Alex Flinn - Csók, pont jókor

Kiadó: Könyvmolyképző, 2012 

Oldalszám: 376

Ár: 2999 Ft

>>OLVASS BELE!<<

Mit mondjak, Csipkerózsika és én nem voltuk nagy haverok kiskoromban, így különösebben nem csigázott fel a létező modern változat híre, viszont miután a Beastly jól sikerült Alex Flinn írói keze alatt, így nem volt kétséges, hogy álomszuszék királylány történetét is szemrevételezni szeretném. Azonban a kiadó által közzétett ízelítő nem győzött meg, hogy szeretni fogom és félelmeim nem is voltak alaptalanok, de a szereplők egyszer csak kinőtték idegesítő mivoltukat és igazán aranyos és sokkal mesésebb történet kerekedett ki, mint gondoltam volna.

A történet:

„Taliát egy átok sújtja… Jack megtöri az átkot.

Mondták nekem, hogy óvakodjak attól az átkozott orsótól, de ez annyira elbűvölő volt, annyira hipnotikus…

Aznap csak egy kis kalandra vágytam, ezért léptem meg a turistacsoporttól. De találni egy kómában lévő várost, benne egy állati dögösen kinéző, alvó kiscsajjal, na ez nem éppen az volt, amire számítottam.

Ugyanott ébredtem, de egy egészen más időben – egy vadidegen csókja ébresztett fel.

Én nem azért csókoltam meg, hogy segítsek rajta. Néha csak úgy csókolózik az ember.

Nem tudtam, hogy aztán ez fog történni. Most aztán alaposan benne vagyok a pácban, mivel az apám, a király engem okol, hogy romlásba döntöttem az országunkat. Nincs más választásom, mint elszökni innen, méghozzá ezzel a közemberrel!

Most aztán jól megszívtam: itt van a nyakamon ez a gügye királykisasszony, plusz a bőröndje, tele az ékszereivel… Az egyetlen jó hír: a szüleim totál ki lesznek kattanva!

Képzeld el, hogy párkapcsolati gondjaid vannak. Aztán zárd az ajkad egy kábultan szunyókáló egyénéhez, akiről aztán kiderül, hogy idestova 316 éves az illető. Vajon egy csók átsegíthet mindenen – akár az időn is?”

Gondolatok:

Bár rendkívül gyorsan peregtek a kezeim között a lapok, nem sikerült egykönnyen megbarátkoznom a szereplőkkel. Talia, királykisasszony a javából, aki tündérektől kapta szépségét, báját, észbéli képességeit. Nemes tulajdonságainak teljes tudatában éli szerinte igen sanyarú életét, hiszen az orsós mizéria miatt ketrecbe van zárva, miközben ő szabadságról, utazásról ábrándozik. Megsajnálni cseppet sem sikerült ezt az elkényeztetett, egoista fruskát, sőt elég rendesen falra másztam tőle, de partnere, a hercegi címmel nem rendelkező Jack sem piskóta, a vitathatatlan amerikai stílusával. Már-már annyira laza, hogy majd szétesik, és miért is érezné perverznek (velem ellentétben) egy gyönyörű, alvó lány megcsókolását. Szegény fickó is bánatos, hiszen szerelme lapátra tette, szülei kipenderítették otthonról és egy unalmas, múzeumlátogatásokkal teli körútra kényszerítették. Úgy vélem igazán egymásnak szánta őket a sors, hagy bosszantsák csak egymást.

Kétségtelen, hogy én sem bírtam vigyor nélkül az ébredés utáni hercehurcát, de úgy érzem, hogy Amerika földjére lépve került a történet abba a mederbe, amit igazán élvezni tudtam.

A fiatalokkal hazaérkezve szembesültünk Travis családi problémáival. Kollektíven baj van minden egyes taggal. Apja nem kissé munkamániás és fiát elvárások elé állítja, hiszen a családi biznisznek mennie kell tovább. Az anya már-már úgy tűnik lemondott léhűtő fiáról, akit semmi sem érdekel a bulizáson kívül. A hugica is küzd az önértékelési problémáival, barátnőivel és tehetségével. Travisben pedig ott a megfelelési kényszer. Míg Taliával nem találkozott, csupán azt tudta, hogy nem akar üzletember lenni, de a lány ráébreszti álmaira és ráveszi, hogy nyíljon meg és álljon ki magáért. A végére kiderült, hogy milyen rendes ember lakik a felszín alatt.

Meglepett, hogy az elkényeztetett királykisasszonyka folyamatosan dobta le magáról az idegesítő vonásait és saját állítása szerint is igazi diplomataként rendet tett a környezetében. Nagyon gyorsan alkalmazkodott a modern korhoz, bebizonyította, hogy tényleg van ész a buksijában, amit én az elején határozottan cáfoltam volna. Az átkot mondó boszorkányt nem tudta maga mögött hagyni, hiszen Malvólia végig kísértette, próbálta elbizonytalanítani az igaz szerelem csókjával kapcsolatban, és a végére igazán mesés próbatétel elé kellett állítani a „herceget”.

A boszorkát is szerethetővé tette az írónő, ahogy jóformán mindenkit átformált kicsit, Travis szüleitől, Talia atyjáig, és a végére Eufrázia országának is megteremtette a lehetőséget a továbbélésre, régiként az új korban.

Míg A szörnyszívűre azt mondanám, hogy fantasy elemekkel tarkított modern feldolgozás, addig a Csók, pont jókor megmaradt mesének, XXI. század ide vagy oda. A szereplők látványosan változtak, a végére lettek igazán szerethetők és a szerelem is fokozatosan kúszott be a sorok közé. Kétségtelen, hogy megmosolyogtató, aranyos történet, bár a Beastly jobban tetszett.