A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2011. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2011. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. jan. 3.

Az elmúlt év (2011)

A 2011 szinte minden tekintetben gyarapodást hozott. Aktívabban blogoltam, szorgosabban gyűjtöttem a könyveket, több olvasó olvasta a bejegyzéseimet. Igaz az elolvasott könyvek száma csökkent, viszont ezt annak tudom be, hogy most nem fogyasztottam el annyi mangát, mint a tavalyi év során.

Nem mondanám, hogy bármi változás következett be az ízlésemet tekintve, hiszen a tavalyi évhez hasonlóan ismét tarolt a fantasy és a romantika. Pararománcok és young adult olvasmányokban dúskáltam, megismerkedtem a disztópiás regényekkel. Nem hagytam cserben sem a középkort, sem a 18. századot, de néha elhagytam őket a modern kor romantikájáért. Igyekeztem izgalmat vinni az olvasásba a krimik által, de úgy érzem, még így is mérföldes lemaradásom van. Még mindig tartom a tisztes távolságot a magyar szerzőktől, ez sajnos már berögződés, amitől valahogy nem szabadulok, bár nem is tettem erőfeszítéseket.

Jó könyvmolyhoz híven rendszeres gyakorisággal nyomkodtam a „Kosárba” gombokat, de szigorúan csak akciók keretén belül.
Számos könyv „előtesztelésre” a könyvtárból került hozzám. Legtöbb alkalommal helyesen simiztem a buksimat, hogy milyen jól tettem, hiszen csak elenyésző számú könyv jutott túl a rostán és emelkedett a „mindenképpen kell itthonra is” kategóriába.
Kevesebb elektronikus könyvet olvastam, mint tavaly, így remélem a szemem világát is jobban óvtam. Ehhez azért kellettek a könyvtári könyvek és a recenziós példányok is.

Év első könyve:
Brent Weeks – Az árnyak útján

Év utolsó könyve:
Maggie Stiefvater – Forever

Befejezetett sorozatok
  • Suzanne Collins – Éhezők viadala
  • Richelle Mead – Vámpírakadémia
  • Maggie Stiefvater – Mercy Falls farkasai
  • Julia Quinn – Bridgerton család
  • Nora Roberts – Menyasszonyok


 2011 számokban

  • 167 elolvasott könyv (ne felejtsük el, hogy mangát pillanatok alatt elolvas az ember)
  • 42 ebből újraolvasás
  • 29 könyvtári könyv
  • 19 e-book
  •  109 könyvvel gyarapodott a magánkönyvtáram
  • 62 könyv ára a saját pénztárcámból vándorolt ki
  • 47 könyv ajándék, recenziós példány, nyeremény vagy csere
  • 16 könyv még olvasatlan a 109-ből
  •  131 bejegyzés született a blogon
  • 75 a rendszeres olvasók száma
  • 18 új sorozatba kezdtem bele
  • 40 új íróval ismerkedtem meg

Írók, akik gyorsan belopták magukat a szívembe:
Dark fantasy kategóriában hálás köszönetem a Könyvmolyképző kiadónak, hogy elhozta számomra Brent Weeks Éjangyal trilógiáját. Urban fantasyval az Agave örvendeztetett meg Patricia Briggs személyében.
Új jelenkori romantikus kedvenc Robin Kaye. Ha nem is minden könyve, de Jill Mansell is megvett magának, és történelmi romantikában számomra nagyot alkotott Diana Gabaldon.
Igényes és nem hétköznapi ifjúsági irodalomban megjegyzem magamnak Simone Elkeles nevét, Sarah Dessen pedig még el is gondolkodtat.
Jodi Picoult írásai se hagytak hidegen és Jean-Christophe Grangé nagyon szépen felépített, kidolgozott krimiket tett le az asztalra.

Kedvenc maradt Julia Quinn, akivel igen sokszor találkoztam az év során, hála a Gabo kiadónak. Volt szerencsém néhány kedvencé vált Julie Garwood kötethez, amik nem meglepő módon a skót felföldre kalauzoltak. Susan Elizabeth Phillips legújabb regényei lehet, hogy nem hengereltek le, de őt akkor sem tudom nemszeretni, ami igaz még Jennifer Crusie-ra is. Sajnálom, hogy csak egy Moning kötettel gazdagodtunk, hiszen a Tündérkrónikák nagy kedvencem. Felháborít, hogy Karen Rose nem jelent meg idén, legalábbis nem mindenki számára elérhető módon. Röhejes, amit az Ulpius csinál, de már belefáradtam több szót ejteni róluk.


2011 képekben

Nehezen választanék egyetlen kedvenceket, így inkább azon igyekeztem, hogy az emlékezetes olvasásokat elevenítsem fel.


Ha legekről nem is akarok beszélni, de azért voltak NAGYON-NAGYON könyvek






Nem hagytak hidegen



 

Sorozatokból királyi csemegék


 


Kellemes csalódások






Negatív csalódások



*Kelley Armstrong 4 pont nem olyan rossz, de nagyobb durranásra számítottam.

2011. dec. 30.

Robin Kaye - Romeo, Romeo

Domestic gods 1.

Mondok öt címet: Szerelmes levelek, Csokoládéfutam, Szólóban, Jane vékony jégen táncol és a Romeo, Romeo (aminek fogalmam sincs miért kellett a magyar címet ennyire magyarosítani, mert bizony az igazi borítón virítanak ám azok az ékezetek). Ezekhez a könyvekhez én élményt kapcsolok, mégpedig azt, hogy félelemmel, vegyes izgalommal vettem a kezembe őket, amelyek közül valamelyik után már türelmetlenül áhítoztam, valamelyik azonban csak a puszta véletlen eredménye, a lényeg mégis az, hogy kinyitva – ha az első oldalak nem is, de  – rendkívül gyorsan magával ragadta romantikus lelkem a történet, a szereplők, és igen legfőképpen a férfi főhősök. Számos más hasonló történetet is imádok, de ezeknek külön hely jutott a szívemben.

Nem hibátlan könyvek, nem felettébb izgalmasak, mondhatni kiszámíthatóak, nem csöpögnek a romantikus nyáltól, mégis modernkori romantikusok, mi mások, némelyik már a borító alapján beskatulyázható és mégis imádom minden sorukat, mert nem tehetek mást. Nem tudom megmondani mi az, amitől mások nekem ezek a könyvek, milyen pluszt érzek, csak azt, hogy sose akarom letenni őket és csak csipetnyi bűntudat sarkall mégis a könyv félretételére, hiszen óvni kell a szemem világát is, ha még sok száz és ezer könyvek szeretnék olvasni.

2011. dec. 27.

Nalini Singh és a többiek - A sötétség angyalai

A novellák nem állnak közel a szívemhez, nem is olvasom igazán őket, viszont ha a paranormális romantika keretén belül kalandozunk, akkor valahogy mégsem tudok ellenállni nekik. Na jó, eddig csupán három ilyen antológia került a kezeim közé. A Halálos csókban hatalmas vonzereje volt J.R. Wardnak, A Karóban L.K. Hamiltonnak és A sötétség angyalai írói között pedig legelöl díszeleg Nalini Singh neve. Eddig kellemesen csalódtam az ilyen könyvekben, mindig tudtam kedvencet választani, és a kevésbé lehengerlő történetek is tudtak valami élvezetet nyújtani.

Hiába evezünk a fantasy és a romantika területén ezekben a könyvekben, mégis mindig valami mást érzek a középpontban, mintha másmilyen céllal írták volna őket. Míg a Halálos csókban több időt töltünk az ágyban, érzékiségtől, szenvedélytől fűtve, addig a Karóban már kalandosabb vizekre eveztünk, és az ágy egy picit háttérbe szorul. Erre a kötetre pedig valahogy csupán annyit tudnék mondani, hogy az alapötletekben meglenne az izgalom lehetősége, ahogyan az erotikáé is, a szerzők azonban általában nem élnek a lehetőségekkel, hanem a szereplők beszélgetéseire helyezik a hangsúlyt, meghitten, nyugodtan, néha hangyányit csipkelődve. Lassan kerülnek közel egymáshoz a leendő párok, csiszolódnak, ismerkednek, miközben lassan zajlanak körülöttük az események.

2011. dec. 25.

