A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Merry Gentry. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Merry Gentry. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. nov. 12.

Laurell K. Hamilton - Isteni vétkek

Kiadó: Agave, 2013
Terjedelem: 326
Ár: 3280 Ft
Hét sötét, vérrel és szexszel kikövezett történet kellett ahhoz, hogy egy halandó tündérhercegnő végső csatát nyerjen egy a koronáért és az életéért folytatott harcban. Merry teljesítette Andais, a Levegő és Sötétség királynőjének, az Unseelie udvartartás leköszönni "vágyó" uralkodójának feltételeit, gyermekeket hord a szíve alatt, egy utolsó ütközetben legyőzte ellenfelét, saját unokatestvérét, Cel herceget és megkapta az istenek áldását is a trónhoz. Ha nem L.K. Hamilton keze alatt született volna meg a történet, akkor az Elnyel a sötétség egy boldog befejezést rejtett volna, ahol Merry szerelemeivel egyetértésben uralkodik a sötét udvar felett, ami jóval kevesebb potenciált rejtett volna magában egy lehetséges folytatáshoz. Azonban ebben a tündérmesében a gonosz kifogyhatatlan erőforrás, ennek tudatában pedig Merry inkább választotta Fagyot és a los angeles-i életet, mint az uralkodást, így születhetett meg egy AZután kötet, avagy 'az élet megy tovább', amely a központi krimiszál által a kezdeti sztorikat idézi...
 
Ezekre a történekre mindig is kritikusabb szemmel tudtam tekinteni, mint Anita Blake kalandjaira, aki az első pillanattól kiváltságos helyzetbe került és máig is csak rajongó üzemmódban vagyok képes olvasni sorait, ám a faerie varázslatos és attraktív világa, feledhetetlen karakterei már-már majdnem annyira el tudtak bűvölni, mint a St. Louis-i történetek.  Így igazán csalódottan vettem tudomásul, hogy az angyalok városába visszatérve Hamilton egy pillanat alatt maga mögött tudta hagyni azt a komor, ám annál fantáziadúsabb birodalmat, amit eddig építgetett. A karakterekben rejlő, visszakapott erő ugyan nyomokban megmutatkozott, de a már ismerős megigéző varázslat csak halvány árnyékként áramlott a sorok között, így az Isteni vétkeket többek között ezért is az eddig látottak jóval szürkébb folytatásának érzem.

A hétköznapokba visszatérve némi nyomozás került terítékre, hiszen Merryt tündérmese-illusztrációt megelevenítő gyilkossági helyszínre hívják, ahol féltünde áldozatok gyilkosának kézre kerítéséhez kérik a segítségét. Merry azonban a koronát visszautasítva sem szűnt meg hercegnőnek lenni, az emberek között ráadásul az egyik legfelkapottabb híresség, akit újságírók hada követ, amely cseppet sem segíti elő a nyomozómunkát. Így, ha nem a helyszínen tereferélnek szereplőink, ami majdhogynem ki is meríti a nyomozómunka fogalmát, akkor a várandós hercegnővel a megveszett riporterek elöl menekülnek. Középtájt áldoznak néhány menetet a szerelem oltárán, hol a szívnek, hol az erőnek engedelmeskedve és a végére valahogy az ügy is megoldódik.
Nem túl dicsérő szavak ezek a krimiszálat illetően, de mit mondhatnék, ha inkább egysíkúnak és unalmasnak találtam, mint lebilincselően izgalmasnak, pedig az alapokban nem volt hiba.

A szereplők valója és érzései sosem múló téma, nem csak mi, hanem Merry is újra és újra szembesül, mily kevéssé ismeri szeretteit és a körülötte élőket. Mindig akadt egy-egy őszinte pillanat, amikor szóra nyílik a száj és a lelkük mélyéről szólnak a kiválasztottak, ezért is érezhető sokszor, hogy karakterközpontú a történet, annak ellenére, hogy a teljes szereplőgárdát kétségkívül lehetetlen  egyszerre szerepeltetni. Az Isteni vétkekben kifejezetten leszűkül a kör és számos, az olvasó számára kedves szereplő szinte csak rövid jelenésként tűnik fel. A Misztrál és Sholto rajongók például felettébb kiéhezve maradhatnak. Egy hangyányit jobban járnak Galen, Rhys és Repkény hívek, hiszen ezek a pasik már valamivel tevékenyebben kiveszik a részüket az eseményekből. Előtérbe kerül továbbá az ezidáig Cel kegyetlenkedésétől szenvedő női testőrök emlékei és rettegésük, és Barinthus hatalomvágya. Kifejezetten meglepetésként értek a Tengerek Urának gőgös, fennhéjázó szavai, amikor rákerült a hiszti sora és barátból egy fölényeskedő istenség szerepébe bújt, akivel szemben Merry kénytelen elővenni az  uralkodói hangnemét. Jól is teszi, mert jómagam is sokszor felejtkezem meg arról, hogy valójában kinek is kellene a kezében tartania az irányítást és ez ugye a hercegnőre nézve nem épp dicséret.

