2009. júl. 3.

Alyson Noel - Evermore (Mindörökké)

Mióta egy szörnyű autóbalesetben odaveszett a családja, a tizenhat éves Ever látja az emberek auráját, hallja a gondolataikat, s egy érintésből kiolvassa az élettörténetüket. Mivel elkerül minden emberi érintést, hogy leplezze a képességeit, csodabogárként tartják számon új iskolájában - de minden megváltozik, amikor megismerkedik Damen Auguste-tal. Damen jóképű, egzotikus, gazdag és rengeteg titka van - és ő az egyetlen, aki elhallgattathatja a zajokat a fejében. A lány nem tudja, kicsoda (vagy micsoda) Damen valójában. A fiú a fény és a sötétség határán jár, egy elvarázsolt világban, ahol senki sem hal meg.

Ez a könyv is bővelkedik meglepő, szokatlan eseményekben. Aki tudatlanul olvassa, az várja mikor derül ki, hogy a főszereplő srác vámpír. Mert hát ugye ezt szoktuk meg. Na ebben ilyen nem lesz, de sok utalás akár félreérthető is lehet.

Ez sem egy szokványos szerelem. Az elejétől kezdve sem. És mikor is kezdődött. A mű végére kiderül, hogy Damen szerelme már évszázadok óta tart. Mivel Ever lelke állandóan reinkarnálódik. De Damen állandóan elveszti, mivel egy számító nőszemély, Drina magának követeli Dament, így újra és újra megöli Evert.

Na jó most nagyon előreszaladtam.

Első furcsaság nekem az elbeszélés módjában volt. Nem ehhez vagyok szokva, mindent jelen időben mesél el. Szerintem ehhez hozzá kell szokni, nekem legalábbis igen.

Ever új suliba jár egy ideje, próbál minél láthatatlanabb lenni. A régi sulijában a népszerű lányok közé tartozott, csinosan öltözködött, pasizott. De jött a baleset és megváltozott az élete. Szülei meghaltak, és azóta látja az aurát, hallja a gondolatokat. Ezek ellenére próbál normális életet élni, kizárni a kellemetlen információkat. Kapucni alá bújik és hangos zenével zárja el magát a külvilágtól. Barátai kedvelik. Haven egy furcsa szerzet, fel akarja magára hívni a figyelmet, egy kis szeretetet akar a szüleitől, vagy egyáltalán bárkitől. Gót stílussal kezdi, de folyamatosan beújít. Miles, a meleg srác színészi babérokra vágyik. Ők a kis csapat.

Még egy kis furcsaságként, Evert rendszeresen látogatja halott húga, Riley. Már csak ő marad számára, nem is akarja elengedni, pedig Rileynak máshol lenne a helye, ideje lenne továbblépnie. Ezt Ever is belátja egyszer és meg kell hozni a nehéz döntéseit.

Az így sem túl normális életét még inkább felkavarja Damen megjelenése. Ki ez a helyes srác valójában. Már az elejéntől kezdve vonzódik Everhez. Ever viszont csak később ismeri be, hogy hasonlóan érez.

Na nekem személy szerint a mű 3/4ig nem mindig volt szimpi Damen. Mindig olyan érzésem volt vele kapcsolatban, hogy valami nem stimmel vele. Oké tudhattam, hogy nem normál ember, de akkor is kicsoda és micsoda.

Damen sokat lóg a suliból, de mégis mindig jó jegyet kap. 17 éves korára túl sok helyen élt. Szinte alig eszik, mindig valami piros löttyöt iszik. Jobban fest, mint maga Picasso, néha hihetetlenül gyors tud lenni. Ja és csak úgy virágokat tud varázsolni a füled mögül. Ever mindig piros tulipánt kap. Ha pedig Ever a közelébe van, vagy hozzáér, a látó képességei megszünnek, vagy legalábbis enyhülnek.

Na telnek a napok, hetek. A fiatalok összejönnek. De a sok titkot nem viseli Ever túl jól, ezért könnyen berág Damenre. Felbukkan a szinen Drina is. Bulik, csókok, veszekedések után azonban csak ki kell derülni az igazságnak.

A lényeg az, hogy Evert a balesetekor Damen, hozta vissza a halálból. Mert nem akarta elveszíteni, és Ever is még hezitált, hogy kövesse e családját. Damen egy kb. 600 éves hallhatatlan srác. Saját erejéből, tudásából lett az aki. De nem volt mindig ilyen jóságos mint most. Régebben becsvágyó volt. De Ever régi reinkarnácója megváltoztatta. Drina megpedig lényegében a "felesége", de ő már nem szereti. Drina viszont még mindig szereti Dament. Így harcol is érte, mindenre képes, még ölni is. Most is megpróbálja, de fordítva sül el.

A vége persze happy end. Saját döntése alapján Ever is hallhatatlan lesz és halhatatlan szerelemmel szeretik végre egymást Damennel.

Amit igazán sajnálok, hogy a sok év alatt Damen és Ever szerelme sosen teljesedhetet be. Ever mindig szűzen halt meg. Most itt szerintem lett volna egy tökéletes alkalom, helyszín... és az írónő mégse adta meg nekik a lehetőséget. Oké most már együtt vannak, de hát azt mi csak elképzelhetjük.

Összességében nekem tetszett a történet. Bár annyira nem sikerült megkedvelnek Dament, mint pl. Edwardot a Twilightból, vagy Lucast az Evernightból.


3 pont

1 megjegyzés:

  1. Régebben olvastam ezt a sorozatot, akkor bejött. Nem tudom, ha most újraolvasnám, mennyire változna a véleményem, de azért köszi :)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...