Richelle Mead - Vérvonalak

A magyar rajongók igen jól jártak az Agave kiadóval, hiszen szinte nem is volt okunk elkámpicsorodni A végső áldozat, azaz a Vámpírakadémia sorozat záró kötetének olvasása közben, hiszen már köztudott tényként kezeltük, hogy igen hamar kezünkbe vehetjük a spinoff sorozat első kötetét, a Vérvonalakat. Nem kellett félnünk, hogy búcsút kell vennünk a világtól, a főszereplőktől és az utolsó oldalakat olvasva mindkét szemünk nevetett, mert Rose és Dmitrij boldogsága szinte határtalan, de a függőben lévő szereplők élete már folytatódik is, de úgy is mondhatjuk, hogy igazán most kezdődik.
Sokakat maguk mögé utasítva Sydney szerves részévé válik a vámpírok világának és Jill, Adrian és Eddie társaságában, szinte új kis csapatot alakítva veszik át a főszerepet.

A történet szerint Sydney, az Alkimista élete teljesen új fordulatot vesz, amikor kegyvesztett státuszából hirtelen a mora vámpírtársadalom egyik legrangosabb és legféltettebb tagja, Jill Mastrano személyes testőrévé nevezik ki. A vámpírok közelsége miatti viszolygása hirtelen eltörpül egy sokkal ijesztőbb probléma mellett: magántanulóként töltött gyermekkora után Sydney belecsöppen a gimnáziumi élet kellős közepébe. Miközben egy zaklatott lelkivilágú – mellékesen vámpír – kamaszról gondoskodik, és az iskolai klikkek között próbál eligazodni, az Alkimista berkeken belüli ármánykodással is meg kell küzdenie. Sydney hamarosan ijesztő események középpontjában találja magát. A diákok különleges képességeket biztosító tetoválásainak titkát, valamint a vámpírgyilkosságok rejtélyét is kénytelen lesz felderíteni. A tét a szeretett húga jövője, a saját karrierje és az akarata ellenére egyre jobban megkedvelt Jill élete.

2011. dec. 21.

Jennifer Crusie - Álmaimban kísértesz

Ha Jennifer Crusie-ra gondolok rögtön mosoly terül el az arcomon, mert eszembe jutnak a Dempsey és a Goodnight család tagjai, és hogy mennyi őrültséget tudott összehordani az írónő a történetükben. De eszembe jut Cal és Min is, akik tündérien bájosak. Eszembe jut sok-sok dal, étel, jellegzetesség, ami kapcsolódik egy-egy könyvéhez, amik mindig vidámak, kicsit őrültek, tele vannak humorral, sziporkákkal. Imádom őket, muszáj újra és újra elővennem a könyveket és idén megjelent egy újabb az írónő tollából, de néha meg kellett kérdeznem magamtól, hogy biztos egy Crusie könyvet olvasok?

Az első fejezet elolvasása előtt felhívja a figyelmünket, hogy „Ez a történet 1992-ben játszódik. Miért ne.” Engem ez a „miért ne” végigkísért a könyvön, mert sokszor úgy éreztem, hogy az írónő csak a hasára ütött, és miért ne alapon akart írni valami mást, valami komolyabbat. Ennek eredménye pedig egy olyan könyv lett, amiben megcsappant a humor, eltűnt az önfeledség, sokasodtak a sötét felhők és össze tudott szorulni a szíved, főleg a gyerekek miatt.

2011. dec. 15.

Suzanne Collins - A kiválasztott

Éhezők viadala 3. 

Mostanság szembe szoktam találni magam néhány könyvvel, amiről szinte csak ódákat zengenek a rajongók, ilyen például a Matched, Delírium, Incarceron, vagy az újonnan megjelent Simone Elkeles könyv, a Tökéletes kémia. Ezekben az esetekben még nem tudhatom személyes tapasztalatokból, hogy nagyobb e a füst, annál a bizonyos lángnál, de nemegyszer tapasztaltam, hogy nálam nem mindig égnek olyan magas hőfokon az ehhez hasonló „kiemelkedő” művek, mint az olvasók többségénél.
És hát Susanne Collins trilógiájának befejező részével kapcsolatban is igencsak dobálóznak a fanok a „zseniális”, „fantasztikus” szavakkal, és már nagyon vártam, hogy én is belekezdjek az olvasásba. Egy remek és szerintem is zseniális sorozat befejező kötetétől én is extázist, felkavaró történetet vártam és úgy tűnik, hogy a többiek ezt meg is kapták, így kíváncsi voltam, hogy én mit fogok kapni, amikor becsukom a könyvet és lezárom a történetet.
Elölről kezdtem a sorozatot, hogy mindent a kezdetektől lássak, hogy hangulatba kerüljek. Imádtam az első részt és máig az marad a kedvencem és rá kellett jönnöm, hogy hiába kukacoskodtam kicsit a második kötettel, amint bejelentik a Nagy mészárlást már ugyanolyan fantasztikus könyv lett, mint az első volt. A befejező sorok sok jót nem ígérnek és gondoltam lelkiekben már felkészülve kezdek neki az utolsó könyvnek, azonban a háború nem ilyen leírására számítottam.

2011. dec. 14.

Bree Despain - Fehér farkas

The Dark Divine 2.

Nagyon kellemesen csalódtam a sorozat első részében, minden hibája, twilight beütése ellenére nagyon hangulatosnak éreztem, a szereplőket megkedveltem. Melengette lelkem a némi paranormálissal megspékelt, de számomra teljesen szerelmi történet. A kötet vége azonban előrevetítette, hogy a problémák, a gondok nem ülnek el, egy kicsit másfajta küzdelmet kell vállalniuk a szereplőknek, így türelmesen vártam a folytatásra, amely ismét gyönyörű és csábító köntösben meg is érkezett hozzánk.

Előző részre spoileres!

Grace az igaz szerelemmel telve feláldozta lelkét, hogy megmentse Daniel életét és most a fiatal lánynak kell megküzdenie a benne növekvő farkassal. Igazi Menny kopójává akar válni, miközben Jude megmentésén fáradozik és elkezd sodródni az árral, őrlődni a sok „jóakaró” között. Szerettei visszatartanák, egy ismeretlenből felbukkanó srác buzdítaná és a végére kiderül, hogy ki lesz erősebb, a farkas vagy a tiszta szívű lány.

2011. dec. 4.

Ilsa J. Bick - Hamvak

Csábító borító, csábító fülszöveg, kegyetlen új világ, zombik… jó lesz ez nekem, gondoltam én, amikor elsőnek találkoztam a könyvvel.

Alexet, a cseppet sem hétköznapi 17 éves lányt távol minden civilizációtól, a hegyek között érte a katasztrófa, amelyben a régi világ néhány perc alatt megsemmisült. Vérvörös lett az égbolt és hullazöld a hold. Az emberiség nagyobbik része elpusztult. Az állatok acsargó szörnyeteggé változtak, az életben maradt fiatalok közül pedig sokan könyörtelen emberevő zombivá lettek. A hegyeken túl a túlélők bandái fegyverrel vadásznak egymásra, és szó nélkül lelövik, aki az útjukba kerül.
A dermesztően hideg erdőben Alex megmenti egy kislány életét, majd találkoznak Tommal, a jóképű, de sötét titkokat rejtegető afganisztáni veteránnal. A három fiatal együtt folytatja útját a zord vadonban, és életében először Alex szerelmes lesz. De vajon sikerül-e életben maradniuk a hátborzongató szörnyűségekkel teli világban?

2011. dec. 2.

Christopher Moore - Prérifarkas blues

Ha Christopher Moore-ra gondolok, akkor nekem mindig két dolog ugrik be először. Egyrészt látom magam előtt a könyvei belső borítóján lévő képet, és az jár a fejemben, hogy ez a csávó lökött. A másik pedig, hogy eddig ahány könyvét olvastam (Vérszívó démonok, Totál szívás), vagy épp csak beleolvastam (Mocskos meló) mindig akadt olyan jelenet, amikor a hasam fogtam a nevetés okozta fájdalomtól. Tehát garantált a nevetés valamilyen formában, mosolytól a kacagáson át, egészen a vihogásig, ezt pedig az abszurdabbnál abszurdabb helyzetek és az őrültségek halmozásával éri el.
Legújabb regénye az indián kultúrába kalauzol el bennünket.

Samson Egyedül Vadászó éli az indián fiúk békés életét, mígnem tizenöt évesen kénytelen elszökni a varjú indiánok rezervátumából. Ma már sikeres biztosítási ügynök, van Mercedese, lakása és egy üres, kitalált élete. Nem sokkal a harmincötödik születésnapja után a végzet a szerelem veszélyes ajándékát kínálja fel neki egy Calliope nevű lány izgató alakjában… valamint egy átkot egy ősi indián isten, Prérifarkas kéretlen betoppanásával. Prérifarkas, a pajkos, csínytevő istenség azért jött, hogy a nyugalomból káoszt korbácsolva felébressze Samben a misztikus mesélőt, és közben csúnyán elcsessze az életét.

2011. nov. 28.

Nalini Singh - Angyaltánc

Angyali vadász 3. 

Nalini Singh-nak nem kellett megküzdenie azért, hogy a kedvenceim közé lépjen, hiszen a debütáló Angyalvér teljesen levett a lábamról. Majd nem is kellett sokat várni, hogy a másik sorozata is elkezdje útját kis hazánkban. Eddig két-két kötet látott napvilágot mind a mentálos, mind az angyalos sorozatból, és levonhattam a következtetést, hogy egy fantasztikus sorozatindító kötetet, egy kellemes, de kevésbé lehengerlő erejű könyv követett mindkét esetben. (Persze ez csak szerény személyem véleménye.) Elena és Raphael kapta azt a szerepet, hogy a harmadik kötetben bizonyítson és a kellemest újra a fantasztikusan jó szintre emelje. Legnagyobb örömömre sikerrel is jártak.

A vámpírvadászból angyallá változott Elena és arkangyal szerelme, Raphael visszatérnek otthonukba, New Yorkba. Megkezdhetik közös életüket és felfedezhetik, hogy valóban nagy szükségük van egymásra: az arkangyalnak Elena emberségére, a lánynak pedig Raphael erejére és támogatására, hogy megküzdhessenek saját démonaikkal.
Nyugalmuk azonban nem lehet zavartalan, a világ a feje tetejére áll körülöttük. A bolygót megmagyarázhatatlan földrengések, szökőárak és árvizek kezdik pusztítani, egy újabb gyilkosságsorozat pedig mindkettőjüket személyesen érinti. Egy ősöreg arkangyal ébred évezredes álmából: Raphael anyja vissza akarja kapni a fiát.

2011. nov. 13.

Rachel Gibson - Jane vékony jégen táncol

Hokisok 2.

Kezdjük az azonnal észrevehető dolgokkal. Számomra tetszetős és rendkívül hívogató borítóhoz párosul egy szerintem igencsak ötletes cím. Viszont ha a könyvet az éléről nézzük, akkor azzal szembesülünk, hogy roppant vékony. Ez adhat némi aggodalomra okot, hiszen csak remélni tudjuk, hogy a 260 oldalnyi terjedelembe megfelelő arányban tudta belesűríteni az írónő egy romantikus könyv kötelező kellékeit, vagyis a nagy találkozást, a fújunk egymásra, de közben majd elepedünk szindrómát, a minden szép és jó képet kettéhasító problémát a nagy konfliktussal, ami mindig napvilágra lát, de tudjuk, hogy mindig boldog vége lesz. Általános recept, és aki szereti a műfajt az többnyire nem unja, mások meg kézbe se veszik, mert nem szeretik a lerágott csontot.
Személy szerint nem éreztem azt, hogy bármi is kimaradt volna, és a lapok gyors pergése sietette volna a lezárást. De ez lehet, hogy az elfogultságomból adódik, mivel a történet nagyon is megvett magának. Szó szerint imádtam minden sorát.

L. K. Hamilton - Fagyos érintés

Merry Gentry 6. 

A Merry Gentry könyvek nagyon hullámzóak a szememben. Az első kötetet egy ígéretes kezdetnek tekintettem, de az azt követő kettőt bár élveztem, mégis a hibákat jobban megláttam. Az Éjfél simogatása azonban teljesen lehengerelt, így nagy reményekkel indultam neki a Misztrál csókjának, amitől nem kaptam túl sokat, azontúl, hogy élveztem azt a néhány órányi olvasást, viszont nem volt hasonló katarzis, mint az előző könyvnél. A Fagyos érintés ezek után nem indult túlontúl nagy elvárásokkal és a kötet feléig hozta is az elvárt formát, jó-jó, de semmi extra. Kicsit más, mint az eddigiek, de semmi rendkívüli. Nyugodt szívvel tettem le a könyvet az első nap, mit sem sejtve, hogy háborgó lélekkel fogom befejezni az utolsó sorokat.
Jelen pillanatban azt mondhatom, hogy Hamiltont egy kanál vízben is meg tudnám fojtani és egy kicsit utálom is, mindamellett elismerem, hogy aki ilyen érzéseket, fájdalmat ki tud váltani belőlem, az rosszat nem adott ki a kezéből.
Tehát a könyv feléig nem gondoltam volna, hogy én erre a kötetre bizony maximális pontot fogok adni, de nem tehetek mást.

