Julie Garwood - Gyengéd lovag

Időről időre úgy érzem, hogy szükségem van egy-egy középkori romantikus történetre. Kell nekem, mert romantikus lelkem éhezik az ilyesfajta szerelmi civódásra és a műfaj teljes mértékben megbízható, hiszen minden könyvben megtalálom azt, amivel első látásra levett a lábamról, ami egyenlő a műfaj jellegzetességeivel: a megszokott karakterekkel, a mosolyra késztető szópárbajokkal, a (leendő) házastársak lassú és igen hangos összecsiszolódásával. Nélkülözhetetlenek a közös lovaglások, a várkastélyok és az angol vagy épp skót föld. Szinte mindig ugyan az, de minden történet mégis egy picit más.

Julie Garwood könyve volt az első áldozatom és azóta is az írónőt tartom elsőszámú kedvencemnek, ha középkori történetről van szó, bár be kell vallanom, számos könyv áll még előttem a témában.
2011-ben került újra kiadásra a Gyengéd lovag, de azóta is csak szemeztünk egymással. Csábító ár, az írónő neve egyfajta garancia számomra, mégis csak egy könyvtári példányra tettem rá a mancsom, hiszen a mai világban már jól át kell gondolni mire is adjuk ki a pénzt. Nem áradoztak róla túlságosan, így kicsit féltem, hogy talán egy gyengéd lovag története is gyengére sikerül, de félelmem alaptalan volt. Újfent remekül szórakoztam.

Elizabeth Montwrightnek sikerül megmenekülnie attól a mészárlástól, amelyben majdnem az egész családja elpusztul, és amely elűzi ősei otthonából. Bosszút esküszik, és parasztruhába bújva tér vissza a családi fészekbe, hogy segítséget kérjen a nagy hatalmú Geoffrey Berkley bárótól, aki időközben kiűzte a gyilkosokat.

A báró meghallgatja a panaszát, de elutasítja a kérését. Ugyanakkor elhatározza, hogy elcsábítja szépséges alattvalóját. Bár Elizabeth megpróbál ellenállni, szerelemre lobban a gáláns lovag iránt, aki mégis igazságot szolgáltat neki, miközben meghódítja a szívét. 

A két rendkívül különböző múltú szereplő pillanatok alatt a házasság kötelékében találja magát. Csupán egy látomásszerű találkozás, néhány napnyi ápolás és a kómából ébredve Geoffrey már cipeli is asszonykáját a nászágyba, hogy csak utána ismerje meg Elizabeth igazi természetét. A házasélet - az éjszakákat kivéve - nem könnyű, hiszen az egyikük engedelmességet és teljes alárendeltséget követel, addig a másik egyenlő partner akar lenni. Mindketten túl makacsok, hogy engedjenek, bár Elizabeth váltig állítja mennyire visszafogja igazi természetét és igyekszik ura kedvére tenni, de még ezzel együtt is sokszor állítja Geoffreyt azon döntés elé, hogy épp megfojtsa, vagy óvón ölelje engedetlen feleségét.

Számomra fontos tényező, hogy aktuális főhősnőnk naivsága, ártatlansága, esetleges butaságai mennyire válnak idegesítővé. Szerencsére Elizabethbe szorult annyi ész, hogy bőven a tűréshatáromon belül mozogjon, így vehemens és makacs viselkedése, alkalmankénti meggondolatlan cselekedetei leginkább mosolyra késztettek.

Geoffreyról nem kell szót ejteni. Hűvös és arrogáns, megszokta, hogy szavait csak isszák és engedelmeskednek neki, így nem csoda, hogy heves dührohamokkal fogadja az ellenálló fehérszemély viselkedését. Megszokott főhős, akibe aktuálisan, néhány órára kicsit bele tudok zúgni, de később könnyedén dobom el egy másik erős harcosért.

Teljes mértékben romantikus könyv, ahol bizony az ártatlan menyecske hamar túlteszi magát a nászéjszaka fájdalmain és Geoffrey minden kérésére készségesen válaszol és egyre ügyesebben gyakorolja a csábítás művészetét és nem egy légyottnak leszünk tanúi.

Szerintem Garwoodhoz képest is kidolgozatlan volt a fő témát képviselő mészárlás megtorlása, a tettesek kézre kerítése. Hiába került újra és újra beszédtémaként elő, a tetteknek nemigen lehetettünk szemtanúi. Elizabeth jóformán csupán értesült, hogy az ügy el van intézve, a bűnös meglakolt, de néhány sornál többet nem szántunk rá. Teljes mértékben a pár összecsiszolódása, érzelmeik napvilágra kerülése töltötte ki a sorokat. Így viszont, a már említett romantikus lelkem jóllakottan tette le a könyvet, a szám szinte állandó mosolyra görbült, tehát élvezetes órákat okozott az olvasás.
Ha a kedvenc skótjaim nem is szerepeltek benne, egy kellemes történelmi romantikusnak mindenképpen jó történet, ami előbb vagy utóbb, de a polcomra is felkerül.

4 pont

Kiadó: Gabo
Sorozat: önálló kötet
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 324
Ár: 1990 Ft

Egyedi értékelés: 4,2 pont
Forrás: könyvtár, de kell nekem