Ally Condie - Matched - Egymáshoz rendelve

Matched trilógia 1.

Mikor már kezd lecsengeni a „nagy Matched-láz”, - hiszen újabb trónkövetelők törtek be a magyar disztopiás regények világába, - én is elmondhatom magamról, hogy bizony elolvastam. Nem elvárásokkal, csupán kíváncsisággal telve vettem a kezembe a könyvet, mert hát az ódák az én fülembe is elértek.

A Globális Felmelegedés után a rendszer összeomlott, és a helyén létrejött a Társadalom, ahol nincs éhezés, nincs betegség, nincs bűnözés, és a hivatalnokok döntenek róla, hogy kit szeretsz, hol dolgozol és mikor halsz meg.

Cassia harmonikusan él ebben a steril világban és meg van győződve róla, hogy ha betartja a szabályokat, hosszú élete, tökéletes munkahelye és társa lesz. Amikor a Párosító Bankett után legjobb barátja jelenik meg számítógépe képernyőjén, Cassia biztosan tudja, hogy ő az igazi…A képernyő azonban hirtelen elsötétül, és egy másik fiú arca villan fel rajta. Cassia nehéz döntés előtt áll. Merre induljon? Xandert kövesse a jól ismert, kitaposott úton, vagy esetleg Ky után eredjen az ismeretlenbe vezető, sötét ösvényen? Tökéletesség és szenvedély között kell választania.

Nem mintha nem lett volna elképzelésem a fülszöveg és a borító alapján, hogy milyen Társadalom is tárul majd elém, na de akkor is szíven ütöttek az „optimális eredményt” szavak egészen a legelején, amikor a két fiatal élete egyik legmeghatározóbb eseményére indul és búcsúzóul a ”sok szerencsét” helyett megkövetelt és rendkívül rideg mondat hagyja el ajkukat. Én innentől a képzeletben egy búrát tettem a „feltálalt” történetre, léptem egy lépést hátra és hűvös várakozással néztem a folytatás elébe, ami rendkívül jó mazochista könyvnek bizonyult.

Szinte állandó jelleggel sikoltozott minden sejtem egy olyan világ, egy olyan élet ellen, amiben Cassia él. Kezdve a párválasztásról, a halál óraműpontosságú bekövetkezésétől, az álmok leolvasásán át, egyszóval ettől a szabályok szigorú rendszerétől. Az agyam eldobtam a száz legjobb listáktól és én, aki a verseket értékelni nem tudom, ittam Dylan Thomas Csöndben ne lépj az éjszakába át c. versének megmaradt (tiltott) sorait. Rendkívüli módon előhozta a szinte nem létező lázadozó énem.

Mazochista módon vártam Cassia minden következő mondatát, hogy ugyan mily förtelmeket tud még tárgyilagosan elém vetni, amitől frászt kapok, miközben türelmetlenül biztattam a lányt, hogy az erősödő passzív ellenállást dobja már végre félre és igazi tetteket vigyen véghez.

Mivel Cassia szemén keresztül látjuk az eseményeket, nem tett túl jót, hogy cseppet sem kedveltem meg a lányt és ugyanolyan távolságtartó maradtam szinte mindenkivel szemben. A nagypapa és a szülők tudták a leginkább megkedveltetni magukat, és miután kicsit helyreraktam magamban Ky-t is, kezdtem megbarátkozni a hősszerelmessel is.

Ha mint ifjúsági romantikust nézem a könyvet, akkor bizony igen gyengére sikerült ez a szerelmi háromszög. Egyrészt Cassia érzelmeit Xander iránt cseppet sem tudom a szerelem számlájára írni. Egyszerű biztonságos és megszokott barátság, amibe Cassia boldogan beletörődne, hiszen a hivatalnokok jóváhagyták. Így a háromszög egyik pontja kiesett. Ky-al bontakozó lamúr, viszont már egész más lapra tartozik, bár a lány által néhol sugallni kívánt szenvedélyből én nem sokat érzékeltem. Inkább ártatlannak, és néhol meghittnek tartottam. Azt pedig, hogy a Társadalom a végén még néhányszor beint nekik, külön értékelni tudtam és ez nagyon kellett a könyvnek.

Nem tudom hol volt a pont, amikor már kifejezetten élveztem is az olvasást, de tény, hogy amíg a történések jóformán abból álltak, hogy Cassia bemutatja a Társadalom egy újabb szabályát, a mindennapi életüket, csupán puffogtam magamban és vártam volna valami csodát, hogy ne csak viszolygást érezzek, és ne nézzem Cassiat egy birkának, aki csak a sorban ballag. Azonban egyre sokasodtak a család számára cseppet sem hétköznapi események és a szinte vicc számba menő lázadásra utaló jelek, na meg azok "megtorlásai" lassan, de jó felé terelték az eseményeket. Szóval a utolsó harmad mindenképpen biztosította, hogy kézbe szeretném venni a folytatást, mégis azt gondolom, hogy túl nagy felhajtás alakult ki a könyv körül, személy szerint én aztán nem estem hasra tőle.

Nem fényeztem a könyv fantasztikus mivoltát, viszont be kell vallanom azt is, hogy ha már egy történet erős érzelmeket tud kiváltani az olvasójából, akkor nem veszett kárba az olvasással töltött idő. Továbbá mondhatni, hogy felfelé ívelt az érdeklődési faktora, amivel ha egy meredek hegyet nem is, de egy dombocskát megmásztam.

3,5 pont

Kiadó: Ciceró Könyvstúdió Kft.
Sorozat: Matched trilógia 1.
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 344
Ár: 2990 Ft

Egyedi értékelés: 3,3 pont
Forrás: kölcsönbe, saját köszönöm nem kell