2011. nov. 5.

Asa Schwarz - Nefilim

Még az első Grangé könyves posztomban írtam, hogy az Egmont MYZT különböző nemzetek nagyszerű krimijeit szeretné a magyar közönség elé tárni. Grangé mondhatni képviselte a franciákat, most északabbra utazunk, egészen Svédországig.

Nova Barakel, az elszánt Greenpeace-aktivista betör a Vattenfall AB energetikai cég vezetőjének otthonába, hogy különféle szlogenekkel írja tele a falakat. Svédország első számú környezetszennyezője végre megkapja, amit érdemel! Csakhogy valaki csapdába csalta a lányt. A cégvezetőt ugyanis meggyilkolták, méghozzá felettébb brutális módon. Nova elmenekül a bűntett helyszínéről, de sajnos hátrahagy néhány árulkodó nyomot, így ő lesz a gyilkosság legfőbb gyanúsítottja.
A mindenre elszánt lány megpróbálja kideríteni, ki bízta meg a gyilkost, és hogy miért éppen az általuk feketelistára helyezett környezetszennyezőkre vetett szemet. De vajon mit jelentenek a vízözönre és Noé bárkájára utaló jelek? Ki kutatta át Nova stockholmi lakását? És mindenekelőtt: ki akarja Novára kenni a gyilkosságokat?

És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.
(1 Móz 6,5)

2011. okt. 27.

Sarah Dessen - Figyelj rám!

A régóta akart Tökéletes c. Dessen könyvet igen hamar követte egy másik. Mondhatni amint letettem az egyiket már nyúltam a másikért. Lehet nem kellett volna, hiszen nem tudtam nem hasonlítgatni a két történetet, a szereplőket és az érzéseket, amiket kiváltottak belőlem. A Figyelj rám! pedig alulmaradt a küzdelemben, na nem nagyon, de érezhetően nagyobb hatást tett rám Macy és Wes, mint Annabel és Owen.

Annabel Greene harmadikos gimnazista, és megvan mindene, amiről csak egy lány álmodhat: divatos ruhák, menő barátnők, jó jegyek és a suli leghelyesebb sráca…
Mindez azonban csak abban a tévéreklámban igaz, melyet nyáron forgatott vele egy áruházlánc. Annabel valódi élete már kevésbé irigylésre méltó. Elege van a modellkedésből, legjobb barátnője ellene fordult, az iskolában magányos, és otthon sem érzi jól magát igazán. Egyik nővére, a nagyszájú, életvidám Kirsten, New Yorkba költözött, míg Whitney, a középső nővér, egész nap otthon gubbaszt és súlyos anorexiával küzd. Szülői szeretetben elvileg nincs hiány, csakhogy az apja nem az a lelkizős fajta, anyja pedig annyira élvezi lánya modellkedését, hogy észre sem veszi, Annabelnek mennyire elege van mindebből. A lány már meg sem próbál beszélni családjával a problémáiról, inkább hazudik vagy egyszerűen csak hallgat, hogy elkerülje a veszekedéseket, megkímélje egykor súlyos depresszióval küzdő anyját a csalódástól és az újabb megrázkódtatásoktól.
Aztán egy új barátság jelentős változást hoz: Annabel megismerkedik fura, magányos iskolatársával, Owen Armstronggal, akinek a fülében mindig ott az iPod. Owent már olyan sokszor sodorta bajba agresszív viselkedése, hogy dühterápiára ítélték. Az ott tanultakat és a zenét segítségül hívva, a fiú lassan rávezeti Annabelt, hogyan lépjen ki a hazugságok világából.
De vajon lesz-e elég bátorsága, hogy elmondja, mi történt valójában a nyáron, miért lett vége legjobb barátnőjéhez fűződő barátságának? Vigyázat, ha elkezded olvasni, nem tudod letenni! Hidd el, nem érdemes kockáztatni, hogy elkobozza a tanár: ne olvasd órán, pad alatt…

2011. okt. 25.

Eric Kraft - Herb és Lorna

Herb Piper és életvidám felesége, Lorna a Long Island-i Babbington tengerparti városkájának idilljében élnek. Herb Studebaker autókat árul, odahaza a pincében barkácsolgat önjelölt feltalálóként, és igyekszik elkerülni a rossz befektetéseket. Napos délutánok és szépen ápolt pázsitok színesítik a párocska csöndes, szerény mindennapjait – elénk tárul Norman Rockwell Amerikája. Ám Herb és Lorna a házaséletük bugyraiban különös kis titkokat rejtegetnek egymás elől, melyek csak lassan sejlenek fel a szexualitás ezen univerzális misztériumát bemutató krónikában. Ez a humoros, megrendítő, szokatlan szerelmi történet finoman boncolgatja a rejtélyt, hogy mi az, ami képes együtt tartani két embert még hosszú évek múltán is.
Amikor Peter Leroy-nak tudomására jut, hogy néhai nagyszülei voltak a mozgatható erotikus ékszerek megszületésének meghatározó alakjai, kénytelen módosítani a róluk magában kialakított képen. Rádöbben, hogy ez a férfi és nő nem csupán az ő Mammamája és Pappapája voltak, hanem élettel teli, szenvedélyes emberek sok-sok rejtéllyel. Amikor Peter elhatározza, hogy felfedezőútra indul a múltba, szép lassan megismeri a valódi Herbet és Lornát. Végigköveti a szerelmüket, az eseményeket, amelyek e felé az elképesztően valószínűtlen életút felé terelték őket, és megpróbálja megfejteni vidámságuk és derűjük titkát

A fülszöveg olvasása után felvázolódott előttem egy kép, hogy miről szólhat a könyv, milyen lehet. Gondoltam én, hogy Peter Leroy nekiindul vájkálni a múltban, hogy fény derüljön a titokra, ami közben megelevenednek előttünk Herb és Lorna meghatározó pillanatai, szerelmük és az erotikus ékszerek története. A páros úgy élt bennem e néhány sor hatására, mint két rendkívül felvilágosult, merész felfedező, akik ízig-vérig élvezik az életet. Már előre beleképzeltem mennyire vidámak, pajkosak lesznek, mindezt a 20. század elején, amikor még a gondolat is néha túl merésznek tűnt, nemhogy a tett.

2011. okt. 18.

Diana Rowland - A démon jele

Démonlátó sorozat 1. 

Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy a molyos figyeltek, ismerősök közül egyre többen vágnak bele ezen könyv olvasásába. Én meg elkezdtem bosszankodni, hogy még mindig nem olvastam, pedig csak egy karnyújtásnyira van tőlem a polcon, csak le kellene venni. Így minél többször jött fel egy-egy olvasás, értékelés a molyon, egyre inkább azt éreztem, hogy én is akarom. Szóval egyszer csak gondoltam egyet és fellapoztam, kíváncsian várva a végeredményt, hiszen számos jót olvastam róla. 

Amikor a fiatal rendőrnőt, Kara Gilliant ötévnyi utcai járőrözés után előléptetik nyomozóvá, azonnal egy brutális gyilkosság közepébe csöppen. Az áldozat holttestére a helyi víztisztítótelepen találnak rá, testén a kegyetlen kínzásokra utaló ezernyi seb között rábukkannak egy művészi tökéletességgel kidolgozott és hátborzongatóan ismerős jelre. A louisianai Beaulacban azt hitték, három éve véget ért a rettegett sorozatgyilkos vérengzése, most azonban minden jel arra utal, hogy a Jelfaragó visszatért.
Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ez nem egy átlagos gyilkosság, hanem egy természetfeletti erővel rendelkező démon borzalmas bűntette. Mivel Kara misztikus képességekkel rendelkezik – másik látása révén képes megidézni a démonokat –, különös összefüggésekre bukkan, és nemcsak arra jön rá, mire készül a gyilkos, de arra is, hogy mikorra tervezi mindent elsöprő gaztettének végrehajtását. Mire eljön a telihold napja, már csak a gyilkos személye kérdéses.
Kara az életét kockáztatva szembenéz a gonosszal, miközben egy természetfeletti szépségű Démon Lord kísért az álmaiban, nappal pedig egy jóképű, de gyanakvó FBI-ügynök követi minden lépését.

