2009. júl. 3.

Egy kis Anita Blake

Most olvasom a 12. kötetet.

Mint tudjuk (legalábbis akik olvasták) ebben igen sok kimondottan eszményi, jóképű, hű-de-tuti pasi van. Csak hogy soroljak párat: Richard, Micah, Jean-Claude, Damien, Nathaniel, Jason, Asher....

Most már elértem azt a fázist is, hogy megnőtt a szeretők száma, vagy legalábbis, akikkel volt Anitának kósza numerája, legalább egy.

Eddig is tudtam, hogy nem túl féltékeny a társaság, de, hogy már ott tartunk, hogy a szeretők néha egymást vígasztalják és bátorítják Anitát, hogy még bűvüljön a létszám. Főleg, hogy olvasva te is érzed, hogy szegény srác már igazán megérdemelné, hogy ő is kapjon valamit, ne csak mindig adjon.

Ez most nem valami szemrehányás akar lenni, ez egyszerű ténymegállapítás. Mások azzal "vádolják" Anitát, hogy mekkora kurva lett. Hát én nem érzem annak. Néha túlbonyolítja már a dolgokat és túl sokat filózik, de eddig egy tettét se ítélném el.

Más vámpíros-alakváltós-fantasy művekre, szerintem az a jellemző, hogy akit szeretünk nem eresztjük, foggal-körömmel ragaszkodunk hozzá. Ő-az-enyém szindrómában szenvednek a szereplők.

Ezzel ellentétben J.C. aki oly régóta várt Anitára, hogy megkapja és szeresse, most megbékél annyival, hogy ha nem érzi elhanyagoltnak magát, akkor elvisel másokat is. Micah Anita Nimir-Raj-jaként már természeténél fogva ragaszkodik hozzá, őt még megértem. A többieknek meg na jó mondjuk ki: nincs választásuk. Vagy tűrnek vagy nem kapnak semmit.

A sorból persze kilóg Richard. Ő az én egyik nagy kedvencem, de ő tud a legjobban felbosszantani. De talán ő viselkedik a legészerűbben. Elég rossz kifejezés, de most mit mondjak. Az ember se viseli jól, ha a csaját más is dugja. Ő nem akar osztozkodni, bár még ott is akadnának kivételek. Na meg arról nem is beszélve, hogy ő nem nagyon tekinti magát Anita udvartastása közé, ezért hát fűvel-fával kefél. Míg a többiek viszonylag hűségesek. Szóval igen furcsa.... hogy is mondjam... szemléletmóddal/tűrőképességgel vannak megáldva a fiúk. Anita meg hülye ha nem használja ki, de ahogy látom, ő se tud ellenállni, főleg ha a helyzet, a szükség úgy hozza. Nem is tudom irigyeljem, vagy örüljek, hogy nincs ilyen kusza szerelmi életem.

Na mindegy, gondoltam megosztom veletek gondolataimat, ha már nincs ismi akivel megbeszélhetném ezeket, mert nem olvasták a köteteket.

*A tőlem talán meglepő kifejezések, meg hát úgy illettek oda, kicsit Anitásak. Bár ő azért durvábban fogalmazna.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...