Annak ellenére, hogy nem vagyok a politika híve, el kell ismernem érdekfeszítőbb volt a veszedelmes és hataloméhes uralkodókkal folytatott udvarházi intrika, mint a kevesebb izgalmakat hozó nyomozás. Ha ez lesz az alappillére a rákövetkező könyv(ek)nek is, akkor sajnos azt kell mondjam, kár volt nem pontot tenni a történetre a hetedik kötet végén.

 ~ ¤  ~ ¤  ~ ¤ ~ ¤ ~ ¤ ~ ¤  ~ ¤  ~ ¤ ~ ¤ ~ ¤ ~ ¤ ~ ¤ ~ ¤ ~ ¤ ~ ¤ ~ ¤ ~ ¤ ~ ¤ ~ ¤ ~


  Sorozatinfó:
MERRY GENTRY
    1. Árnyak csókja (2007) ~ A Kiss of Shadow (2000)
    2. Az alkony ölelése (2007) ~ A Caress of Twilight (2002)
    3. A holdfény csábítása (2008) ~ Seduced By Moonlight (2004)
    4. Az éjfél simogatása (2009) ~ A Stroke of Midnight (2005)
    5. Misztrál csókja (2010) ~ Mistral's Kiss (2006)
    6. Fagyos érintés (2011) ~ A Lick of Frost (2006)
    7. Elnyel a sötétség (2012) ~ Swallowing Darkness (2008)
    8. Isteni vétkek (2013) ~ Divine Misdemeanors (2009)
    9. A Shiver of Light (2014)
     



    2013. szept. 5.

    Megjelenés

    Laurell K. Hamilton - Isteni vétkek
    Merry Gentry #8


    Mintha nem lenne elég az ikreivel terhes Meredith NicEssus faerie hercegnőnek visszarázódnia a Los Angeles-i mindennapok valóságába – odahagyva trónt és koronát –, a rendőrség egy sorozatgyilkossági ügyben kéri segítségét: a városban élő féltündéket valaki brutális módon lemészárolja, a holttesteket pedig tündérmesekönyv-illusztrációk mintájára rendezgeti el. Ráadásul feltűnik az Angyalok városának tündérkeresztanyja is, csáberejének mindenhatóságába vetett megingathatatlan hitével.
    Merrynek nemcsak az emberek világában kell helyt állnia, a mágia visszatérő hatalmával újraéledő sidhe udvartartások intrikái is megnehezítik életét, ugyanakkor testőrei és szeretői – belső konfliktusoktól, vetélkedésektől sem mentes – hadával is meg kell birkóznia. Azt hitte, sikerült hátrahagynia a vért és a politikát; idilli életről álmodott a napsütötte Los Angelesben, szerettei körében. De itt az ideje az ébredésnek, rájönni, hogy a gonosz nem ismer határokat, és senki nem él örökké – még a mágiával élők sem.

     HÁT NEM GYÖNYÖRŰ?!
    Megjelenés: október 10.
    Agave


    2012. nov. 12.

