Patricia Briggs - Megszólít a hold

Mercy Thompson 1.

Szeretem mikor egy kiadó meglebbenti a fátylat az újdonságai során és néhány hét múlva már a kezembe is foghatom a könyvet és nem kell "éveket" várni rá. Szegény könyv borítója nem sok dicséretet kapott, pedig ahogy látom mi csak az angol borítókat vettük át pici változtatással. Nem lévén barátságom a piros színnel jobban tetszene a rózsaszín, de hát az ember ne panaszkodjon egy jó könyvre, ha a külcsín nem is a legjobb, de a belbecs annál inkább.

A könyv első lapján az egyik ajánló már megvett magának, mindig is bírtam az ilyen szövegeket. Igaz az állítással nem értek teljes mértékben egyet, de a figyelmem felkelti.

„A természetfeletti seggeket szétrúgó főhősnők népes világában kétségtelenül Mercy a legjobb.”

Ebből ki is derül, hogy nem egy szerelmes fantasy könyv került a kezünkben. Nem lesznek előtérben a mély érzelmek, a szerelem és az erotika. Inkább akciósabb, igazi falkaszellemmel átitatva, főszerepben a vérfarkasokkal.

Egy olyan világban élünk, ahol az emberek tudnak a természetfeletti létezéséről, de nem minden lény fedte fel magát a nyilvánosság előtt. Többek között a vérfarkasok se. De ami késik, nem múlik. Tri-Cities egy amerikai porfészek hangulatát árasztja, ahol Mercy Thompson, az autószerelő járó lány él. Időnként prérifarkassá változik és vadászik, élvezi a futást és a szabadságot. Szomszédja a város vérfarkas falkájának Alfája, Adam Hauptman. Nyugodt kis életét egy váratlanul megjelenő fiatal vérfarkas felbukkanása és viszonylag gyors elhalálozása zavarja meg és belekeveredik egy sokszor megcsavart eseménysorozat közepébe. Emberrablás, dominanciaharc, kísérletek, árulás. Ennek következtében vissza kell térni rövid időre „gyökereihez”, a múltjához és egy kis hegyi városban találjuk magunkat, ami igencsak falka hangulatot árrasszt. De már vissza is tértünk újra Tri-Cities-be egy új szereplővel Samuellel, Mercy régi szerelmével. Így Adam, Sam, Mercy és a többiek összefognak, hogy kiderítsék az igazságot a miértekről és megmentsék Adam lányát, és magát Adamet.

A végére pedig Mercy ott találja magát két vonzó vérfarkas között, akik igencsak kinyilvánították igényüket a lányra.

Be kell valljam Mercy elmélete, magyarázata a dolgok miértjéről elég nyakatekert volt és hát a végére kiderült, hogy azon még legalább egyet kell csavarni, hogy az igazsághoz jussunk. És picit el is szomorított, hogy azoknak a szereplőknek ilyen vég jutott, de hát ha meg kell tenni a falka érdekében, akkor ez van. 

Mercy egy szerethető figura, de vagányságból még kell tanulnia egy kicsit az én szememben, de bátor, merész és a barátait sem hagyja cserben. Képességei még maga számára is titkokat rejtenek, nincs kitől tanulni, és úgy látszik mások többet tudnak a „járókról”, mint ő maga.

Adam az Alfa egy szinte legyőzhetetlen alak. Sam egy szintén domináns vérfarkas, szomorú múltja nem túl szép tettekre késztette régen Mercyvel szemben, de talán most, hogy a lányból nő lett Sam érzései is igazi fordulatot vesznek.

Felbukkan még egy emberi zsaru, egy szinte nyelvtörőnek beillő nevű orosz boszorkány, egy olasz vámpírúrnő. Stefan a barátságos vámpír, jó néhány falkatag és Adam 15 éves lánya, Jesse. Régi barát és barátból lett ellenség.

Kaptunk egy hangyányi ízelítőt más lényekből is, pl. vámpír, manó, boszorkány, gremlin, de a főszerep a vérfarkasoké. Az igazi szaglászó, birtokló, territóriumukat és párjukat féltő, hierarchiában élő, állati ösztönökkel rendelkező gyönyörű négylábúaké.

Egyszerűen imádok farkasokról olvasni, valahogy otthon érzem magam közöttük. A birtoklásuk, a magasabb testhőmérséklet, a falka, a tartozás valahova nagyon vonz. Imádom, amikor szaglásszák egymást, amikor morognak, hogy veszélyesek és sokszor kiszámíthatatlanok, de a szeretett nő meg tudja zabolázni őket.

Most vicces jelenetként kaptunk egy kis kutyautánzást is, mikor Sam kidugta a fejét az ablakon farkasalakban és nyelvét lógatva élvezte az utazást. Ezen csak mosolyogni tudtam.

A könyv azonban nem bővelkedik humorban, nem tudnék rengeteg sziporkázó, megmosolyogtató idézetet, részletet gyűjteni, mint egy Anita Blake kötetben, de határozottan a farkasok, a kisváros, maga a teremtett világ áraszt egy sajátos hangulatot, ami nagyon jó. 

A szereplőket megkedveltem. Már meg sem lepődök, hogy a folytatásban a mi kis édeshármasunk alakulása érdekel a legjobban. Már alig várom, hogy igazán harcoljanak Mercyért, hogy igazi szócsatákat vívjanak, és előtérbe kerüljön az igazi féltékeny farkasénjük. Mindemellett számítok további akcióra, hatalmi harcra és sok-sok megoldandó problémára. 

Szándékosan nem akartam hasonlítgatni az Anita Blake kötetekhez. Hiába harangozza be az Agave, hogy a korai AB kötetekhez hasonlít, akkor is Anita egyedi és megismételhetetlen. Nem is támasztottam akkora elvárást, nem volt bennem lista, hogy miket is várok el e könyvtől, amit annyira szeretek az AB-ben. Így felhőtlenül tudtam élvezni ezen a könyv minden sorát, ami nagyon is olvastatja magát.

A könyvet köszönöm az Agave kiadónak!

4,5 pont