2011. okt. 16.

Sarah Dessen - Tökéletes

Ha jól emlékszem, az első Jodi Picoult könyvek olvasása után találkoztam többször Sarah Dessen nevével és kezdtem elgondolkozni azon, hogy olvasnom kellene tőle. Buta fejjel addig mereven visszautasítottam a könyveit, mivel magamban besoroltam őket abba a kategóriába, amik csak tanítani akarják a fiatalabb olvasókat, megmutatni nekik mi a helyes, rávilágítani különböző problémákra, hogy elgondolkozzanak az olvasottakon. A könyv szórakoztató értékét azonban nagyon alacsonyra becsültem volna. Időnek kellett eltelni, míg kivertem a fejemből ezeket az ostobaságokat és elkezdtem véleményeket olvasni a könyveiről. Ami pedig a fülszöveg alapján legjobban megfogott az a Tökéletes volt.

Jason tökéletes. A zárkózott, maximalista Macy is az akar lenni, ezért jár a fiúval. De létezik-e tökéletes ember, és egyáltalán jó-e hibátlannak lenni? Macy sokáig úgy érzi, a válasz igen. Ezen a nyáron azonban megismerkedik egy egyáltalán nem tökéletes csapattal: a Wish partiszervíz fiatal munkatársaival. Ez a barátság és az új szerelem a büntetett előéletű, de jóravaló és művészi hajlammal megáldott Wesszel felszabadítja, boldogabbá teszi, s átértékelteti a lánnyal egész addigi életét, kapcsolatát „tökéletes” édesanyjával. Végre elkezdheti feldolgozni imádott apja halálát is, amiért alaptalanul felelősnek érzi magát.

2011. okt. 10.

Nevada Barr - 13 1/2


Mit tennél, ha egy nap kiderülne, hogy minden, amit az eddigi életedről tudtál, hazugság? Hogy élnéd túl ép lélekkel, ha szörnyű gyilkosságok emléke és egy javítóintézet komor valósága jutna osztályrészedül a boldog és gondtalan gyermekévek helyett?
Dylan élete 11 éves korában borzalmas rémálommá változik. Egy tragédia és a múlt árnyai felnőtt koráig kísértenek, mígnem találkozik a szintén hányatott sorsú Pollyval és csodálatos kislányaival, és az élete új értelmet nyer. Pollyt azonban saját múltjának démonai és a titkolózások egyre bizalmatlanabbá teszik. Vajon képes ennyi szörnyűséget, titkot és félelmet túlélni egy kapcsolat? És vajon képes túlélni az igazságot?

2011. okt. 4.

J.R. Ward - Felszabadított szerető

Fekete Tőr Testvériség 9. 
Manuel Manello - Payne

Ha a Fekete Tőr Testvériség sorozatról van szó, nagyon nehezen állom meg, hogy ne olvassak el minden apró információmorzsát az eljövendő kötetekről, de az igyekezet mindig meg van bennem, és büszkén mondhatom, hogy javuló tendenciával egyre kevesebb spoiler jut el hozzám. Erről a kötetről előre tényleg nagyon minimális információim voltak. Drukkoltam, hogy minél hamarabb megjelenjen magyarul is, főleg, hogy az Ulpiusnál sose lehet tudni hogyan is fognak alakulni a dolgok. Azonban most nem a kiadó szívatott meg, hanem a futárszolgálat, de egy hét késéssel, kicsit bosszúsan, de sikerült nekem is kezembe vennem ezt a kötetet.

Rachel Gibson - Jégbe zárt szívek

Hokisok 1.

Már említettem itt a blogon, hogy meggondolatlanul és sok esetben olvasatlanul nem szoktam könyveket vásárolni. Ezt a könyvet mégis megláttam és egyszerűen addig nem nyugodtam míg meg nem vettem, természetesen – a kivétel erősíti a szabályt alapon - olvasatlanul. Meg volt bennem az érzés, hogy hasonló élményt fog nyújtani majd, mint egy SEP könyv és azt kell mondjam igazából nem is tévedtem. A bejegyzés megírására pedig már a másodszori olvasás sarkallt. Szóval igazán a szívembe zártam a történetet, talán újbóli nekifutásra még jobban.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...