Könyves szokások

Eljött a második hét és én már megint a végét járom és az utolsó pillanatban rittyentek ide valamit, pedig most mindegyik témáról szívesen írok. Ezek pedig a következők.

Vegyem vagy vigyem, avagy könyvtár vagy vásárlás?

Én mind a kettőre voksolok, hiszen könyvet is veszek, és könyvtárba is járok.

Igazából van egy olyan furcsa hóbortom, hogy zavarnak a polcomon az olyan könyvek, amik nem tetszettek, vagy már tudom róluk, hogy nemigen fogom őket újra elővenni. Mivel nem dúskálok elkölthető milliókban, így jól meg kell gondolnom, hogy milyen könyvet veszek.

Mondhatni a mottóm lehetne, hogy „ne vegyél könyvet, míg előtte el nem olvastad”. Persze léteznek kivételek, mégpedig a következők:

-  a vásárlandó könyv egy sorozat legújabb kötete

-   kedvenc szerző új könyve

-  akcióban ingyen adják a többi mellé (ilyenkor szoktam „csak érdekel” kategóriába eső

könyveket is megvenni)

-   valami nagyobb esemény után megajándékozom magam néhány könyvvel

Egyéb esetekben marad a könyvtár vagy e-book. Ha letesztelem, és úgy ítélem meg, hogy nekem kell, akkor előbb utóbb megszerzem magamnak

Nem igazán szeretek könyvesboltokba járni. Igazából látom a sok szép könyvet, de sose állnék neki ott beleolvasni a könyvbe. Ez egyáltalán nem szokásom, hiszen ha már eldöntöttem, hogy valamit elolvasok, akkor így vagy úgy, de valahonnan megszerzem és majd olvasás után döntöm el, hogy elővenném-e még egyszer, kell-e nekem itthonra. Ha vásárolok, szinte minden esetben akcióban, tehát -30% felett. Persze itt is vannak kivételek, amikor nem tudok várni és szinte előrendeléssel már el is hozom, de az ilyen nagyon ritka. Teljes áron pedig végképp nem vásárolok.

Könyvtárba már lassan másfél éve járok folyamatosan. Számos olyan könyv van, amiről tudom, hogy nem lesz számomra száz százalékos élmény, mégis el akarom olvasni, vagy épp az egyszer olvasós kategóriát látom bennük. Így ezeket pénzkidobás nélkül el tudom olvasni, csak türelmesnek kell lennem, hogy akkor is bent legyenek, amikor én is a könyvtárban járok.

Két könyvtárba is beiratkoztam, szóval szinte állandóan van nálam nem saját könyv.

Szerintem ez eléggé jól működik. Ritkán kell azt érezem, hogy csak pocsékoltam a drága pénzt és tudom, hogy a kedvenceimet bármikor levehetem a polcról és már a könyveim nagyrésze többször járt a kezemben.

E-book vs. könyv

Természetesen könyvet ajánlok mindenkinek. Kényelmesebb, talán kevésbé szemkárosító és mégis csak tapinthatod, szagolhatod. Kedvencek kötelezőek könyvben meglenni otthon, de én nem vetem meg az e-bookot sem. Egyrészt azért, mert sok könyvhöz hamarabb tudok így hozzájutni. Igen számos sorozatommal türelmetlen vagyok, de nincs mindig anyagi lehetőségem az egy hónap alatt kiadott 5-6 új friss példányt megvenni.

Nem érzem úgy, hogy bármilyen negatív hatással lenne az olvasás élményére, ha azt laptopon teszem, a fantáziám kompatibilis a gépi szöveggel is. Bár szemüveges vagyok, mégsem érzem, hogy annyira zavarná a szemem, ha monitort kell bámulnom. Még e-book olvasót nem szereztem be, és nem is tudom, hogy erre mikor is lesz lehetőségem.

Kalózkodás ide vagy oda, én örülök hogy vannak e-bookok, annak meg még inkább, hogy már venni is lehet e-bookot, mert hát a legalitásra buzdítsuk a népet. Lehetetlenség lenne bírni a tempót nélkülük.

Sorozatok…

Nagyjából már meghaladja az otthoni magánkönyvtáram a 200 db példányt és azt mondhatom, hogy nem azt kell megszámolnom, hogy hány darab könyvem van, ami sorozathoz tartozik, hanem azt, ami nem tartozik valahová. Igen könnyebben kapok egy számot, ha az önálló köteteket nézem, és azt mondhatom, hogy nemigen haladja meg a 40db-ot. És ezek csak az itthoni könyveim. Ha azt nézem, hogy az összes elolvasott könyvem közül mik voltak önálló kötetek, nagyjából ugyanez az arány szintén fennállna.

Így már ki merem jelenteni, hogy sorozatfüggő vagyok. A blogon vezetek is egy kis listát, hogy miket olvasok, hol tartok.

Ifjúsági sorozataim tovább

Paranormális romantikusok tovább

Romantikus könyvek tovább

Szerintem ez még nem is az összes, de a lényeg ebből is leszűrhető.

A könyvespolcaim rendszere

Nem mondhatnám, hogy van kifejezetten könyvespolcom. Mondjuk van egy kisebb, de az inkább dekoráció gyanánt készült, hogy elfedje a nagy üres falat, de nagyobbra nem mertem, mert félek, hogy leszakad az éjszaka közepén az ágyamra. A legtöbb könyvem így a szerkényem polcain rostokol.

Elsődleges szempont a kiadók szerinti elkülönítés, de igyekszem a műfajban közelállókat egymáshoz közel pakolni. Kiadókon belül nincs különösebb rendszer a műfaji elkülönítésen kívül, inkább próbálok úgy pakolni, hogy a gerincek stílusa, színe harmonizáljon.

Büszkeségem az Agave polc, viszont nagyon úgy tűnik, hogy betelt. Csodaszépek egymás mellett L.K. Hamilton művei.

Jó nagy részt kitesznek az Ulpius paranormális sorozatai, míg az Ulpius romantikusok mellett helyet kaptak a Gabo történelmi romantikái.

A Könyvmolyképző képviseli az ifjúsági szekciót, de látvány és a könyv formája, stílusa miatt az Egmont Dark könyvei foglalnak helyet mellette. Van egy nőcis és egy fantasy Kellys részleg és van még külön néhány keménykötéses könyv is.

Én látom bennük a rendszert, de nagy bajban vagyok, mert helyszűkében szenvedek. Kénytelen leszek egymásra pakolni, fordítgatni a könyveket, ha még szeretnék magamnak vásárolni.