    L.K. Hamilton - Elnyel a sötétség

    Kiadó: Agave, 2012
    Oldalszám: 352
    Ár: 2980 Ft 
    Merry Gentry #7

    Moning után Hamilton tündérekkel teli világába tértem vissza, mint ahogy már néhány éve mindig megteszem. A Tündérkrónikákban Mac és Barrons nézett szembe a Seelie és Unseelie seregekkel, a félelmetes Sinsar Dubhval, most pedig Merry Gentry folytatta tovább sosem múló harcát a világos és a sötét, azaz a szintén Seelie és Unseelie udvartartással.
    A történet:
    „Meredith NicEssus hercegnőnek nincs sok ideje feldolgoznia nagybátyjától, a Fény és Illúzió Királyától elszenvedett erőszakot és kedvese, Gyilkos Fagy elvesztését. A vad falka élére áll, hogy megtorolja anyjaként szeretett és tisztelt nagyanyja halálát. A legfőbb célpontok azonban ő maga és méhében hordott ikergyermekei, valamint az utódok apjai, a testőrei. Andais, a Levegő és Sötétség Királynője Unseelie Udvartartásából a trón eddigi várományosa, Cel korábban sem fogta vissza gyilkos indulatait. Ezúttal is kíméletlenül a hercegnő és sarjai elpusztítására tör. Ugyanakkor nagybátyja, Taranis – feltételezett apai jogon – magának követeli Merry gyermekeit. Eközben a tündérdombok megvetett udvara, a sluagh virágba és mágiába borulva újfent megerősödik. Ám az éjfekete éjrepülők is kevesek megmenteni az önkéntes száműzetésbe kényszerülő újdonsült királynőt és kíséretét. Eljön a leszámolás, a mindent eldöntő csata ideje: Merry csak az Istennő, a Hitves segedelmében és oltalmában bízhat, hogy ő és gyermekei, szerettei túlélik az összecsapást. Vajon fény derül-e Meredith apja, Essus herceg halálának körülményeire? Lesújt-e újra a kegyetlen gyilkos? Mit kell feladnia a hús és vér kezének hatalmával bíró hercegnőnek azért, hogy elnyerje személyes boldogságát.”

    Gondolatok:
    Egy évem volt arra, hogy az egyik kedvenc írónőmnek megbocsássak, és feldolgozzam, hogy Gyilkos Fagy a mágia áldozatává vált. Nem mondom, hogy hosszú hónapokra estem letargiába miatta, de az első percekben igencsak megérintett a veszteség. Volt bennem még remény, hiszen ebben a sorozatban azt vettem észre, hogy sosem lehetek biztos abban, amit látok, mégsem hittem igazán és féltem, hogy a gyász(om) olyannyira rányomja a bélyegét a könyvre, hogy veszteni fog a vonzerejéből. Azonban Merry, ha akarná sem tudná hosszan végigjárni a gyász szakaszait, hiszen egyik sokkból a másikba esik, gondolkodás nélkül kell cselekednie, védeni magát és szeretteit, ami azért nem újdonság, így a hetedik kötetre. Most is Merry, még meg sem született babái és szerelmeinek élete forog veszélyben, a hercegnőnek újból brillírozni kell taktikázás terén, és az Istennőnek még bőven van mit visszaadnia faerienek.

    A Fagyos érintésben (#6) megindított fonálra fűzzük tovább a szálakat, távol az Unseelie udvartartástól, a végéig távol Andais királynőtől, közel és még közelebb a Seeliekhez és Sholto birodalmához. A férfiakat tekintve Doyle-é, Sholtoé az igazi főszerep, de a többi szerető és most már apa is fel-felbukkan néha, így tehát Misztrál, Galen, Rhys és igen még a szarvasbika is feltűnik, ha kell.

    Szerintem Merry is tudta, hiába a megfogant gyermekek, élete nem lesz könnyebb, járhat ugyan már a célegyenesben a babákkal és királyokkal, még mindig túl sok rosszakarója van. Azonban az Istennő még továbbra is őt segíti, még mindig adakozik, fényt visz a sötétségbe, erőt, hatalmat és választási lehetőséget ad.

    A kötet véres, hiszen a bosszú vért kíván. A csatatér vérben úszik, ahol face-to-face csap össze Merry és Cel herceg, a vér kezének birtokosai. Merry most igazán maga vívja csatáit, Machez hasonlóan egyre keményebbé válik, maga mögött hagyja a tétovázást, gyengeséget, kardot ragad és kegyetlenül öl puszta kézzel vagy mágiával. A sorozat elején még voltak fenntartásaim vele szemben és lehetséges királynői képességeit tekintve, de egyre nagyobbra nő a szememben.

    Hamilton most sem tett le az asztalra semmi formabontót. Megszokott a sötét, komor hangulat, az arrogancia, büszkeség mögül előbújó reménykedő férfiak sora. Vágyódás az elfogadás iránt, fájdalom, árulás, kétségbeesés és néhány napvilágra kerülő titok. Ami talán szokatlan, bár az előző kötet tükrében már nem is annyira, hogy most nem kell szex az élethez, nincs szerelmes együttlét, mert megtehetik, csupán egy igazi légyott jutott a lapokra. Nem pont ők jutottak volna először eszembe, de nekem hiányzott volna, ha nem jut egy cseppnyi hely sem az erotika számára.

