Susan Wiggs - Tóparti történetek 5-6.

Szinte pillanatok alatt fogyasztottam el a Tóparti történetek első négy kötetét, és hiába várt még rám ugyanennyi a kedvencé vált sorozatból, valamiért mégis megálltam egy kicsit. Lehet, hogy már akkor súghattak valamit a belső ösztöneim, mert azt kell mondjam, amint áttértünk a Noah oldalán (Téli varázs) felsorakoztatott szereplőkre, úgy érzem a varázs megkopott és a Bellamyk jelentősebb szereplése nélkül az újabb Tóparti történetek csupán egyszeri olvasásra elegendő élményt nyújtottak.

Kiadó: Harlequin, 2010

Oldalszám: 352

Ár: 1595 Ft

5. Befogad-lak

Estélyi ruhában, magas sarkú cipőben, poggyász nélkül száll repülőre Kimberly van Dorn, hogy maga mögött hagyja gondosan felépített karrierjét és híres sportoló barátját. Amikor édesanyja hazaviszi a kocsiján, a lánynak leesik az álla, ugyanis az előkelő családi villában most csiricsáréra pingált panzió működik. Penelope elmeséli, hogy férje halála után úszott az adósságban, s nem maradt más tulajdona, mint a szüleitől örökölt udvarház. Kim egyre jobban megbarátkozik a fizető vendégekkel, különösen Bo Crutcherrel, a jóképű baseballjátékossal. A férfi nyugodt életét egyszerre forgószélként kavarja fel két hír: végre bekerülhet a profi ligába, a nagymenők közé, csakhogy a sors váratlan fordulata miatt gondoskodnia kell tizenkét éves fiáról, akit még életében nem látott. Nehéz helyzetében épp a megközelíthetetlennek tűnő, csodaszép Kimberly siet a segítségére…

Kapcsolat az előző kötetekkel

Kimberly von Dorn: szerintem vele még nem találkozhattunk

Bo Crutcher: baseballjátékos és a Noah helyi amatőr zenekarának basszusgitárosa

Tény, hogy Bo Crutcher nem tartozott a legjobban várt szereplők közé, így oly nagy elvárásaim nem voltak, de a kötetet még így is meglepően unalmasnak találtam. Teljes mértékben családias kategória, ahol a romantika másodlagos szerepet kap.

Bo Crtucher még az előző kötetben lepte meg barátját a vallomásával, miszerint van egy fia, akivel még sosem találkozott. A sors most úgy hozza, hogy magához kell vennie a tizenkét éves AJ-t, mert az anyját ki akarják toloncolni az országból. Az apa-fiú kapcsolat rögös útját követhetjük nyomon, miközben Bo-t meglegyinti a szerelem szele.

Bevallom őszintén, alig másfél hónapja olvastam a könyvet, de a java része már a sötétség homályába veszett. Emlékszem, hogy Bo visszaemlékezése AJ édesanyjával való szerelmére sokkal jobban megfogott, mint a jelene Kimmel, és Daisy is képviselte a Bellamykat, de hogy mi tett ki háromszázötven oldalt… arra teljes egészében már nem emlékszem. Arra viszont igen, hogy a leendő páros a kötet felénél még nem igen volt beszélő viszonyban, hiszen jóformán nem is találkoztak. Nálam ez már rossz pont. Se a történetre, se a karakterekre nem mondanám, hogy jeleskedtek volna, kissé vérszegény életet éltek a lapokon.

3 pont

Kiadó: Harlequin, 2010

Oldalszám: 336

Ár: 1595 Ft

6. Mennyből az angyal

Maureen Davenport, a jelentéktelen külsejű, pedáns könyvtároslány arra készül, hogy megrendezze a legcsodálatosabb pásztorjátékot, melyet Avalon lakói valaha láttak. Kéretlen segítőként mellé szegődik Eddie, akit a bíróság az ittasan okozott balesete után közmunkára ítélt. A hosszú hajú, tetovált fiatalember gyökeresen másképp gondolkodik a karácsonyról, mint a lány, viszont tagadhatatlanul ért a problémás gyerekek nyelvén. S a lelkes készülődés közben, a kavargó hópelyhek, templomi énekek, ízletes sütik és ünnepi titkok forgatagában a két fiatal végül egymásba szeret…

Kapcsolat az előző kötetekkel

Maureen Davenport: Avalon könyvtárosa

Eddie Haven: Noah és Bo Crutcher cimborája, a közös együttes zeneszerzője, gitárosa, énekese,

Erre a történetre is csak azt tudom mondani, hogy egyszeri élménynek megfelelt. Kissé szimpatikusabb szereplőkkel, a karácsony szellemével egy fokkal még élvezhetőbb is volt az előző kötetnél, de szerintem messze elmarad az első kötetektől. Hiányoznak a Bellamyk!

Maureen Davenport, könyvtáros és ezzel majdnem mindent el is mondtam róla. Látatlanban is nyugodtan rá lehet húzni az összes sztereotip gondolatot, jellemvonást. Feszes kontyos, szemüveges, dirigálós, precíz, humortalan, szenteskedő, szürke egér. Bár úgy tíz éve éli csak az aggszüzek, vénkisasszonyok életét, mert előtte egy teljesen más személy volt. Ahogy teltek az oldalakat, ahogyan csak emlegette a régi fájdalmakat, úgy erősödött bennem az érzés, hogy bizony nem leszek teljesen meghatva, amikor végre elmeséli élete katasztrófáját. Igazam is lett, és utána már nem csak karótnyeltsége volt zavaró, de már gyávának is tartottam, aki álmait hátrahagyva a könnyebb utat választotta, majd tetézte azzal, hogy tapintatlanul avatkozott Eddie életébe. Ezek után én nem értem, hogyan és legfőképp mikor habarodott bele a férfi, nekem egyszerűen nem fér a fejembe. Kétségtelen, hogy egy jótét lélek, odaadással végzi munkáját, remek családja van és az év egyik legfennköltebb időszakának érzi a karácsonyt, de összességében nekem több esetben volt kevésbé szimpatikus.

Eddie eddig nem volt túl sokat a színen, de most már kissé más szemmel nézem az előző kötetekben elhangzott szavait és értelmet nyertek az utalások. A gyerekkori filmes sikerei nem hoztak számára se vagyont, se boldogságot, se kellemes családi emlékeket, főleg nem karácsonykor, így Maureen-nel ellentétben ő nem híve a karácsonyi ünneplésnek, mégis remek menekülési alkalom az éves pásztorjáték megrendezésében való részvétel. Rendkívül nyílt ember, és kendőzetlenül mesél múltbéli hibáiról, fájdalmáról, bár a legfontosabbakat mégis magában tartja. Tetszett, hogy milyen jól bánt a gyerekekkel, és annak ellenére, hogy az elején még erősen irritáló volt a tuskósága, hamar megkedveltem.

Régi ismerősökben nem teng túl a kötet, bár Eddie cimborái felbukkannak, hogy húzzák a szerelembe eső férfit, Olivia Maureennek nyújt segítséget, Daisy pedig nehéz döntések elé néz, az írónő pedig erősen megdöbbentő és lezáratlan jelenet közepén hagyott engem, így már nagyon szeretném olvasni az ő történetét.

A kötet vége nagyon tetszett, az előadás, a kibékülés és a karácsonyi csodák igen hangulatosra sikeredtek, és az én szívemet is meglágyították.

3,5 pont

Folytatás következik, hiszen még két kötet van hátra.