Mikor először olvastam a fülszöveget rögtön megfogott az alapsztori. Egy lány, aki látja az emberek halálának dátumát. Láttam benne kellő fantáziát, hogy számomra érdekes történet kerekedhet ki magukkal a számokkal, egy hangyányi sors/végzet elmélkedéssel és már spekuláltam, hogy kit is fogunk megmenteni.
A könyv felénél tartva elkezdtem gondolkodni, forgattam a könyvet és akkor tudatosult bennem a könyv elején lévő szó: menekülés. Valahogy ennek az elején nem szenteltem különösebb figyelmet, pedig kellett volna. Nagyon is illik rá, mert Jem és Spider menekülnek. A saját nyomorúságos életük elöl, a rendőrség elől és a sors elöl.
A könyv felénél tartva elkezdtem gondolkodni, forgattam a könyvet és akkor tudatosult bennem a könyv elején lévő szó: menekülés. Valahogy ennek az elején nem szenteltem különösebb figyelmet, pedig kellett volna. Nagyon is illik rá, mert Jem és Spider menekülnek. A saját nyomorúságos életük elöl, a rendőrség elől és a sors elöl.
Kicsit sajnáltam a könyvet, mert valahogy mindig rosszkor került a kezembe. Vizsga után volt legtöbbször időm elővenni, de akkor meg olyan fáradt voltam, hogy 20-30 oldal után letettem és inkább aludtam egyet. Szóval nem mondom, hogy könnyen eljutottam az utolsó oldalig.
