Julie James - A hamis partner

Mondjuk úgy, hogy ezért a könyvért aztán meg voltam lőve és istenem, milyen jól esett.

Néhány hete már hírül adtam, hogy hamarosan érkezik Julie James első könyve. Akkor Lobo szavai visszhangoztak a fejemben, miszerint a Susan Elizabeth Phillips rajongóknak érdemes megnézniük maguknak az írónőt és a modernkori romantikusok szerelmesei egy új nevet csaphatnak a hazai megjelenésű írólistához. Az eredetit látva megerősítést nyert a csajos érzés, hiszen a borító szexi, csábító, elegánsan vagány, ezáltal is tovább erősítette bennem az „ide nekem érzést”. Azonban amikor megláttam a hazai borítót és elolvastam a fülszöveget elkezdett kattogni az agyam, mert nehezen egyeztettem össze SEP nevét, a fülszöveg által sugallt romantikus krimit és az eredetivel teljesen más koncepcióban készült borítót. Akartam a könyvet, csak hirtelen elbizonytalanodtam, hogy most pontosan mit is  fogok kapni. Kár volt annyit agyalni, a végeredményt akkor sem tudtam volna a valóságnak megfelelően összerakni.

Cameron Lynde helyettes államügyész a sok ezer chicagói szállodai szoba közül pont azt az egyet választja ki, amelyiknek a szomszédságában egy házasságtörő politikus heves szerelmi hancúrozása halállal végződik. Az ügyet Jack Pallas FBI-ügynökre osztják ki, aki még mindig Cameront okolja azért, hogy három évvel korábban csaknem derékba tört a karrierje…

Még hogy Cameronnal dolgozzon együtt? A bolondját járatják vele? Ez csak valami ugratás lehet, gondolja Jack, miután a száműzetéséből ismét visszatérhetett Chicagóba. De szó sincs tréfáról – félre kell tenniük a zaklatott múltat, és az ügyre kell összpontosítaniuk. Feltéve, ha a borotvaéles szócsatáik és a köztük fellángoló forró szexuális vonzerő lehetetlenné nem teszik a közös munkát…

Az első gondolatom olvasás közben és utána is az volt, hogy teljesen felesleges volt felbolygatnom a képzeletem SEP nevével, már megint mást akartam beleképzelni a dolgokba, és csak magamnak okoztam fejfájást. A kellemes humoron, pikírt párbeszédeken és szerethető karakteren kívül egyáltalán eszembe se jutott volna olvasás közben az írónő neve, így a könyvet elsősorban azoknak ajánlanám, akik szeretik a romantikus krimiket, tehát némi rendőrségi (FBI) nyomozást, némi romantikát és egy csipetnyi erotikát.

Viszont az eddig általam olvasott romantikus krimiktől eltérően merőben más elegyet képeztek az alapvető formulák. Maga a nyomozás úgy éreztem csupán a háttérben folyik, és az igazi rendőri jelenlét a házi őrizetben és testőri viselkedésben testesül meg. A gyilkos maga számol be az olvasónak tettéről, kiléte számunkra nem marad titok, és ha már a rendőrség nem talál rá, akkor majd ő gondoskodik, hogy megjelenjen náluk. Így akár mondhatnám, hogy visszafogottan volt izgalmas történet, és mégis pont jó volt, mert elég tér maradt, hogy romantikus igényeim teljes mértékben kielégüljenek.

A könyv feléig kevés érdemi esemény történt, mégis oly sok információ átfolyt az oldalakon, közben pedig észre se vettem, hogy így elkezdtek fogyni a lapok. A gyilkosság megtörténte után hamar megismertük szereplőink közös múltját, azt az ominózus konfliktust, amin most túl kell lépniük. Megjelentek a legjobb barátok, egy kedves meleg srác és egy kissé mániákus, épp esküvőjére készülő menyasszony személyében. Cameron megmutatta mily nagy igazságérzettel és ésszel is megáldott teremtés, aki ha kell igen csípősre tudja venni a figurát. Szarkazmusa mindenképpen  a keménymagot képezte a humorban. Jack egy hűvösnek tűnő, sokszor morgó pasi, neki nem kell magára erőltetni a "rossz zsaru" szerepet, magától is remekül keménykedik, kekeckedik. Nyomozói tapasztalata kétségbevonhatatlan és józanságát is csak Cameron kivillanó testrészei zavarják meg. Új társa, Wilkins egy zöldfülű újonc, morgó mellett a tréfamester "jó zsaru”, könnyed stílusával, humorával biztos az áldozata bizalmába férkőzik. Akad még néhány egyszerű rendőr, akik pletykás vénasszonyokká is képesek változni és ezzel nem egyszer csaltak mosolyt az arcomra.

A könyv erősen koncentrál Cameron és Jack között már régóta bontakozó vonzalomra, amely egy idő után letagadhatatlan és egyre gyakrabban keverednek forró helyzetekbe, bár Jack igen nagy akaraterőről tett bizonyságot, mert elég sokáig helyezte az elvégzendő munkát az első helyre, a testi vágyai helyett. A pasi számomra is vonzó jelenség volt, főleg úgy, hogy egy könyvmolynak nehéz ellenállni egy olyan rendőrnek, aki jelentős magánkönyvtárral rendelkezik és tényleg olvassa is a könyveket.

Rendkívül olvasmányos, humorban mindenképpen jeleskedik. A szereplőkbe szorult épp elég ész, hogy ne kelljen félreértéseket, értelmetlen civakodásokat végig asszisztálni, így mondhatni mindenféle ostobaságtól mentes történet. Nem kellett igazi jellemfejlődésen végigmenniük, hiszen az első oldalaktól úgy voltak jók, ahogy voltak, csupán meg kellett adniuk magukat az érzéseiknek. Nem nyálas, sablonos történet, bár kétségtelen, hogy csajos könyv. Továbbá úgy tűnik, hogy az írónő előszeretettel mozgat nyomozó, ügyvéd és hasonló jogi személyeket a könyveiben, ami számomra jó pont, és így valami hasonlóra számítok a jövőben is. Az írónő  nevét pedig felvettem a "minden könyve kell nekem" listámra.

4,5 pont

Kiadó: Pioneer kiadó
Sorozat:  FBI / US Attorney #1

Megjelenés: 2012
Oldalszám: 344

Ár: 2990 Ft

Egyedi értékelés: 4,5 pont
Forrás: saját példány