    Még mindig azt mondom, hogy meghajlok Hamilton tudománya előtt és imádom könyveit, hiszen annyira élővé tudja őket tenni, annyira mágikussá. Viszont most kifejezetten felmerül bennem a kérdés, hogy kell még ide folytatás? Persze maradtak nyitott szálak, de olyan érzésem lett az utolsó oldalakat olvasva, mintha egy befejező kötetet tartanék a kezemben, pedig bizonyíték van rá, hogy még van tovább. Szóval egy év várakozás elé nézek megint.

    A könyvet köszönöm az Agave kiadónak!



    2011. nov. 13.

    L. K. Hamilton - Fagyos érintés

    Merry Gentry 6. 

    A Merry Gentry könyvek nagyon hullámzóak a szememben. Az első kötetet egy ígéretes kezdetnek tekintettem, de az azt követő kettőt bár élveztem, mégis a hibákat jobban megláttam. Az Éjfél simogatása azonban teljesen lehengerelt, így nagy reményekkel indultam neki a Misztrál csókjának, amitől nem kaptam túl sokat, azontúl, hogy élveztem azt a néhány órányi olvasást, viszont nem volt hasonló katarzis, mint az előző könyvnél. A Fagyos érintés ezek után nem indult túlontúl nagy elvárásokkal és a kötet feléig hozta is az elvárt formát, jó-jó, de semmi extra. Kicsit más, mint az eddigiek, de semmi rendkívüli. Nyugodt szívvel tettem le a könyvet az első nap, mit sem sejtve, hogy háborgó lélekkel fogom befejezni az utolsó sorokat.
    Jelen pillanatban azt mondhatom, hogy Hamiltont egy kanál vízben is meg tudnám fojtani és egy kicsit utálom is, mindamellett elismerem, hogy aki ilyen érzéseket, fájdalmat ki tud váltani belőlem, az rosszat nem adott ki a kezéből.
    Tehát a könyv feléig nem gondoltam volna, hogy én erre a kötetre bizony maximális pontot fogok adni, de nem tehetek mást.

    2010. nov. 15.

    L.K. Hamilton - Misztrál csókja

    Merry Gentry 5.

    Amikor végre el bírja venni a tekintetét az olvasó a borítóról, akkor azzal szembesül, hogy egy igen rövidke kötetet tart a kezében. Elolvasva ez már nem is meglepő, hiszen aktuális történetünk csupán néhány rövid órát ölel fel, amelyben a sötétségbe beköltözik némi világosság, a halott dolgok újjáélednek, a hatalom visszatér, néhány szereplő szemében a fájdalmat az öröm veszi át.

    Merry álmából ébredve egy újabb ereklyét, elveszett tárgyat talál a kezében, az Isten és Istennő újfent használják a testét, hogy közvetítsék a mágiát és visszaadják a hatalmat a régen volt istenségeknek és magának a faerie-nek. Abeloec, Misztál és Sholtó kapja meg most a főszerepet.

    Nem sok cselekményt tudunk egy olyan kötetben felmutatni, amiben főszereplőink 99%-ban meztelenül töltik az idejüket, esetleg mocsok vagy vér borítja csupasz testüket, a hatalom és az élet a szexből éled, miközben a varázslat gyorsan repíti a szereplőket egyik helyről a másikra. A végére viszont a nagy csata fel tudta pörgetni az eseményeket, hogy egy kis igazi izgalmat is hozzon ez a történet is.

    2010. okt. 31.

    L.K. Hamilton - Az éjfél simogatása

    Merry Gentry 4.  

    Íme az élő példa, hogy Hamilton tud olyan Merry Gentry kötetet alkotni, amibe nem tudok belekötni, vagy csak nem akarok. Mindegy… a lényeg az, hogy határozottan ennek a kötetnek az olvasása volt eddig a legnagyobb élmény ebben a sorozatban.

    Épphogy betették a lábukat az udvarba a szereplőink, máris harcba bocsátkoztak a túlélésért, Merry épphogy életben maradt, de felépülni is alig van ideje, hiszen a világ várja megjelenését, hogy egy újabb sajtótájékoztatón próbálják menteni a menthetőt, viszont a helyzet újfent rosszra fordul, melynek következménye két halott, egy fey és egy halandó. Az idő pereg a tündérdombon, jobban mint kellene, Merryék és az emberi rendőrség pedig együttes erővel próbálja kézre keríteni a gyilkost, az árulót.

