játszatták el a női főszereplővel, hogy megijedt az igazságtól, mikor kiderül, hogy a szerelme vámpír. Nem fut el Nikotól, mert ő más, de nagyon keveset tud a vámpírok világáról. Legalábbis szerintem.
A könyvről összességében felemás a véleményem. Szó szerint ketté lehetne vágni a könyvet. Az elő fele tele van három vámpír életének eseményeivel. Niko keresi az elsőgenerációs vámpírt. Meg is találja, úgy-ahogy. Aztán kiderül a fickóról, hogy egy idegesítő, szadista állat. A fia se jobb. Aztán még ott van az ügynökség vezetője. Niko nagy bajba kerül... kínzások.... megmentés. Jó néhány rész a gonosz emberek miatt számomra idegesítő volt.
Na itt a fordulópont, amikortól már inkább szerepelnek a főszereplők.
A végére az akció elég jó lett, bár Renata itt egyszer felidegelt, de nem baj. Az ellenség még mindig Dragos és nagyhatalmú tervei. Eddig bántam, hogy Marek meghalt és az Ős és leszármazottja lett az új ellenség. Szaporítás, kínzás, hadsereg... de most már egész érdekesek az események alakulásai.
Van egy jós kislány benne, a végére feltűnik egy gyilkos vámpír, aki nem is biztos, hogy olyan rossz. A Vadász felkeltette az érdeklődésem.
Események következnek be, amik hatással vannak Andreas Reichenre, így az ő könyvét most már nagyon várom. Már az elejétől szimpatikus volt nekem, de ezek után....
Szóval olvastam már ennél jóval jobb könyvet Adriantól, de azért várom a folytatást.
3,5 pont
Már nagyon várom ezt a könyvet, leírás alapján ez is izgalmas lesz. Remélem Hunter neve nem lesz magyarra fordítva.
VálaszTörlésHát nekem mindegy, hogy fordítják vagy nem, de az a fickó nagyon-nagyon izgalmas. Szerintem... igaz jóformán néhány jelenete volt.
VálaszTörlésÉn most Andreasra vagyok nagyon kíváncsi, főleg, hogy ma tettem egy felfedezést vele kapcsolatban. Vagyis a nőjével kapcsolatban.