2011. jan. 12.

J.R. Ward - Sóvárgás

Bukott angyalok 2.

Pont tegnap írtam, hogy nem értek egyet azzal az állítással, miszerint a Sóvárgás jobb, mint a Kapzsiság. Ezt nagyon egyszerűen meg tudom magyarázni. Egyrészt ebben a kötetben szerintem nagyon elveszett a fantasy vonal. Hiába volt benne szellem, angyalszárny és "pokoli buli" is. Nem adták azt az érzést, hogy egy különleges világban is vagyok. Én fantasyra számítottam, de nem érzem azt, hogy meg is kaptam. Másrészt, előző postom azzal zártam, hogy kell a kötetekbe egy megfelelő pár, akik megszerethetek. Nem mondom, hogy Grier és Isaac nem volt szimpatikus, csak nem lettek kedvenceim. Viszont több olyan tett, mondat, változás volt, amik úgy érzem kárpótolták a "hiányérzetem." Összességében élveztem az olvasást.

Jim Isaac Rothe keresésére indul, hogy megmentse a menekülő, volt katonát, a végleges likvidálástól, közben pedig rájön, hogy kit is kell megmentenie vagy mégsem. Isaac jelenleg illegális ketrecharcból gyűjtögeti a pénzt a meneküléshez, mikor elkapják a rendőrök. Kirendelt ügyvédnője nem véletlenül pedig Grier Childe lesz. Grier a befolyásos, sok titkot őrző, vagyonos apuci mára egyetlen gyermeke. Testvére meghalt, de Grier rendszeresen beszélget a szellemével. Mikor megpillantják egymást Isaac elámul a gyönyörű nőn és segíteni akarásán. Grier pedig egy újabb megmentendő, de hihetetlenül szexi ügyfelet lát. Grier minden veszélyt figyelmen kívül hagyva próbálja Isaac-et meggyőzni, hogy térjen jó útra. Felajánlja lakását egy éjszakára, a testét néhány alkalomra és a szívét örökre. 
Jim miközben segíteni próbál Isaac-nek, lebeszélni Matthiast a gyilkosságról, átesik első megrázkódtatásán Devinával, aki egy kis "pokoli bulit" rendez neki. Feltűnik a fürdőszobai halott lány lelke is, akivel úgy gondolom még találkozni fogunk. Adrian szépen halad az őrültség felé, megmutatja a gyengébb oldalát. Néha az arkangyalok is közbelépnek, hogy segítsenek.

A könyv inkább volt Isaac vesszőfutása a titkos szövetségi egység ellen, ahol felbukkannak más ügynökök, hogy segítsék, vagy akadályozzák. Feladom magam, vagy nem. Meghalok vagy nem. Elmondok mindent vagy nem.
Jobban szerettem volna, ha Isaac tényleg egy kis bűnőzö, egy kemény, harcedzett ketrecharcos. De nem ő egy profi gyilkos, akinek tiszta a lelkiismerete. Tetszett, hogy udvarias volt Grierrel. Mindig mosolyogtam, mikor mondta, hogy "igen hölgyem", amikor levette a sáros cipőt és úgy lépett be a házba. A szívbajt hozta rám a végén, hogy majdnem...
Griert eleinte túl merevnek tartottam. Szoros konty, kiskosztüm, viszont akkor tetszett a legjobban mikor kicsúszott a száján néhány csúnya szó, mikor ő kezdeményezett, mikor kimondta, hogy épp mire vágyik. Aztán persze nem tetszett, amikor elkezdett agyalni rossz dolgokról Isaac-kel kapcsolatban.
Jó párost alkotnak együtt, de nem nőttek a szívemhez. Jók voltak a közös jelenetek, főleg az utolsó oldalak.

Jim, Adrian, Eddie... még mindig azt mondhatom, hogy nem az én karaktereim, de tudtak mutatni olyat, amitől már közelednek. Eddie - Edward, bocsánat, de mindig nevethetnékem támadt, mikor Nigel Edwardként beszélt róla. Nem tudok egy hajfonatos, szárnyas fickót Edwardnak elképzelni. Szóval ő azzal lepett meg, hogy kiderült, milyen kis lepedőakrobata, ha levedli szerénységét. Adrian azzal, hogy néha lehullt a vagányság álcája és láttuk mennyire üresnek és zaklatottnak érzi magát.
Jim... őszintén én annak örülnék, ha meg tudná menteni a lányt, hogy aztán együtt lehessenek. Nem tudom mennyire lenne furcsa a 21 év korkülönbség, de én el tudnám őket képzelni. Továbbá kíváncsi vagyok mitől ilyen különleges angyal is ő. 
Devina... a drága. Hát nem tudom, néha kezdtem volna megsajnálni, de még nem ment. 
Matthias, na ő aztán nagyon idegesített, se szánalmat, se szomorúságot nem tudtam érezni iránta. Pedig nem az ő hibája volt minden.

Érdekes volt, hogy most mennyire hidegen hagytak a bukott angyalkáink szárnyai. Mert most már mindhárman szárnyakon repkednek. Szerintem ennek szexinek kellene lenni, de valahogy nem érzem annak. Annyira nem illenek hozzájuk. Szerintem. 
Isaacről meg majdnem azt gondoltam, hogy olyan lesz, mint Rhage, hogy ő is odavan Grier hangjáért. De nem lett olyan, csak az első találkozásnál.

A könyv végéig nem igazán értettem ezt a "ha négyszer győzöl, mindent viszel" felállást. Eddig úgy gondoltam, mind a 7 lelket meg kell menteni, már egy elvesztése is bukást jelent. De most már rájöttem és hát igen, így az igazán izgi, de azért szerintem nem fog meglepni a sorozat végeredménye. 

Jobban örültem volna neki, ha nem a "katonáskodásról" szól az egész könyv, ha több misztikum lett volna benne. De ha ettől eltekintek, akkor élvezhető volt.
Kíváncsi vagyok ki lesz a következő könyv főszereplője, azt rebesgetik a madarak, hogy az egyik bukott angyalkánk, de Ward még nem árulja el nekünk melyik is pontosan. 

4,5 pont 


A sorozat további kötetei:
1. Kapzsiság tovább

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...