    2010. okt. 22.

    L.K. Hamilton - A holdfény csábítása

    Merry Gentry 3.

    Hát, hát… ez már a harmadik Merry Gentry kötet, de még semmi javulást nem láttam a sorozatban. Szeretem, mert Hamilton mű, szeretem, mert egyedi és gazdag a világ, a karakterek remekelnek, de az előző két kötetben felmerült problémák nem kerültek orvoslásra. Egy kicsit megcifrázva, de még mindig jelen vannak.

    A vér, a hús és a szex, mint ellenszolgáltatás a valamit valamiért elven, szerintem örökre a könyv sajátossága marad, így arra már nem is érdemes panaszkodni. Viszont az előző kötetbéli „tükör előtt ülve alkudozzunk” mókuskereket felváltja, az „adj egy csókot, érints meg és istent csinálok belőled” menet, amelyben a kötet során az események újra és újra ismétlik önmagukat idomulva a következő szereplőhöz és adományhoz.

    A történések középpontjában az áll, hogy Merry élvezheti és egyben közvetítheti az Istennő ajándékait, amivel elkezdi visszaadni a faerienek a régen volt hatalmukat, amit kénytelen voltak egykor feláldozni. Egy üst pottyan Merry ölébe, pontosabban landol a paplan alá az ágyába, aminek mágiája sodorja szereplőinket váratlan események közepébe, mondhatni senkit sem hagy hidegen. Eközben a díszes társaság megérkezik az Unseelie udvarba, azonban előtte Merry megvívja harcát Kuraggal, a hisztis Maeve Reed-del, a sajtótájékoztató pedig már elve kudarcra van ítélve, a nagy harc azonban az udvarban várja őket. Miután a hercegnőnk átküzdi magát a meztelen pasik során, szembetalálja magát a vérengző királynővel, hogy alig visszakapott erejét összeszedve a harc tovább folytatódjon.

    2010. márc. 7.

    L.K. Hamilton - Az alkony ölelése

    Merry Gentry 2.

    Miután elkerülte Cel herceg számos kísérletét arra, hogy végezzen vele, Meredith Gentrynek, a Los Angeles-i magándetektívnek új problémákkal kell szembenéznie. Ahhoz, hogy királynő legyen, anyává kell válnia. Ráadásul még az előtt, hogy Cel apa lesz. Ám a láthatáron viharfellegek gyülekeznek: emberek halnak meg titokzatos, ijesztő módon, és hirtelen maga Faerie létezése is súlyos veszélybe kerül. Szóval miközben Merry élvezi az életét és a királyi testőrség tagjainak közreműködésével teherbe akar esni, fel kell vennie a harcot egy ősi ellenséggel, ami magát a valóságot pusztíthatja el. És akkor még nem is beszéltünk Merry éjszakáiról…

    Azt kell mondjam, hogy egy remek kezdést követett egy jónak mondható második kötet. Azért mondom csupán, hogy jó, mivel semmi extrát nem tett elénk az írónő és olvasás közben kekeckedni támadt kedvem.

    2010. febr. 27.

    L.K. Hamilton - Árnyak csókja

    Merry Gentry I. 

    Miután beleszerettem az Anita Blake kötetekbe, az írónő stílusába, nem volt kérdés, hogy a tündérhercegnős sorozatával is meg kell közelebbről ismerkednem. A Merry Gentry sorozat egy teljesen más világot ígért, és naiv jóhiszeműséggel gondoltam a kedves és gyönyörű tündérekre és egy jónéhány oldalnak el is kellett telnie, mire jöttek az újabbnál újabb pofonok. Egyrészt hogy a szépség relatív (de még mennyire), másrészt, hogy Belle Morte egy kedves nőszemély Andais királynőhöz képest, de talán ami a legfontosabb, erkölcsi aggályokkal nem fog küzdeni a hősnőnk.

    Az első kötetet egy szép kezdésnek tekintem, nagyon szépen felvázolja mire is lehet számítani a továbbiakban, és szerintem mindenki el is tudja dönteni, hogy bírja-e a gyomra a történetet, a szereplőket, hiszen egyáltalán nem gyenge idegzetű és gyomrú olvasóknak való a sorozat.
    Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...