Az év első könyve
Sylvia Day: Hozzád kötve
Crossfire #1
Emlékszem, még szilveszter napján kezdtem el olvasni, mivel magányos buszút vezetett az alkalom helyszínéig és jó szolgálatot tett a hazaúton is.
Kétkedve fogadtam ugyan az első fejezeteket, nehezen csiszolódtam össze a szereplőkkel, Evat többször nimfonám picsának gondoltam, Gideont pedig nem elég tökösnek, de a folytatást is azonnal a kezembe véve úgy érzem, szép ívet írt le az első két rész. Egész kidolgozott, élvezhető kis erotikus sorozat.
Az év utolsó könyve
Lakatos Levente: Bomlás
Dr. Lengyel #2
Az év könyve
Tiffany Reisz: Az angyal
Eredendő bűnösök #2
Számomra az egyik legfelkavaróbb, legprovokatívabb, legletehetetlenebb könyv, amit valaha olvastam. Rengeteg érzelem, rengeteg vágy, titkok, remek történetszövés és zseniális szereplők. IMÁDTAM!!!!
Egyébként is emelem kalapom Tiffany Reisz előtt!
Az év sorozata
Leiner Laura: Szent Johanna gimi
Annyira kétkedő voltam a sorozattal kapcsolatban, hogy még azt sem gondoltam volna, hogy valaha is elolvasom. Erre tessék, nem csak megtettem, de a harmadik kötettől kezdve néhány hétnyi SZJG függőség hatalmasodott el rajtam. Azóta persze már magamhoz tértem, de nehéz elfeledni - persze nem is akarnám - egy ennyire jó kis csapatot, ennyi megmosolyogtató idiótaságot és természetesen egy édes románcot.
Az év erotikus könyve
Christina Lauren: Gyönyörű rohadék
Beautiful #1
A tucatszám kiadott pocsék és/vagy unalmas erotikus regények közül nem volt nehéz kiemelni egyet. Az angyal mellett, amely már megkapta Az év könyve elismerést, egyedül a Gyönyörű rohadék érdemelt a szememben öt picipöttyöt.
Igazi könnyed hancúrkönyv, szimpatikus és szórakoztató szereplőkkel. Csípős nyelvük - amely biztosította a humort is - még kamaty közben is járt, ezáltal az obszcén beszéd felett is könnyű volt elsiklani.
Az év romantikus könyve
Heidi McLaughlin: Örökké a csajom
Beaumont #1
Mondhat nekem bárki bármint, számomra romantikus regény és nem new adult az Örökké a csajom. Szerintem egy kezemen meg tudom számolni, hogy idén hány könyvet kebeleztem be egy este alatt és Liam és Josie története bizony köztük van. Leginkább a hangulata miatt szippantott magába ennyire a történet, amely egyszerűsége ellenére is nagyon tetszett.
Az év chick lit könyve
Kristan Higgins: Minden vágyad
Féltem ugyan megvenni egy idén debütáló, ismeretlen írónő regényét, amelyről akkor még jóformán sehol sem lehetett véleményt találni, de addig piszkálta a csőröm, míg elég bátor nem lettem. Megérte, hiszen egy egész bolondos történet kerekedett ki. Eszement párbeszédek, némi locsogás, szeretetteli hangulat jellemzi ezt az könnyed és bohókás romantikát.
Az év new adult regénye
Jay Crownover: Rule
Marked Man #1
Kifejezetten örülök, hogy A soha határához egy szép borító készült, mert így adódott lehetőség egy kis csalásra. Pontozás szerint A soha határának kellene itt állnia, főleg úgy, hogy J.A. Redmerskinek sikerült könnyeket csalnia a szemembe, de a Rule-t sem tudom nem megemlíteni.
Az írónő határozottan jól bánt a szavakkal ahhoz, hogy az érzések kilépjenek a lapokról, ami nagyban meghatározta, hogy emlékezetes olvasmány maradt. Működött a kémia a szereplők között, az erotikának is jutott egy kevés hely és olyan mellékszereplők bukkantak fel, többségük valóban csak rövid időre, hogy érdemes legyen várni a folytatást.
(Nem felejtettem ám el a Veszedelmes sorscsapást sem, de Abby és Travis a Gyönyörű sorscsapással tavaly már előkelő helyen szerepelt. Adni kell esélyt másoknak is, hiába verhetetlen Travis Maddox.)
Az év young adult könyve
Jennifer E. Smith: Vajon létezik szerelem első látásra?
Meglepően kevés YA könyvet olvastam az idén, ezek közül is inkább a realisztikus regények domináltak, melyek elfogyasztását szerfelett élveztem. Nehezen is tudtam csupán egyet választani, de talán ékes bizonyítéka döntésemnek, ha megemlítem, hogy ez az ártatlan romantikus, mégis tartalmas történetet már most a kétszer olvasott könyveim közé sorolható.
Az év realisztikus könyve
Swati Avasthi - Ököl/Jog
Szoros versenyben küzdött meg a címért két családon belüli erőszakról szóló regény. Ha az Elakadó lélegzetnél nem éreztem volna olykor azt, hogy egy picit túlírt történet, biztos őt választottam volna, mivel nagyobb hatással volt az érzelmeimre. Swati Avashti könyve hangulatában ragadott jobban magával. Tetszett, hogy egy fiatal srác életét követjük nyomon, aki küzd önmagával, próbálkozik újra kapcsolatot alakítani a bátyjával, ketten együtt pedig küzdenek az édesanyjukért.
Az év fantasy könyve
Brandon Sanderson: A végső birodalom
Ködszerzet I-II
Brandon Sanderson regényére mondhatnám még, hogy az év legjobb sorozatindító kötete. A high fantasy műfajával sokszor pórul járok, egyszerűen nem tudok ráhangolódni egy-egy regényre, de a Ködszerzet már az első oldalon magával ragadott. Különösen a világ tetszett meg, amely első találkozásra sem volt annyira zavaros, nem mellesleg szimpatikus szereplőkben is bővelkedik. Szerencsére a Delta Vision megérezte, hogy nagy szükségem van egy kis ráhatásra, hogy befejezzem a sorozatot és advent alkalmából akciós áron juthattam hozzá mind a hat kötethez, így az olvasás sem várat már sokat magára
Az év borítója
J. A. Redmerski: A soha határa
The Egde of Never #1
Kétségtelen, hogy az elején kissé megkérdőjeleztem a regény körüli felhajtást, leginkább a ribancozó kedves barátnőn léptem túl nehezebben és hosszúnak találtam a felvezetést is, viszont a végére a szememet törölgetve hüppögtem és úgy csuktam be a könyvet, hogy ez nagyon jó volt.
Az év csalódása
Maggie Stiefvater: Lament - A Látó szerelme
Tündérdallam #1
Maggie Stiefvater már négy regénnyel bizonyította számomra, hogy milyen remek író. Igaz, hogy A hollófiúk sem tudott már a Shiver trilógia nyomába érni, de valami különlegessel mégis tudott szolgálni. Kicsit tartottam az írónő első regényétől, de álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire - ki kell mondanom - borzalmasnak fogom találni. Őszintén szólva egyetlen pozitívuma van a történetnek, mégpedig James Morgan, akinek szinte minden szaván képes voltam vigyorogni. Rajta kívül egyetlen szimpatikus szereplő sem akad, Deidre kifejezetten irritáló, a történet zagyvaság, a nagy szerelemet pedig a legkevésbé sem tudtam átérezni.
És akik még szintén említésre méltók...
