 |
| Kelly kiadó, 2012 333 oldal
2980 Ft
saját példány
|
Engem rendkívül könnyű elcsábítani,
gondolkodás nélkül ugrom egy újabb nyári chick lit olvasmányra, mert imádom a
csajos könyveket, itt pedig már a borító meggyőzött arról, hogy kell nekem, nem
is kellett elolvasnom a fülszöveget, bár abból egyértelműen kiderült, jól sejtettem van még egy
vonzó tulajdonsága a könyvnek, mégpedig, hogy konyhaművészettel fűszerezzük a történetet.
Most már tudom, hogy reményeim nem csaptak be és tényleg bepillanthattunk egy
ínyenc étterem zajos, nyüzsgő kulisszáiba, a hely igazi motorjába. A
szereplőknek pedig tényleg forrt a vére, Adam Temple-nek több okból is, hiszen
Miranda nem csak testét korbácsolta fel, de néha erőteljesen hevítette
benne a fojtogatási vágyat is.
A történet:
„Miranda Wake,
egy menő New York-i magazin kíméletlen étteremkritikusa a századik kritika után
arról álmodik, hogy végre továbbléphessen a könyvkiadás izgalmas világába, és
komoly feltáró művet írhasson egy feltörekvő, új étterem konyhájának
kulisszatitkairól. Amikor az arrogáns, de szívdöglesztő főszakács, Adam Temple
hirtelen jött ötlettől vezérelve fogadást ajánl, Miranda egy percig sem
habozik. Lehet, hogy a pasi csak valami béna csajozós dumának szánta ezt az
“úgysem bírsz ki egy napot sem a konyhámban”-szöveget, de Mirandának esze
ágában sincs elszalasztani a lehetőséget. Sőt! Ha már lúd, legyek kövér…
Egyetlen nap alatt úgysem derül ki semmi, és Miranda nem azért rámenős
újságíró, hogy ne tupírozza föl a fogadást rögtön egy hónapra. Egy teljes hónap
a legújabb, legmenőbb helyen! Most aztán mindent megtudhat arról, mi folyik
valójában a legszuperebb manhattani étterem konyhájában. Arról persze senkinek
sem kell feltétlenül tudnia, hogy még egy tojást is alig tud megfőzni. Csak ez
a kiállhatatlan pasi ne lenne ilyen pofátlanul, bosszantóan helyes… És ott van
még Jess is, a lány öccse, aki rejtélyes módon egyszer csak megjelenik, közli,
hogy hazaköltözik, de sötét titkot rejteget a múltjában…
Fülledt nyári
esték, ínycsiklandó ételek, szex, szerelem, intrika…”
Gondolatok:
Nem vagyok egy konyhatündér, sőt
különösebben enni sem szeretek, csupán tudomásul veszem, hogy az élethez nélkülözhetetlen
a táplálkozás, ráadásul az ég rendkívül válogatós bendővel áldott meg. Ez azonban
egy fikarcnyit sem érdekel, ha könyvről, vagy filmekről van szó, mivel ebben az
esetben mindig hívogatónak érzem a gasztronómiát. Most pedig Adam Temple
és Market nevű éttermében léphetünk be, ahol a séf kiteszi szívét lelkét, hogy
tökéletest alkosson, hogy hódoljon szenvedélyének, élete egyik értelmének, a főzésnek.
Ilyen szenvedély, odaadás, kitartás láttán kevesek szíve maradhat közömbös a
fickó iránt, amely nekem már jó alapanyag egy élvezetes olvasmányhoz.
Társnője azonban már igencsak
megosztott, hiszen hullámokban enyhült meg a szívem iránta, hogy aztán a
következő oldalon legszívesebben jól le hülyepicsázzam, szívtelen perszónának
gondoljam. Pedig nem az, csak valami jót, rossz tettekkel akar elérni. Eleinte
nyugodt szívvel tartottam a távolságot a fikázó firkász kritikustól, aki
jegyzetfüzettel, - lehetőleg minél mocskosabb - pletykára éhesen szimatolt a
számára kissé idegen közegben. Viszont testvére színre lépésével egyre jobban a
lelkébe láttunk és meggyőződhettünk, hogy ha akarja, nagyon nagy szíve van. Ez
azonban nem fogta vissza abban, sőt talán még tovább fokozta, hogy újfent előjöjjön
belőle az agyatlan, sikerhajhásznak tűnő énje.
Az elején szentül hittem, hogy az
Adam által bemutatott kis csapat szerves részét fogja képezni a történetnek,
mindenki megkövetel majd egy kis epizódot, az írónő több sort szán majd rájuk,
hiszen szinte rögtön megtudtuk, hogy a mára már összeszokott „család” tagjai
hányatott sorssal a hátuk mögött robotolnak a konyhában. Sajnos azonban csak
néhányan kapták meg a maguk szeletét.
Eleinte azt hittem Angelika posztjáról, hogy kissé spoileres, viszont az írónő egyáltalán nem rejtegeti
Jess, az öcsike titkát, hiszen hatalmas utalásokkal, és rendkívül gyors
szerelemmel hull le a lepel róla. Így én sem rejtélyeskedem, hanem mondom,
hogy az olvasók Jess és Frankie, egy punk rocker pasi kapcsolatának alakulását
követhetik nyomon. Jess a fiatal srác végig szimpatikus volt nekem, és öröm
volt látni, hogy kibújt a csigaházból és vállalta önmagát. Frankie-ről azonban
sokáig nehezen hittem el, hogy igaz érzelmek lakoznak benne, valamiért olyan
érzésem volt, hogy csupán a szórakozás kedvéért csap le a friss húsra. Pedig
nem és ezt mindenki számára be is bizonyította. Továbbá elkaptunk néhány meghitt pillanatot is, bár így is rendkívül lájtos keretek között maradtak a képkockák, ha valakinek megnyugtatásra van szüksége.
Az írónő kitalált egy kellemes
főhőst, és szerethető szereplőket. Miranda sablonos hibákkal megáldott, de
alapvetően kedves lány, aki azért az olvasó idegeire tud menni. Amivel pedig az
idegeire megy, azzal már eleve borítékolva van egy nagy bomba, egy hatalmas
baklövés, ami igazi konfliktust okoz, ezért nem is értem mit akart az írónő az
ezt megelőző „derült égből villámcsapás” majdnem katasztrófával. Teljesen
feleslegesnek érzem azt a bizonyos jelenetet, és nem egészen vagyok
megelégedve a befejezéssel, a nagy vallomással sem. Persze nagyvonalú, viszonylag látványos, a maga módján aranyos is, de
kissé elcsépelt. Bár ettől nem mondanám, hogy elrontotta a könyvet, mivel
élvezetes olvasmánynak tartom így is. Kellemes volt, szórakoztató, kellően
szexi, néhol kifejezetten erotikus. Várom a folytatást és nagyon örülök, hogy a Kelly kiadó Louisa Edwards nevét is felvette a repertoárjába.
4 pont
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése