Susan Mallery - Citrom és osztriga

Kiadó: Harlequin, 2012

Oldalszám: 368

Ár: 1795Ft

A történet:
"Cal Buchanannek a város legjobb séfjére van szüksége, hogy az Öreg Halász újra felkapott étterem legyen. Csak az a gond, hogy a tökéletes jelölt éppen a volt felesége…
Pennynek jól jön az állásajánlat, de nem köti Cal orrára, hogy kisbabát vár. Ráadásul elég rázós dolog mindennap együtt dolgozni az exével, akiből még nem sikerült kiszeretnie…
És hogy a helyzet még pikánsabb legyen, Penny véletlenül tudomást szerez Cal féltve őrzött titkáról, amelyet a férfi pont előle rejtegetett a legjobban…"

Gondolatok:

Amikor két ex ismét találkozik és a láng újra éledezni kezd.

Ahogyan az alapsztori sem újdonság, úgy a könyv sem tartogat nagy meglepetéseket, de ezt egy csajos könyvnél személy szerint nem is tartom alapkövetelménynek. A fontos dolgok egyike, hogy a szereplőket hamar megkedveltem és olykor-olykor jókat mosolyogtam, kacarásztam.

Aktuális hősnőnk Penny, egy bátor, talpraesett nő, aki egyedül is megállja a helyét a világban, nem vár a sorsra, és legfőképp nem hagyja, hogy elbizonytalanítsa és átgázoljon rajta a hírhedt boszorka, Gloria, azaz a Buchanan nagymama, akit garantálok, hogy mindenki hevesen utálni fog. És természetesen Penny az a személy, aki igazi gasztronómiát visz a történetbe, bár a Forr a véremhez képest talán kevesebbet sürgünk-forgunk a tűzhely körül. Exférjével vívott szócsatái, munkahelyi összezördüléseik és az egymás iránti vágyuk leküzdése igazán szórakoztató. Mosolygásra késztetett a vagány, csípős stílussal megáldott negyvenes férfifaló Naomi is, Penny barátnője és segítője, aki bizony ha eltérő hullámhosszon is, de megtalálta a közös hangot a másik két Buchanan fivérrel. Mindegyik testvér mutatott magából egy kis szeletet, és már most kisebb-nagyobb problémákkal kell megküzdeniük. Talán Reidre mondanám azt, hogy jobban érdeklődöm iránta, de a testvéri összetartást nagyon tudom értékelni, így mindenki előnnyel indul nálam.

A könyv egyetlen negatívumaként azt tudnám megnevezni, és ez egy egész pontvesztést vont maga után, hogy az írónő túlságosan halmozta a hátrányos helyzeteket, a mély múltbéli vagy jelenbéli (lelki/fizikai) sebeket, amelyek gondolom én, mélységet, kis komolyságot vinnének a történetbe. Ezekből kivétel nélkül mindenki részesült, de olyan felületes kidolgozva, hogy az már inkább zavaró volt számomra, főleg, hogy ez nem egy Jodi Picoult könyv, hanem egy könnyed női olvasmány. Tehát a kevesebbet jobban tudtam volna értékelni, azonban, ennek ellenére is kellemes olvasmányban volt részem, néhány óra kikapcsolódásnak tökéletesen megfelelt.

4 pont