2012. máj. 26.

Amanda Hocking - A vér szava

Könyvmolyképző, 2012
296 oldal
2999 Ft
e-book, előolvasás
A vér szava 1.

A Könyvmolyképző könyvheti megjelenési listáján találkoztam először az írónő nevével, amely számomra teljesen ismeretlenül csengett. Lehetőségem adódott előolvasónak lenni, és miután az eredeti fülszöveg olvasása után rábólintottam, hogy igen ez engem érdekel, nem is törődtem azzal, hogy jobban utánajárjak a szerzőnek. Azonban néhány oldalt elolvasva igencsak elkezdett furdalni a kíváncsiság, mivel sejtéseim támadtak. Ezek után nem is lepett meg, hogy egy 1984-es születésű hölgy kezei alatt született meg a történet, akinek karrierje 2010-ben – a Twilight megjelenése után - vette kezdetét. Egy kezem nem elég, hogy megszámoljam hány könyvet termelt ki abban az évben – bár azt nem tudhatom, hogy ezek megírása tényleg akkor történt-e vagy már (fél)kész műveket tökéletesítettek a megjelenéshez -, és úgy tűnik máig fáradhatatlanul dolgozik.

A történet
„A tizenhét éves Alice Bonham élete a feje tetejére áll, mikor megismerkedik Jackkel. A fiú, aki imádja a rózsaszín tornacipőket és a nyolcvanas évek alternatív rockzenéjét, teljesen más, mint akikkel eddig találkozott. Aztán Alice-t bemutatják Jack öccsének, Peternek... Bár Peter látni sem bírja, a lány megmagyarázhatatlan erővel vonzódik hozzá. Képtelen választani a két, nagyon különböző fiú között, de van ennél nagyobb problémája is: Jack és Peter vámpírok, és neki el kell döntenie, a szíve vagy a vére szavára hallgat...”

Gondolatok:
Eleinte kissé elszomorított, hogy már a fülszöveg elárulta, hogy vámpíros történettel állok szemben, azonban erre az első oldalakat olvasva is gyorsan rájöttem volna. Sőt ahogy haladtam a történetben egyre biztosabb lettem, hogy az írónő igen szerethette Stephenie Meyer történetét, főleg a Cullen családot és tágas lakhelyét. Hát igen, a könyv igencsak hajaz a nagy sikereket elért Twilightra, bár Alice nem egy Bella, Jack pedig cseppet sem Edward, de egyébként stimmelnek a dolgok.

Mivel Alice látványosan lusta, rendetlen, nemtörődöm lány, aki az órákat is inkább végigalussza, és a jegyei a legkevésbé sem érdeklik, így az iskola szinte teljes egészében mellőzésre kerül, és átadja a helyszínt Jack és családja házának, luxusautók utasterének és az éjszakának.

Elsőnek lép be a képbe mindenki imádatát elnyerő Jack, aki huszonnégy éves, vámpírévekben sem jelentősen több, szellemi színvonala – saját bevallása szerint is – azonban inkább egy tizenkét évesé, amely többek között videojáték szenvedélyében testesül meg. Legjobb válaszai a most nem mondhatom el, ne kérdezd, nem beszélhetek róla, kérdezd Ezrát, ő öregebb, jobban el tudja magyarázni, így Alice-szel folytatott párbeszédei többségét értelmetlennek találtam. Bár a lány tetteiben sem lelhetünk fel sok logikát. Számomra minden olyan természetellenesen zajlott, bár így igen könnyen fel tudta dolgozni a vámpírok létezését.

Igen hamar megismerjük Jack családját és velük kapcsolatban kifejezetten zavar, hogy nincs családnevük. A Twilight esetében ott voltak Cullenék, de itt csak annyit tudunk, hogy három testvér és egyikőjük felesége él egy fedél alatt, a nevük pedig Peter, Jack, Ezra és Mae. Úgy látszik hősnőnket pedig annyira se érdeklik a nevek, hogy legalább rákérdezzen. Mae a szeretni való tyúkanyó, Ezra a mindentudó, mindent megoldó „családapa”, Peter pedig a magának való különc és egyben a történet legérdekesebb karaktere.

Az írónő igyekezett múltbéli fájdalmakat csempészni a történetben, jelenben pedig Alice családját gazdagította problémákkal. Alice és öccse, Milo igazi összetartó testvérpár, akik egyedül kénytelenek boldogulni az életben, hiszen anyjuk jóformán csak aludni jár haza, nem ismeri őket, így szeretetet csak egymástól kapnak. Milo, tizenöt éves létére lépett elő családfővé, aki ételt tesz az asztalra és igyekszik összetartani a családot, miközben saját szexualitásával küzd. Alice nem sok segítséget nyújt neki, főleg, hogy ő is egyre gyakrabban tölti máshol az éjszakáit, és senki nincs aki gátat szabna a kimaradozásainak, ha mégis, akkor egy lázadó tini nemtörődömségével, eszetlenül cselekszik.

A szerelemről nem győzött meg az írónő, hiszen egyik pillanatban Alice azt hajtogatja, hogy nem érti miért zúg bele mindenki Jackbe, és őt teljesen hidegen hagyja, a másik pillanatban már úgy érzi szerelmes, de ha meglátja Petert, akkor alig bírja visszafogni magát, hogy transzba esve rá ne vesse magát. A vérük, és vámpírlétük azonban olyan keszekuszán csavarja a szálakat, hogy hiába a vonzalom, akkor sem lehetnek igazán együtt senkivel. Tehát ez még nem igazi szerelem számomra, ez csak a vér szava, ahogy a cím is mondja.

Miután nem dicsértem agyon a könyvet, azért még hadd jegyezzem meg, hogy a minden hibája, koppincs hatása ellenére is az olvasmányos kategóriába tartozik. Nem esett nehezemre átrágni magam rajta és a folytatás se lenne ellenemre, de nem tartom egy kiemelkedő történetnek, sok különlegességet nem tartalmaz. Viszont így is biztos vagyok benne, hogy sokan teszik majd le a voksukat a történet mellett, mert ez tényleg a fiatalságnak való ízig-vérig Vörös Pöttyös történet.  

3 pont

Megjelenik a Könyvhétre (2012. június 07-11).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...